Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/

  • 233 válasz
  • 59761 megtekintés
*

atya

  • *****
  • 1015
Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
« Dátum: 2014. Augusztus 22. 20:16 »
Szép napot mindenkinek!
Sajnos nem mehetünk el szó nélkül a téma mellett. Igen igen sok gondot okoz mostanság a darázs invázió. De meg kell még említeni, az egyéb más, a méhészetünkre káros mezei rágcsálókat is.  Remélem hasznos információkat tudunk megosztani egymásközt.
A sikerhez csak annyi kell, hogy képes legyél az életed a magad módján élni.

Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
« Válasz #1 Dátum: 2014. Augusztus 22. 20:52 »
Atya!
Jó témát indítottál.
A darázs egy pofátlan rovar.
Rámegy a dinnye héjra, az elhullott állati tetemre, és az édes mézre.
Montpellierben az Apimondián volt egy külön előadás a darazsak szerepéről a nyúlós terjedésében.
Szinte biztosnak látják a kutatók, hogy a darázs is ludas a betegség széthurcolásában.
Ha logikusan gondolkodunk, és nem tudományosodunk, én is azon a véleményen vagyok, hogy a darázs bizony terjesztheti a nyúlóst. Minden kaptárba szinte akadálytalanul bemehet a hűvös hajnalokon, amikor az őrök nem elég éberek. Ott szépen "megtapossa" a beteg álcákat, és megy a másik méhcsaládba.
Kérdeztem már erről másokat is, valamint Csaba doktor is bent volt az előadáson, és ő is állítja, hogy a darázs nagy veszély a méhészetekre.
Inkább adjunk egymásnak tanácsot a darázscsapdák kivitelezéséhez, és a darázscsalik elkészítéséhez.
Nagyernyei Attila

*

atya

  • *****
  • 1015
A sikerhez csak annyi kell, hogy képes legyél az életed a magad módján élni.

*

Nb18

  • *****
  • 719
Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
« Válasz #3 Dátum: 2014. Augusztus 23. 16:53 »
Na ezt ki fogom próbálni!

*

kiskakas

  • *****
  • 3184
Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
« Válasz #4 Dátum: 2014. Szeptember 01. 18:15 »
QUQURIQ!

Üdvözlet!

Tyúkocskámmal kint ültünk a lócán a tyúkólunk előtt és bámultuk a csillagokat....
Egyszer csak zsongást hallok a szőlő lugasom felől.
Kiegyenesítettem a hetyke nyakamat, és elindultam, lépegettem a hang irányába.
Szárnyacskám alatt éppen akadt egy elem lámpa.
Oda világítottam, ahonnan a hang jött!
Lám!
Egy nagy darázs falatozta kiskakaska szőlőjét a nagy fene sötétben!
Oda is csaptam!
Ezt a darázs is és a fürt is megbánta!
Egy darázzsal kevesebb, egy fürttel több a begyecskénkben....

Tehát éjjel is dézsmál a darázs!!!

Nappal a méhcsaládoknál is próbálkozik, de szerencsére a méhek megtanulták a védekezést!
Tömören kint ülnek a méhek a röpnyílás előtt, nem mer oda merészkedni az óriás darázs!!!

 kISKAKAS

Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
« Válasz #5 Dátum: 2014. Szeptember 01. 19:05 »
Sziasztok ! Hasonlót láttam én is , de itt be is ment. Na gondoltam most asztán visz mindent . Nagyott tévedtem, mert Őkelmét kis idő múlva ki dobták . Megsem moccant tőbbé ! Hogy mi tőrtént vele nem tudom,de azért ez nem semmi. Még csak kerűlgetik a családokat a darazsak de azért ki tettem a csapdákat. Űdv.  Antal

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
« Válasz #6 Dátum: 2014. Szeptember 01. 19:20 »
Idén volt úgy, hogy egy család megölt öt lódarazsat, ami bement a kaptárba. Találtam vagy 50-70 db ilyent. Ezért el sem tudom képzelni, hogy egészséges családot a darazsak tönkretegyenek. Ott már valami nagyon nagy bajnak kell lennie.

Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
« Válasz #7 Dátum: 2014. Szeptember 01. 19:38 »
Sajnos nekem nem kell elképzelni, mert pár évvel ezelőtt, pontosabban két éve 5 gyönyörűen feletetett családot, hangsúlyozom, családot nyírtak ki szeptember végén egymás után és egymás mellett. Kilószám fogtam akkor a csapdákkal a darazsat.
De kevés volt. A szűkített kijáró is kevés volt, vittek mindent, mézet, fiast, méhet aztán egyik napról a másikra megszűnt az invázió.

