Etetés

QUQURIQ !!!

Szép napot Mindenkinek!

Az lenne a kérdésem, hogy valaki épített-e magának kaptárankénti etető rendszert szivattyúval?
Érdekelne a szivattyú fajtája, teljesítménye, kapillár cső belső átmérője, szállító cső mérete.
Adatok, hogy hány családhoz használja, serkent vele, vagy csak etetésre használja?
Mennyi idő a serkentés és az etetés?
Ha most újat építene magának min változtatna?

Köszönöm az infókat!!!

Kiskakas

Azért az idei szezon úgymond érdekesen kezdődik.
Különösen etetés szempontjából.
Vannak akik már a 2. sőt a 3. cukorlepényt teszik be, vannak akik már két hete"zacsiznak", vagy híggal serkentenek, és sokan még semmit nem csináltak a méhekkel.
Ebben a nagy kavarodásban ki tudja megmondani, hogy ki tett jót?
Aki becsapta az anyákat, és folyamatos petézésre sarkallotta őket, vagy az aki kivárt?
Erre egyértelmű választ talán 2 hét múlva lehet adni, de szerintem itt is érvényes az arany középút elmélet.
Ha nagyon megugrasztotta a kolléga a méhcsaládot, és ebben a tartós hidegben sok álcája van, akkor hamarabb elöregszenek a telelő méhek, mit ahogy zökkenőmentesen lezajlana a generációváltás.
Ezt úgy lehet észrevenni, hogy 1 esetleg 2 léputca nép hiányozni fog.
A sima cukorlepény nem okoz ekkora galibát, talán még a fehérjés sem.
A híggal való serkentésben már nem vagyok biztos.
Mivel a méhek nem tudnak rendszeresen kirepülni (pedig a hosszútávú előrejelzésben ez volt) emiatt fokozottan megnő a nozema veszély.
Hamarosan kiderül ki döntött jól.
Nagyernyei Attila

Tegnap este ezt írtam:
"Ezt úgy lehet észrevenni, hogy 1 esetleg 2 léputca nép hiányozni fog."
Most beszéltem egy szaktanácsadóval (nevét nem írom le), és pont ez volt a téma.
Véleménye szerint már most hiányzik 1-2 léputca nép az első cukorlepények beadása óta.
Szerinte folyamatosan kint maradnak a méhek, annak ellenére, hogy nyomja a meleg vizes  itatót.
Azért írtam le ezt, hogy láthassátok, nem csak a saját véleményem amiket állítok.
Közben kaptam egy privát üzenetet, és abban is ez áll.
" Szia Attila. Amit tegnap este írtál valószínű úgy van mert én is népeségcsappanást veszek észre. További szép napot. Üdvözlettel...."
A generáció váltásig még jócskán van időnk.
A valós tavasz térségünkben, az ünnepek után fog beköszönteni,akkor fogok ismét szűkíteni, melegen takarni, és ha beindul a dömping virágporhordás, híg sziruppal serkenteni, melynek fő célja a víz biztosítása.
Aztán mindenki úgy csinálja ahogy jónak látja.
Nagyernyei Attila

Én 32 év alatt eddig kétszer adtam be lepényt. Körülményesnek találtam, és inkább hagytam. A külső virágpor pótlásnak egyáltalán nem láttam értelmét, mert egy-két napot lehetett vele nyerni. Az idei egy nagyon kora tavasznak indult. Február 6-án kinyílt a kaptárak előtti valami ringló szilva féle. Aminek kecskefűz után kellett volna jönnie, és máshol még most sem virágzik, de jóval megelőzte. Ez valami abszurd dolog volt, de elgondolkodtam azon, hogy itt szükségszerűen lesz korrekció az időjárásban. Gondoltam megpróbálom az extra fehérjés lepényt beadni. Ez a lehűlés előtt a családok javánál sikerült, néhánynál elkéstem. Annyit csináltam még, hogy raktam be a lepény mellé egy 2,5 dl-es pohárban sós vizet is. Két nap után a víz eltűnt, a lepényt szépen megkezdték. Azt hittem túl nagy lyuk van a poharakon és kifolyt. Kaptak megint , az is néhány nap alatt elfogyott. Majd megint kaptak. Az is elfogyott. Legutoljára azok a családok is kaptak sós vizet, amelyek lepényt nem. Ennek több, mint egy hete. Ezeknél nem fogyott semmi víz, a lepényeseknél igen. Tehát nem elfolyt a víz. A lepényesek eddig 7,5 dl-t ittak meg. Szerintem raktározták, de ez csak feltételezés. Kíváncsi leszek a fiasítás menyiségére a jövő héten a lepényeseknél, és a nem lepényeseknél. A döntésben szerepet játszott az, hogy Attila megintcsak rosszul számolt. Azt írta nemrégiben, hogy akácra a lepényeseknél a különbség egy-két léputca lehet. A helyzet az, hogy 3 hónappal számolva, az négy generációt jelent, generációnként duplázódást figyelembe véve, a különbség nyolcszoros is lehet elvileg. Mármint annak a nyolcszorosa, amennyivel több fias petéz az anya a rossz idő idején a fehérjepótlás hatására. Ha valóban többet petézik emiatt. Nekem a döntésben szerepet játszott az, hogy most a családok a nyári mézkamra fiókokban vannak, ahová nem gondolom, hogy túl sok virágport raktároztak volna akkoriban a méz alá. Tehát ez egy Hunor, vagy NB kaptárban egészen más eredményt is hozhat akár. Ezzel együtt kell értékelni a dolgot. Hiszen ott az akkori fészekben vannak most is a méhek, ahová a virágport is raktározták.
Az azonban mindenképpen elgondolkodtató, hogy milyen iszonyat sok vízre van szüksége a családnak, amit, ha kintről kell rossz időben bevinnie, akkor bizony komoly veszteség lehet.

