Etetés

Kitin!

Nézzen át a Fórumra, ott szintén az etetés topicban talál egy érdekes beszélgetést, mely éppen a témába-vágó...

Köszönöm a válaszokat.
Azért kérdeztem konkrétan a Nozevitre, mert akinek a laborvizsgálat (Tábornok u.) nozéma fertőzöttséget állapított meg a mintáiban annak az alapvető méhészeti beavatkozásokon és a fumagillinen kívül ajánlanak még különböző gyógyhatású készítményeket. Köztük a Nozevitet (tölgyfakéreg kivonat), Nonosz (benzoesav), Bee Cleanse (tölgyfakéreg és gyógynövények).
Anyanevelő ismerősöm Apidiár készítményeket alkalmaz. Természetesen az Ő családjai nem nozémásak...
Az kétségtelen, hogy nozéma ellen a leghatékonyabb szer (antibiotikum) a fumagillin. Ám a fumagillin forgalmazása, alkalmazásának szűk korlátai (nem lehet minden időszakban használni) és viszonylag magas ára miatt arra gondoltam, hogy próbálkoznom kéne más szerekkel is.
Azt már mindannyian tapasztaltuk, hogy manapság különösen nagy népszerűségnek örvend a méhészet.  Ugye, az amerikai "aranyláz" idején sem feltétlenül az aranyat kereső "aranyásók" profitáltak legtöbbet a tevékenységükből, sokkal inkább az őket "kiszolgáló" eszközgyártók, forgalmazók. A méhészetben is egyre több termékgyártó, forgalmazó jelenik meg különféle hatásosnak mondott készítménnyel. Mindenki szeretné eladni a méhésznek a termékét, az újságok, vásárok tele vannak mindenféle hirdetéssel, reklámmal.
Ha már próbálkoznék, akkor miért ne olyannal próbálkozzak, amit esetleg más már eredményesen használ. Vagy olyannal ne, amiről másoknak sincs túl jó véleménye.  Tudom, hogy "csodák nincsenek" de a nozéma nagy gond a méhészetekben, az ember próbálja a legjobb megoldásokat keresni ellene. Ráadásul meglehetősen összetett a probléma mert a legtöbb gondunk a méhészetben egymásra épül. "Nehéz dolog a méhészet, sírjáig tanulja az ember"-írja Vicze Ernő és ebben is igaza van ám manapság hiába lelkiismeretes, szorgalmas a méhész ha a tőle független külső tényezőkkel szemben -különösen manapság- meglehetősen tehetetlen...

Belphegor!
Ezt írod, véleményem szerint nagyon helyesen:
"Tudom, hogy csodák nincsenek de a nozéma nagy gond a méhészetekben,....."
Lehet, hogy ezen sokan fennakadnak, de véleményem szerint jelenleg ez a legnagyobb méhegészségügyi probléma ma Magyarországon, és nem az atka.
Azért itt álljunk meg egy gondolatra. A legtöbb betegség vége nosemába "torkollik".
Még az atkás családok is ebben pusztulnak el. Tehát nekünk a nosemát kiváltó okokra kellene koncentrálnunk, és ezeket kiküszöbölnünk.
Mi van akkor ha az atkagyérítésünk nem volt tökéletes, és mondjuk 10 vagy afölötti atkával kezdték  meg a telet
méhcsaládjaink? Elvileg ez az atkalétszám már nem tud végzetes károkat okozni, valamint természetes úton is pusztul, ami nem baj. Az utókor számára itt hagyja nekünk örökségül a különböző vírusokat, és a nosemát!
A méheken tevékenykedő atkák nem engedik a méhcsaládot fürtbe húzódni, állandóan sanyargatják azt.
Gondolom mi sem aludnánk nyugodtan, ha közben egy patkány szívogatná a vérünket. Az atka körülbelül akkor a méhek testéhez képest, mint az ember méretéhez viszonyítva a patkány.
A klasszikus értelemben vett nosemát a hosszú bezártság okozza, amikor a méheknek nincs lehetőségük kirepülésre.
Valljuk be az utóbbi időben alig voltak olyan telek amikor egy hónapnál is tovább tartott a fogság.
Tehát a nosemát akkor mi okozza? Bizony a nem megfelelő élelem (lehet ez akár növényvédő szer maradékos is),
az atka, édesharmat méz, stb.
Az emberek között legyengült betegek nagy része tüdőgyulladásban hal meg.
A méhek "tüdőgyulladás" a nosema. Ha nem figyelünk rá időben, rámehet az állomány.
Hiába nem kell ellene védekezni, ha pedig már látható jelei vannak, késő.
A méhészek árgus szemmel figyeljék a jeleket, ami nem biztos, hogy a keretek összepiszkításának felismerését jelenti.
Ha vonatottan fejlődik egy család, a fűben mászkálnak az már több mint gyanús.
A tartástechnológiával sokat segíthetünk a méhek nosema elleni harcában, apró házipatikai szerekkel.
Én minden etetéskor a szirupba ecetet keverek. Sokan kérdezik mi az arány? A méhek nagyon szívesen fogyasztanak savas dolgokat, lásd tavasszal az állattartó telepek körül. Még olyan szirupoz is elhordtak, ami már egy salátalével is felért volna.
Az ecet használata permetként a fenékdeszkára, oldalfalakra nagyon sokat javít a méhcsaládok egészségén.
A meszes családok alá tenyérnyi szivacson felitatott 20%-os ecetsav hatására, teljesen kipucolják a meszes sejteket. Ezt többször megismételve jó eredmény érhető el.
Nagyernyei Attila

