Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés

Nem tudom, hogy véletlen-e, vagy így kell lennie, de most, hogy anyaneveléssel próbálkozok, úgy alakult, hogy mikor starter családtól egy olyan dajkához adtam be a tenyészkeretet, ami nagyon jó erős, és hordás is volt, mégis fedés után azonnal lerágták a bölcsőket. Ez a dajka tavalyi anyás, és egyáltalán nem húz rajbölcsőt, még akkor sem, ha megszorítom. Gondoltam, hogy talán ezért rágták le a bölcsőket is, mert nem szeretnének megrajzani. Ismét próbálkoztam, és starter után egy olyan dajkához tettem be a tenyészkeretet, ami nem veti meg a rajzást
Minden másban egyezik azzal a családdal, ami lerágta a bölcsőket közvetlenül fedés után. Ez is népes, jól hord stb. Szóval arra gondolok, ha olyan dajkához adom be a tenyészkeretet, ami nem akar megrajzani, akkor a bölcsőket is elpusztítják. Szerintetek lehet ennek alapja, vagy csak véletlen?

Még szép hogy lehet alapja. Ha nem akarnak rajzani csak egy esetben hagyják meg a bölcső(ke)t, ha anyát akarnak váltani.

Itt van az amikor én értetlenkedek, hogy ha ennyi munkát és időt áldoztok kezdőként anynevelési próbálkozásokra, ami dicséretes, de  miért nem lehet előre tájékozódni, minimum alapismeretek szintjén. Akár Őrösi, vagy Zsidei könyvéből, vagy bármelyikből. Kevesebb kudarc lenne. Igaz,utólag megtudjuk itt a fórumon is írni, hogy mi volt a gond, de az már eső után köpönyeg. 

A saját kárán jobban tanul az ember Ezt most nem kárörvendően írtam. Nekem is rágta le anyátlan dajkához beadott sorozatomat mert valahol volt egy rejtett bölcső kezdet. Én úgy kezdtem hogy télen összevateráztam Örösi, Zsidei meg Faluba könyvét. Az utolsó álcázásom 31/36 és 100%-os kelés és párzás. Gondban is voltam, mert úgy gondoltam majd a fele bepárzik aztán majd rakom össze. Így meg nem volt annyi népe mint szerettem volna, meg volt olyan kaptár ahonnan elég sok hazatájolt. Hát tettem mellé fias keretet másik családtól rajta lévő méhekkel együtt. Négy anya volt a veszteségem. Zárkám nem volt, legközelebb ha ilyet csinálok szerzek be, vagy a kelő fias keretről le kell seperni a méheket mind egy szálig. Összességében így is elégedett vagyok. Még egy kis érdekesség. Ugyanattól az anyától álcázva körülbelül harmada olasz anya lett.

Robotur: Mindegyik könyvet elolvastam. Ha nem olvastam volna, akkor a második nekifutásra sem sikerült volna anyákat nevelnem. A kérdés arra volt kihegyezve, hogy lehet-e az, hogy azon bukhat el a dolog, hogy a család lerombolja a bölcsőket csupán azért, mert nem erős bennük a rajzó hajlam annak ellenére, hogy a könyvekben leírtak és a fórumon olvasottak alapján jártam el. Tehát nagyon erősek, népesek, anyarács, rajta nejlon kb két gyufásdoboznyi kivágással stb.

A lényeg az hogy anyás dajkától a bölcsőket befedésük után rögtön el kell venni, zárkázni és berakni a keltetőbe.

QUQURIQ !!!

Az "maga" az anyás dajka nem rombolja le a bölcsőket.
Én csak anyás dajkával dolgozom. Addig amíg nem volt inkubátorom, addig végig az anyás dajkában maradtak a bölcsők.
Semmi gond vele, csak ebben az esetben nagyon egyidős álcákat kell áthelyezni.
Az időjárás is befolyásolja a kelési időt.
Inkább hamarabb kell a bölcsőket szétosztani, mint később...
Tehát mi is lehetett a hiba?
1. vagy hibás az anyarács és az anya meglátogatta a bölcsőket...
2. vagy az anyarács nem illeszkedik "anyamentesen" a kaptár széléhez, vagy falához...
3. vagy kikelt egy öregebb álcából származó anya és...a kupak visszacsukódott és nem vetted észre...
4. vagy a fészekben egy "dugi" bölcsőből kikelt egy szűz anya és az látogatta meg a bölcsőket...
5. a dajkáló részben is megtörténhet ugyanez...
Ezek a főbb hibák.
Mellékhiba, hogy nem serkentesz, de attól csak kisebbek lesznek a bölcsők. még hordásban is serkenteni kell, mivel éjszakák is vannak, 8 óra...
mellékhiba még, hogy nagy a kánikula, és nincsen meg a megfelelő páratartalom a dajkáknál, ezért van a vizes szivacs, vagy egy vízzel teli lépet kell beakasztani...
Normális dolog, hogy a starter által elfogadott álcákból 2-3 al kevesebbet gondoz a dajka.
A hűvös időjárás esetén a tenyész lécek szélein lévő bölcsők is áldozatul eshetnek, mivel hűvösebb itt a kaptár belseje.
Ez a sok kis apró dolog mind összeadódhat...
Szépek lesznek a bölcsők, ha már egy héttel előtte serkented a startert és a dajkát is. A serkentő szirupba tegyél még egy kevés sörélesztőt is, mert így a pempőtermelést fokozza.