Ezt írja neo:
"A döntésben szerepet játszott az, hogy Attila megintcsak rosszul számolt. Azt írta nemrégiben, hogy akácra a lepényeseknél a különbség egy-két léputca lehet."
Igen, az én tapasztalatom alapján AKÁCIG összesen 1-2 léputca pluszt produkál a jókor beadott, jó minőségű cukorlepény.
Nagyernyei Attila

Amennyiben ez tapasztalat, akkor nagyon kérdéses, hogy a lepényezés serkenti-e a petézést? Hiszen így az egy-két léputca népességet kell osztani 8-cal. Ennyivel növelte meg a lepény a petézést. A tapasztalat szerint akkor inkább az a valószínű, hgy nem növeli a petézést, hanem arról van szó, hogy nem dobják ki a lepényezettek a rosszra fordult időben az álcákat, hanem felnevelik.  Ebből származik a többlet. Szigorúan 4 generációval számolva. 3 generáció esetén a szám 4-szeres. A négy generációt én február 15 és május 10 közötti 84 napra számoltam. De a duplázódás is lehet legitim vita tárgya.

" Szerintem raktározták, de ez csak feltételezés."

Kezdődik a viccelődés  újra!?

Miből feltételezed?  Vizet nem RAKTÁROZ a méh! Max "feléli. Kell nekik a fedett méz vagy lepény feldolgozásához.
A propoliszt sem raktározza abból is csak annyit hord amennyi a rések tömítéséhez kell nekik.

Borítékolható ,hogy amelyik több vizet fogyaszt ott a fiasítás is több.

Ha raktározni tudná jó időben behordana minden család egy locsolóval. És bolondok lennének kijárni vízért,pedig még akkor is megteszik  ,ha ledermednek.

 Azért gyorsan átnézem Örösi,és többi nagy elődjeink írásait! Lehet "kihagytam " valamit!

Neo  kiváncsi lennék a sós víz beadás részleteire , ha nem tolakodás a kérésem. Illetve a tapasztalatokra is , ( majd hetek múlva )  a fiasítás illetve a népesség  alakulását figyelve .

Oszkár!
Javaslom, hogy ne feltétlenül könyvekből akarj megtanulni méhészkedni (van mit), hanem tapasztalatokat is lehet szerezni. Ennek egyik módja, hogy megrázol néhány keretet tél végén, és ha abból úgy loccsan ki a híg lé, hogy beteríti a kaptárt, akkor kezdj el gyanakodni a víz raktározásán.

Köszi. Próbálkozok tapasztalni is.

Csak kérdezek. Lehet ez is rávezet a válaszra egyeseket.

Minden mézes sejtet lefednek a méhek?
A méz nem higroszkopikus?
Vesz fel párát a kaptárból?
Télen hordják a vizet?
" tél végén, és ha abból úgy loccsan ki a híg lé, hogy beteríti a kaptárt," Szerinted direkt elraktározzák?  (ahogy feltételezed) Pláne télen!!
Jó ez nekik? Mint ahogy írod : "loccsan ki a híg lé"
És ebből azt a következtetést vonod le ,hogy raktározzák a vizet!?
Nem okoz ez Nosemát?
Megakarják magukat ez által ölni??