A tölgyfakéreg kivonatot, és a Timolos Nosema elleni saját készítésű szereket használok, de a legfontosabb a helyes méhtartás gyakorlata. A Nosema Cerenae egész évben dámadhat, gyengítheti pusztíthatja méheink. Nyár elején még nem szembeötlőek a tünetek, mivel a fertőzött rövidebb életű egyedek pusztulásával párhuzamban még sok a kikelő méh. De figyelmeztető jel, a röpképtelen mászkáló méhek. A szárnyaik nem sodrottak, épek. Később az anya petézésének csökkenésével, főleg már augusztusban már feltűnőbb hogy jóval kevesebb a méh a kaptárban mint kellene. Megfigyeléseim szerint, a klasszikus fosás pöttyözés a kaptár elején, csak nyár végétől őszön jelentkezik. De ez a tünet, nem minden esetben jelentkezik. Sőt láttam már, télen extrém mértékben sötét pöttyözött kaptárakat ahol, a gazda állítása szerit egyáltalán nem okozott nagyobb gondott...
Erőteljesen fertőzött családok, októbertől kezdődően pusztulnak, a tavaszt esetleg öklömnyire zsugorodva érik meg. De nem lehetünk biztosak, az 5-7 keretes egységek megmaradásában sem. Márciusban tovább pusztulnak, stagnálnak, igen kevés szerencsés család fog csak fejlődést produkálni. Nincs semmi túlzás az erőteljesen fertőzött elpusztult, maroknyi maradékok elpusztításában, lépkészletük megsemmisítésében. A kaptárakat fertőtlenítsük.

Robotur!
Azonnali nosemás tünetet okozhat egy rosszul időzített amitrázos füstölés is.
Ezt általában a nem megfelelő hőmérséklet okozza.
A méhek a drasztikus beavatkozásokra ilyen jelzéssel válaszolnak.
Ja, és ha valaki úgy vándorol, hogy utána a méhek nem tudnak betájolni, az is okozhat nosemát.
Három évvel ezelőtt panaszkodott egy kezdő méhész, hogy a vásárolt 10 méhcsalád nosemás lett.
Kérdeztem, hogy vette észre a tüneteket, mi volt az előzmény, mi volt a szállító jármű.
Utánfutó, döcögős út, egy hét hűvös-borús idő a vándorlás után, és kész a balhé.
A méhek nem bírnak ki mindent, különösen a sok, magát méhésznek gondoló műkedvelőket nem szeretik.
Nagyernyei Attila