Üdv. jani bátya

Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
« Válasz #8 Dátum: 2014. Szeptember 01. 20:25 »
Nagyon nem kell vissza mennem az időben ,tavaly nagyon sok darázs volt . Alig győztem a csapdákat űriteni . Talán most nem lesz annyi. Inkább tőbb lódarazsat láttam ,mint a padlást.

*

Geddekas

  • *****
  • 5658
Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
« Válasz #9 Dátum: 2014. Szeptember 01. 22:29 »
Én sem hittem el, hogy a lódarázs képes sok családot elpusztítani, amíg nálam ez be nem következett. A közelemben van egy elhagyott kastélyépület, aminek a padlása megközelíthetetlen, de kiváló fészekhely. Egész nap támadnak, de akkor tudnak védekezni a családok. Viszont alkonyat után is látnak a holdfényben, amikor a méhcsalád védtelen.

Kétféle védekezés van.
Egyik, ha a darázscsapdákat kiteszed már áprilisban és akkor az áttelelő darázsanyákat pusztítod el. Ezzel megakadályozod a lódarazsak veszélyes mértékű felszaporodását.
A másik, hogy a csapdát továbbra is kiteszed, de nyár végétől anyarácsot teszel a kijáróra, hogy ne tudjanak bemenni a kaptárba.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
« Válasz #10 Dátum: 2014. Szeptember 02. 00:48 »
....Egész nap támadnak, de akkor tudnak védekezni a családok. Viszont alkonyat után is látnak a holdfényben, amikor a méhcsalád védtelen.
....

Nem szerettem volna ismét a "kötözködő" szerepét felvenni, de miután egyetlen biológus sem kérdezett rá az ön  állításának forrására, rám maradt ismét a kérdezés...

Nem tudok rájönni, honnan vette, hogy a darazsak, s így a lódarazsak is képesek "éjszakai üzemmódban" támadni a méhcsaládokat. Meglehetősen megkopott -a Klubvezető szerint őskövületi- ismereteim szerint a társas redősszárnyú darazsak, azaz a lódarazsak is a nappali életmódú rovarok közé tartoznak. Mivel ezen életmódú rovarok látása jelentősen különbözik az éjszakai rovarok látásától, nem tudom felfogni, az aránylag közeli rokonságban lévő rovarok szemének felépítésében netán a legutóbbi kutatások jelentős különbséget véltek felfedezni? Mi még úgy tanultuk, hogy a rovarok összetett szeme fényérzékelő egységekből, ommatidiumokból tevődik össze, mely ommatidiumokat 6-8 fényérzékelő retinulasejt alkotja. Nos, ezen ommatidiumok a nappali rovarok esetében appozíciós ommatidiumok, míg az éjszakai rovarok esetében szuperpozíciós ommatidiumokról beszélünk. A két típus között jelentős különbség van, az appozíciós ommatidiumok kristálykúpjai rövidebbek, hosszuk a gyújtótávolsággal nagyjából egyenlőek és az ommatidiumok optikailag teljesen izoláltak, csak a hossztengelyükkel párhuzamosan érkező fénysugarak jutnak el a retinára. Ez a szemtípus nagy feloldóképességet biztosít, de csak kis fényerősséget.
A szuperpozíciós ommatidiumok kristálykúpjai hosszabbak, általában a elérik a gyújtótávolság kétszeresét. Az ommatidiumok nem teljesen izoláltak, közöttük az árnyékoló pigmentréteg hiányos, a szomszédos lencsékből a fény átjut az ommatidiumok fénytörő közegéhez, vagyis több kristálykúp is egységes fénytörő közeget alkot. Ezzel ugyan a felbontóképesség jelentősen csökken, cserében a fényerősség számottevően megnövekszik.
Nos, ha a darazsaknak nem szuperpozíciós típusú a szeme, akkor a holdfényt meglehetősen nehézkesen képesek csak kihasználni. Az bizonyos, hogy a méheknek appozíciós típusú a szeme, ha netán a darazsaknak eltérő lenne, kérem megjegyzésemet tárgytalannak tekinteni, cserébe megkérném, ossza meg velünk újkeletű ismereteinek irodalmi forrását.
A rovarok látásának tekintetében sajnálatos módon már többször is tapasztaltam önnél komoly hiányosságokat (lásd méhek "GPS"-e), ezért merészkedtem rákérdezni, mert nem könnyű eldöntenem, hogy netán az én ismereteim avultak-é el az utóbbi évtizedekben, vagy esetleg Debrecenben másképpen oktatták a rovartant biológuséknál...