Nem "véletlen" arra a következtetésre kellene jutni,hogy hamarabb kellene feletetni ősszel? Hogy minél kevesebb nyitott méz maradjon.

Azért azt  remélem,hogy nem lesz tananyagba foglalva a méhek vízraktározási képessége!

"
És még ezt írod!! "akkor kezdj el gyanakodni a víz raktározásán."

Tudod öreg vagyok én már hülyének!!

Hát ha próbálkozol tapasztalni, akkor az biztató. Javaslom nyáron nagy szárazságban megnézni egy keretekhez épített épített fóliát óvatosan felfejtve, a függőleges állású (azért itt, mert innen nem folyik ki) kötősejtekben keresni a tiszta, nem higroszkóposan begyűjtött vizet. Fogsz találni, igaz  nem sokat. Addig pedig elővenni a józan paraszti észt. Mit is írtam?  Két nap után a víz eltűnt, a lepényt szépen megkezdték. Talán le kellett volna írnom, hogy a víz a sokszorosa volt az elfogyasztott lepényének, így csak arra használta, hogy feloldja. Két nap után a plusz fiasnak adni nem tudta, mert az még peteállapotban volt, annak pedig nincs szüksége vízre. Ha a kristályos méz feloldásához használta volna, akkor azok is így tettek volna, amelyek lepény nélkül kapták a vizet. Igen, a kiloccsanó keretek löttye édes szokott lenni. Azt Te miből tudod megállapítani, hogy itt tisztán higroszkóposság miatti vízfelvételről van szó, vagy pedig a méhek is raknak hozzá a lecsapódó párából? Pontosabban ez utóbbit milyen módszerrel tudod kizárni?

 "Azt Te miből tudod megállapítani, hogy itt tisztán higroszkóposság miatti vízfelvételről van szó, vagy pedig a méhek is raknak hozzá a lecsapódó párából?"

Csak a elővettem a "józan paraszti" eszemet. Ahogy írod.

Tisztázzunk már valamit.  Tél végéről írtál: " tél végén, és ha abból úgy loccsan ki a híg lé, hogy beteríti a kaptárt, ".....

Most meg jössz a :" nyáron nagy szárazságban megnézni egy keretekhez épített épített fóliát "....

Most akkor a tél végéről!:  Abból tudom meg állapítani,hogy nem hordanak ilyenkor vizet, csak a szükségleteiknek megfelelő mennyiségű lefedett mézet bontják fel.  Kivéve azokat a családokat amik nem fedték le a "mézet", kicsik és ezért nem takarják azon sejteket. Ebből kiindulva loccsan a kereteik. A nem takart,nem felhasznált "méz felveszi környezetéből a párát ,és lucskosodik.

A nyárról: Eleve,Nyáron semmiféle fólia nincs a kaptárban!!! ("feltételezve a meleget")
Ha kivennéd a fóliát talán még segítenél is nekik! (nem melegedne a kaptár annyira,kevesebb méhet dolgoztatnál,invertálni is jobban tudnának.)

Ekkor sem raktározza a vizet!!!!!   A kaptár hűtésére + a fias nevelésére, tehát csak szükségleteik kielégítésére hordják.

Írásod nekem felvet technológiai és méhészeti hiányosságokat. Csak még azt nem tudom eldönteni,hogy ez tudatos,vagy "alapból " fakad.

 

Oszkár!
Be kell látnom, hogy meggyőzően érveltél ebben a témában. Hozzászólásaid alapján csakis az történhetett, hogy az általam beadott vizet a méhek kihordták a fagyban a kaptárból.

Nem! Neked még ősszel hordták be,és raktározták! És ezért loccsan tél végén a kajájuk.

Bocsáss meg ,de "reménytelen" vagy.

Oszkár!
Ha nem vagy képes három hozzászólásra visszaemlékezni, akkor olvass vissza! Nem nehéz! Le van írva! Vagy a szövegértéssel van a baj? Hol írtam én olyant, hogy nálam loccsanak tél végén a keretek?  Azt írtam, ha találsz olyan keretet tél végén, ahol loccsan,akkor gondolkodj el a víz raktározásán! Te pedig erre elkezdesz rossz technológiáról papolni, meg a nyári nylonos keretfedésről. Ott is azt írtam, hogy nylonfólia alatt lehet találni függőleges kötősejtet, amelyben tiszta víz is van. Az már csak hab a tortán, hogy én nem a víz raktározásáról beszéltem, hanem a sós vízéről. Ahol a són van a hangsúly. A többi stimmel. De inkább megyek messzire, mert ez a butaság elképesztő!