Attila,

Nálam konkrétan az történt, hogy szeptemberben az egyik 160 családos telephelyünkről 5 családtól- szúrópróba szerűen küldtem mintát laborvizsgálatra. Az eredmény 3 mintában súlyos nozéma fertőzés (+++) 1 mintában enyhe nozéma (+) és 1 minta tiszta. Viszont atka szempontjából mind az 5 minta negatív!
Telelő élelem szempontjából nálam az a helyzet, hogy én már augusztus végére nekik adom az összes élelem túlnyomó többségét. Szeptemberben már alig etetek. Szeptember második felében a fészek szűkítésekor a szélső mézes kereteket karcolom fel és ezt hordatom velük a kelő fiasítás helyére. Ugyanis a telelő élelmmel kapcsolatban nagyjából 3 dologhoz kell tartanunk magunkat:
- megfelelő mennyiségű (nálam ez egy átlagosan jó családnál nincs 20kg -n alul)
- megfelelő minőségű (érett, fedett nem durván kristályosodó méz cukorsziruppal rásegítve, amit lehetőleg még a nyári méhekkel dolgoztatok fel)
- jó helyen raktározott (a méhek minden körülmények között elérjék, érezzék, hogy bőség van a kaptárban, ne spóroljanak az élelemmel a fiasítás rovására)
Tavasszal 8-10 éve nem serkentek, nem adok cukorlepényt. Korábban rendszeresen adtam nekik kemény, főzőtt "kockacukrot" és tavasszal serkentettem is. Mostanában azért nem teszem, mert a legjobb tavaszi serkentés mégiscsak a bőséges telelő élelem. A család nem a serkentő etetésből neveli a fiasítást, az csupán annak "ébrentartásásra" szolgálna. De ha ezt valaki nem tudja kellő takarás mellett megoldani, akkor több kárt csinál, mint hasznot. (Buchinger György-Méhészet, Január, önámítás). Emellett miért dolgoztatnám az áttelelt méheket még a cukor invertálásával is amikor épp elég komoly feladat nekik a fiasítás nevelés. Én tehát így készülök a tavaszra, de nyilván ezt is sokféleképpen gondoljuk. Ezért aztán nem gondolnám, hogy az élelem "rossz" minőségével lenne a probléma, ami a nozémához vezetne. Ráadásul ez a konkrét minavétel szeptemberben történt.
Ami érdekes, hogy a mintákban nem találtak atkát és az ellenőrzések során szeptemberre én is minimális hullást észleltem az aljdeszkán. Nozéma szempontjából ugye felmerül a kérdés, hogy milyen szerrel is védekeztem az atkák ellen... Biowar500-at használtam. Július végétől szeptember 10-ig. Ez a szer ugye gyári, vényköteles lapka, 500mg amitráz, ami nagyon magas érték de tartós- nem nedves-hordozóban. Legalább 6 hétig kell a kaptárban a megfelelő helyen lógatni. (aki esetleg nem ismerné). Minden családban ezt használtam. Az atka elleni hatékonyságát jónak ítélem de kérdéses, hogy a nozéma kialakulásában mekkora volt a szerepe... Nem tudom. Viszonylag sokat építettek és ügyelek a lépkészlet minőségére. Az idén a saját viaszomból csináltatok műlépet, mert eddig csak cseréltem a viaszomat műlépre. Ugye itt is femerülhet a kérdés, hogy vajon milyen szermaradványok voltak az általam használt műlépben, amik esetleg nozémát okozhattak... Nem tudom. Ahogy azt sem tudom, hogy mennyire okozhatták a problémát a növényvédelemben használatos szerek...
Ürüléknyomokat nem látni a méhesben. A családjaim eddig még megvannak. Bár hozzá kell tenni, hogy augusztus vége felé már korántsem volt annyi fiasítás, mint amennyit az ember azidőtájt szeretne, de ez a hűvösebb, csapadékosabb időnek is betudható. Szóval nem tudom, hogy mi a probléma okozója. Egyik haver 15km-re tőlem szintén nozémával küzd a viszonylag nagy álományával...
Ezért gondoltam arra, hogy talán tavasszal adnom kéne nekik valamit, ami segíthetne a problémán ha már egyszer így alakult...

Belphegor, én még sosem küldtem méh mintát labornak, de azt hiszem velem együtt sokan mások sem, leírnád ennek a részleteit mikor, hova, milyen módon?

Mivel fogod kezelni őket? A tavasszal beszélgettem egy kollégával ő akkor Tannin port (csersavat) etetett cukorszirupban a méheivel nosema kezelésére.... A Nozevit is csersavat tartalmaz.

Belphegor, elmondom hogy én hogyan jártam a nozémával, hátha lesz benne valami használható.

2012 tavaszán vontatottan fejlődtek a családok, nozémásak voltak. Az okok egyrészt a teleltetés hiányosságaira vezethetők vissza (első teleltetésem volt), másrészt az aszályos tavasz miatt kevesebb volt a nektár és a virágpor kínálat. Márciusban és áprilisban 1-1 alkalommal Nozevittel kezeltem a családokat. Már az első kezelés után is szemmel láthatóan javulás állt be. A második alkalmat követő 10-12 nappal pedig megszűnni látszott a probléma. A családok persze nem fejlődtek fel akácra, de hárson már szépen gyűjtöttek (igaz csak négy napig, mert az aszály leégette) és mérsékelten ugyan, de szaporítani is tudtam. Ezt követően nem volt gondom a nozémával. Amikor aztán 2013-ban jött a rendkívüli tavaszi lehűlés, gyorsan vettem minden családnak Nozevites gyógylepényt. Nem tudom, hogy a lepénynek köze van-e hozzá, de a családok sikeresen vészelték át a majdnem két hétig tartó kaptárfogságot, nem ütötte fel a fejét a nozéma. 2014-ben nagyon jó volt a tavasz, ezért nem adtam gyógylepényt (meg mást sem) a családoknak. A 2012-es tapasztalataim alapján jónak tartom a Nozevitet. A saját szememmel láttam, hogy a családoknak segített kigyógyulni a nozémából. Persze ez szerintem annak is köszönhető, hogy viszonylag hamar megkapták a szert, nem tudott még annyira elhatalmasodni a nozéma.

