Belphegor, elmondom hogy én hogyan jártam a nozémával, hátha lesz benne valami használható.
2012 tavaszán vontatottan fejlődtek a családok, nozémásak voltak. Az okok egyrészt a teleltetés hiányosságaira vezethetők vissza (első teleltetésem volt), másrészt az aszályos tavasz miatt kevesebb volt a nektár és a virágpor kínálat. Márciusban és áprilisban 1-1 alkalommal Nozevittel kezeltem a családokat. Már az első kezelés után is szemmel láthatóan javulás állt be. A második alkalmat követő 10-12 nappal pedig megszűnni látszott a probléma. A családok persze nem fejlődtek fel akácra, de hárson már szépen gyűjtöttek (igaz csak négy napig, mert az aszály leégette) és mérsékelten ugyan, de szaporítani is tudtam. Ezt követően nem volt gondom a nozémával. Amikor aztán 2013-ban jött a rendkívüli tavaszi lehűlés, gyorsan vettem minden családnak Nozevites gyógylepényt. Nem tudom, hogy a lepénynek köze van-e hozzá, de a családok sikeresen vészelték át a majdnem két hétig tartó kaptárfogságot, nem ütötte fel a fejét a nozéma. 2014-ben nagyon jó volt a tavasz, ezért nem adtam gyógylepényt (meg mást sem) a családoknak. A 2012-es tapasztalataim alapján jónak tartom a Nozevitet. A saját szememmel láttam, hogy a családoknak segített kigyógyulni a nozémából. Persze ez szerintem annak is köszönhető, hogy viszonylag hamar megkapták a szert, nem tudott még annyira elhatalmasodni a nozéma.
Én úgy tanultam, hogy a nozéma a legyengült immunrendszer következtében tud elhatalmasodni, tehát ha úgy vesszük akkor ez egy jelzőbetegség. Ha a nozéma állományszinten kialakul, akkor biztos hogy van egy vagy több olyan kiváltó ok, amit ha sikerül megszüntetni, akkor a nozéma sem fog kialakulni. Szerintem az ahogyan az atkakezelést és a téli élelem feletetését végzed szakszerűnek mondható. Éppen ezért nem itt keresném a nozéma kiváltó okait. Talán a telephelyed környezetét kelleni jobban megvizsgálni. Elsősorban azt, hogy a méhsűrűséget is figyelembe véve van-e elegendő mennyiségű és sokféle, jó minőségű virágpor az év minden szakaszában? Ha nagy mezőgazdasági táblák övezik a méhesedet akkor szinte biztos, hogy gond van a virágpor ellátottsággal.
A méhek túlnyomórészt a virágporból veszik fel a szervezetük számára létfontosságú tápanyagokat. Ráadásul nem elég, ha csak egy-két fajta virágpor áll egy időben a méhek rendelkezésére; minél többféle, annál jobb. Tovább tetézi a bajt, ha a virágpor növényvédő szerrel kezelt kultúráról származik. Meglátásom szerint a nagy méhsűrűség, az egyre inkább beszűkülő természetes gyűjtési helyek (rétek, bozótosok, erdőszélek), és a szélsőséges időjárás már most is virágpor hiányt idéznek elő. A virágpor hiány lesz (vagy már most is az) a legnagyobb problémánk! Az atkát kordában tudjuk tartani, a nektárt részben tudjuk helyettesíteni, de virágpor nélkül megáll a tudomány. Eddig a méhek csak azért tudták az atkával és a termeléssel járó rengeteg stresszhelyzetet több-kevesebb sikerrel túlélni, mert mindig volt annyi virágpor, ami az immunrendszerük fenntartásához elegendő volt. Ha ez az állapot megszűnik, akkor lesz igazán nagy gond.
Van egy olyan sztereotípia, hogy hazánkban, egy-két alföldi területet leszámítva mindenhol bőséges virágpor kínálat adódik a méhek részére. Mikor írták ezt? Az 1960-as és 1970-es években, például Faluba Zoltán: Mit, hogyan, miért a méhészeben c. könyvében. Vajon időszerű-e még ez a megállapítás?