*

Geddekas

  • *****
  • 5658
Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
« Válasz #11 Dátum: 2014. Szeptember 02. 02:24 »
Arisztaiosz!

Jobb ha hallgatsz darázs ügyben. Én magam ott ültem a kaptárak mellett és láttam a holdfényben támadó darazsakat. A méhek bizonyos fényerő alatt már csak kóvályognak, viszont a darazsak tökéletesen tájékozódnak és repülnek. Bemennek a kaptárba és a fürt széléről levadásszák a védtelen méheket. Aztán huss viszik a zsákmányt a fészkükre.

Jobb ha nem vezeted félre az embereket. Maradj a fóliasátradban. Ott nem lát téged senki, nem hall téged senki és talán a növényeknek nem ártasz.

A méhek GPS-ét illetően is kb olyan mélységű a tudásod, mint a darazsak látásával kapcsolatosan.
« Utoljára szerkesztve: 2014. Szeptember 02. 02:28 írta Geddekas »
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
« Válasz #12 Dátum: 2014. Szeptember 02. 07:45 »
Tisztelt Arisztaiosz, és Geddekas!
Minden olvasó számára érdekes témáról írtok, de ne vitázzatok.
Szerintem sokat tanulunk kettőtök harcából, de ne a személyeskedésre koncentráljatok, akkor mindenki jól jár.
A darazsakkal kapcsolatban én azt figyeltem meg, hogy jóval alacsonyabb hőmérsékleten is képesek repülni, tevékenykedni mint a méhek.
Én 5-7 foknál láttam a kaptárakba belopódzó darazsakat. Az őrök ilyen hőmérséklet mellett már képtelenek védeni a kolónia biztonságát, és a darázs ellenállás nélkül bemegy.
Mint már írtam, szinte bizonyított, hogy a nyúlós terjesztésében is nagy szerepe van a darazsaknak.
Inkább a tuti ellenük való védekezésen szorgoskodjunk.
Véleményem szerint ahol nagy a darázsinvázió, veszélyben a méhészet.
Valóban kora tavasszal kell őket szakszerűen likvidálni, mert csak a darázsanyák (több is van) telelnek át.
Én ilyen mélyre a témában nem ástam magam, mert nincs rá egy gyakorló méhésznek szüksége, de ha kiegészítitek tudásomat azt megköszönöm.
Nagyernyei Attila

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
« Válasz #13 Dátum: 2014. Szeptember 02. 08:20 »
Vagy harminc éve történt velem, hogy éjszaka kerékpároztam vak sötétben, és egyszer csak valami irdatlan szúrást éreztem a fülemen. Akkor azt gondoltam, hogy lódarázs volt. Egyszerűen nekirepült a fejemnek ez a valami a sötétben.
 Geddekassal ellentétben én viszont pont azt vettem észre, hogy a méhek akkor képesek megölni a lódarazsat, ha az bemegy a kaptárba. Kint védtelenek, mert ott a lódarázs repülés közben kapja el az egyes méheket, míg hűvös időben kénytelen bemenni, ott viszont közrefogják és felfűtik, amibe belepusztul.

*

Geddekas

  • *****
  • 5658
Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
« Válasz #14 Dátum: 2014. Szeptember 02. 08:54 »
Ez a felfűtési képesség nem az Apis mellifera tulajdonsága, hanem az Apis ceranae-re jellemző. Azt hiszem van is olyan videó a jutubon ahol teljesen elpusztítja a mandarindarázs az Apis mellifera méhcsaládot. A mi lódarazsunk nem olyan könyörtelen gyilkológép mint a mandarindarázs, ez csak annyit visz el a méhcsaládból, amennyire szüksége van. Lehet, hogy pont ezért sem alakult ki olyan erős védekezési mechanizmusa a mi méhünknek a darazsak ellen. Viszont nyár végére őszre felszaporodik a lódarázs is és akkor már nagy veszélyt jelent.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.