Én úgy tanultam, hogy a nozéma a legyengült immunrendszer következtében tud elhatalmasodni, tehát ha úgy vesszük akkor ez egy jelzőbetegség. Ha a nozéma állományszinten kialakul, akkor biztos hogy van egy vagy több olyan kiváltó ok, amit ha sikerül megszüntetni, akkor a nozéma sem fog kialakulni. Szerintem az ahogyan az atkakezelést és a téli élelem feletetését végzed szakszerűnek mondható. Éppen ezért nem itt keresném a nozéma kiváltó okait. Talán a telephelyed környezetét kelleni jobban megvizsgálni. Elsősorban azt, hogy a méhsűrűséget is figyelembe véve van-e elegendő mennyiségű és sokféle, jó minőségű virágpor az év minden szakaszában? Ha nagy mezőgazdasági táblák övezik a méhesedet akkor szinte biztos, hogy gond van a virágpor ellátottsággal.

A méhek túlnyomórészt a virágporból veszik fel a szervezetük számára létfontosságú tápanyagokat. Ráadásul nem elég, ha csak egy-két fajta virágpor áll egy időben a méhek rendelkezésére; minél többféle, annál jobb. Tovább tetézi a bajt, ha a virágpor növényvédő szerrel kezelt kultúráról származik. Meglátásom szerint a nagy méhsűrűség, az egyre inkább beszűkülő természetes gyűjtési helyek (rétek, bozótosok, erdőszélek), és a szélsőséges időjárás már most is virágpor hiányt idéznek elő. A virágpor hiány lesz (vagy már most is az) a legnagyobb problémánk! Az atkát kordában tudjuk tartani, a nektárt részben tudjuk helyettesíteni, de virágpor nélkül megáll a tudomány. Eddig a méhek csak azért tudták az atkával és a termeléssel járó rengeteg stresszhelyzetet több-kevesebb sikerrel túlélni, mert mindig volt annyi virágpor, ami az immunrendszerük fenntartásához elegendő volt. Ha ez az állapot megszűnik, akkor lesz igazán nagy gond.

Van egy olyan sztereotípia, hogy hazánkban, egy-két alföldi területet leszámítva mindenhol bőséges virágpor kínálat adódik a méhek részére. Mikor írták ezt? Az 1960-as és 1970-es években, például Faluba Zoltán: Mit, hogyan, miért a méhészeben c. könyvében. Vajon időszerű-e még ez a megállapítás?

A stressz, az immunrendszer gyengülését okozhatja, így sok minden kiválthatja a nosemás tüneteket. Illetve, lehet az "utolsó csepp" a pohárban. Ezért kell manapság, különösen ügyelni a helyes métartás gyakorlatára. Embernél, és állatnál egyaránt kijelenthető, hogy a zsúfolt "élettér" a betegségek terjedésének kedvez. így van ez, a méheink esetében is. De a bajt csak fokozhatja a felelőtlen magatartás. Például, pergetés, fedelezés szabadban hordástalanságban.
Az atkairtással kapcsolatban, az amitrázos kezelést "hajszárítós készülékkel" végeztem amióta divatbajött, előtte hagyományosan papírra csepegtetve, meggyújtva. Most már ha amitráz, inkább a furettós módszert tartom jobbnak.
Feltéve, ha nem a keretsorok közzé robbantjuk be a ködöt. Az alsókijárón, vagy a kaptár hátulján pontosan padlószintbe készített furaton keresztül. Kissebb a visszagyulladás esélye, a 8mm körüli furaton keresztül. Mondhatni semmi. De a lényeg, hogy nem a méheket vastagját kapja közvetlen a forró köd.
A hagyományos füstölés nagyobb streszt okoz, mert 1 órányira bezárva kell tartani a kaptárt. Amely gyakorlatilag inkább több, mert lassú művelet a befüstölés. A furettónál apró mikro ködcseppekben lecsapódik a szer. A méhek nem sokat tudnak belőle kiszellőztetni. Ezért, én nem zárom a kijárókat. Bár tudom a vélemények megoszlanak ezzel kapcsolatban. Amíg meg nem tapasztaltam a furettót, én is az egy órányi bezárást fontosnak véltem. De a lényeg, hogy ellenben a hajszárítós füstöléssel, itt nem tapasztaltam nosemás tüneteket. Sokkal precízebben adagolható egy jó furettóval a hatóanyag, de ügyelni kell a Taktik ülepedésére, a tárolás során.

Kakadu,

A szaktanácsadóm segített benne, Ő intézte. A méhészkollégámnak voltak gondjai neki intézte, aztán én is felkerestem ez ügyben és nekem is segített. Műanyag dobozkákba söpörtem méheket, felírtam melyik családból vannak az egyedek, fagyasztóládába tettem aztán másnap elvittem a szaktanácsadóhoz, onnantól Ő rendezte. Az eredményt postán küldték. De megy ez más úton is és vannak itt olyanok, akik pontosan tudják mi ennek a magánutas menete és mennyibe kerül. A barátom azóta már mikroszkópot is vett magának...
Mivel fogom kezelni? Először is fumagillines gyúrt lepényt kapnak februárban. A többit egyelőre még nem tudom, ezért is érdeklődöm, olvasgatok az esetleges "alternatív" megoldásokról itt a fórumon is. Érdekes, hogy az érintett családokról szemmel láthatóan egyikről sem gondoltam volna, hogy valami bajuk lehet. Szemre nem mutatnak tüneteket. Sok méhésznek van ilyen gondja, valaki beszél róla, valaki nem. A kezdők talán nem is gondolnak rá. Az, hogy a különböző termelési fogásait nem mindenki árulja el, az ebben az őrült "küzdelemben" talán érthető. :-) De a méhegészségügy és a méhészet alapvető fogásai mindannyiunk közös ügye, mert mindenkit érint.
Ha esetleg Csányi Antalnak is lenne  véleménye a dologról, szívesen olvasnám. 

6 családot átnézve mindnél találtam tenyérnyi fedett fiast, a petét nyitottat nem kerestem.
Ezért minden család kapott lepényt mivel a fiasítás a keret első harmadán van és fölöttük 2-5 cm mézkoszorú.
A keret többi része bőven mézes. Ha hideg jön tartósan a hátsó méztől elszakadnak fölöttük kevés, a fiast nem fogják otthagyni s akkor végük. Nincsenek vastagon takarva,van olyan ahol csak a fólia és mégis van fias.
A beadott lepényt szolgalmasan fogyasztják.
A barátom mondta ő nem lepényez. Belenézett és gyors ütemben főzi a lepényt !!!!!!

Puska6!

Én majd csak áprilisban fogom átnézni a családokat... Addig, majd ha minimum 14-15 fok, futó vizsgálatot végzek. Szűkítek, majd bővitek. Átnézéssel most még többet ártasz mint amit segítenél.

Nb18

NB 18!

Természetesen mindenki saját sikere kovácsa!!
2 éve a helyzet ugyanez volt s véletlenül kimaradt a lepényezéskor 3 család. Nem kellet vizsgálni csak takarítani.
45- ből néztem át a 6 db-ot.
Csak leírtam a tapasztalatom amit 15 éve csinálok eddig bevált. Volt hogy fiasmentesek voltak nem is adtam lepényt és tavaszig nem zargattam őket

Csak kérdeznék, bár tudom hogy nem itt volna a helye . Ha tavaszal mondjuk ,10-15 fok meleg van és fúj a szél , ki veszem a keretet amin van nyilt fias tele méhekel nem fázik meg a pete ?  És most tegyűk ezt a helyzetett mostanra . 5 - 6 fok melegre ,és a szél sem fúj anyira ,nem fázik meg a pete ? Nem hosszú időre gondoltam , a keretet ki venni csak egy kicsit.  Éri károsodás a  méheket ? Szerintem egy kicsivel tőbb mézet fogyasztanak , nem ?  Űdv .  Antal

Puska6!

Teljesen igazad van, hogy mindenki a maga sikerének a kovácsa. Abban is igazad van, hogy a jól bevált módszert nem szabad megváltoztatni. Semmi gond ezzel, nyugodtan adj nekik lepényt. Amiért reagáltam az írásodra az azért volt, mert a méheket ilyenkor "átnézni" szerintem nagyon nem jó ötlet. Takarásbontás, rostaszöveten át megállapítod a család elhelyezkedését, kiterjedését, majd gyorsan benyomod  lepényt. Szerintem ennél jobban nem kéne háborgatni őket. Persze ez csak az én véleményem, mindenki úgy csinálja ahogy akarja. Semmi képpen nem kötekedni akartam, csupán a véleményemet mondtam el.

Nb18