Kiskakas

Szóval ezért nem kell ennyire bonyolítani a dolgot termelő és vándorméhésznek ez nehezen, vagy sehogy nem fér az idejébe. Amíg összehozol egy szabályos indító/dajkát, ez is sok idő, de  ez lehet ugyan azon család is fekvőben csak az anyarács betéttel kell variálni, így ha beteszem a zárólapot anyátlan, ha kiveszem anyás. Más a helyzet ha akácon othon van a méhész, akár közben bíbelődhet a neveléssel  is. Most vannak térségek ahol alig van némi hordás, az pedig lényeges volna.

Van viszont amit nem értek Kiskakas érvelésében, az egyik hogy nagyon egykorú legyen az álca, ez rendben is volna, de mi a gond ha mégis lenne egy napnyi különbség mivel a szétosztást, vagy zárkázást kell mindenféleképpen végezni amit megtesz az ember egy-két nappal hamarabb és nincs gond. Ha keltetőben keltet, az ember akkor meg úgy sem kockáztat befedés után rögtön lehet a gépbe tenni. Magam is emiatt használok keltetőt.

A másik az éjszakai hordás hiánya? Valahogy ez nekem nem logikus, hiszen amikor váltó, vagy akár szép  rajbölcsőket húznak akkor sincs éjszakai hordás. Ez a természetben nincs, tehát nem is hiányozhat.

QUQURIQ !!!

Robotur!

"Szóval ezért nem kell ennyire bonyolítani a dolgot termelő és vándorméhésznek ez nehezen, vagy sehogy nem fér az idejébe. Amíg összehozol egy szabályos indító/dajkát, ez is sok idő, de  ez lehet ugyan azon család is fekvőben csak az anyarács betéttel kell variálni, így ha beteszem a zárólapot anyátlan, ha kiveszem anyás. Más a helyzet ha akácon otthon van a méhész, akár közben bíbelődhet a neveléssel  is. Most vannak térségek ahol alig van némi hordás, az pedig lényeges volna."

Igazad van, nem akác alatt kell anyát nevelni! Előtte, vagy utána.
Aki nem ért hozzá az ne bajlódjon vele, mert sok sok tényező befolyásolja a jó anya minőségét.
...aminek függvénye a megtermelt mézünk mennyisége.
Igazad van, én magam is ezt a "csúszólapos" - anyarácsos eszközt alkalmazom már régóta.
Működik fekvőknél is és rakodóknál is.
A fekvőknél az az előny, hogy nem kell a teli dajkáló fiókot emelgetni újrarendezéskor.


"Van viszont amit nem értek Kiskakas érvelésében, az egyik hogy nagyon egykorú legyen az álca, ez rendben is volna, de mi a gond ha mégis lenne egy napnyi különbség mivel a szétosztást, vagy zárkázást kell mindenféleképpen végezni amit megtesz az ember egy-két nappal hamarabb és nincs gond. Ha keltetőben keltet, az ember akkor meg úgy sem kockáztat befedés után rögtön lehet a gépbe tenni. Magam is emiatt használok keltetőt."


Számomra az a biztonságosabb, ha a lehetőleg azonos idősek legyenek, mert úgy nem érhet meglepetés.
Vannak mindig objektív tényezők is amik összeadódhatnak.
Pl. ha az utolsó nap a kelés éjszakára esik, + hozzájárul a dajkában eltöltött fedés utáni meleg idő, + lerobban a kocsid, váratlan intézni való dolgod akad, hosszabb ideig tartó rossz idő stb.
Nagyon lényeges, hogy túl korán ne tegyük a pároztatóba a bölcsőket, mert könnyen pödrött szárnyú anyáink lehetnek, (jobb esetben)!!!
Amikor még nem magam neveltem, nevelőtől hoztam kelő bölcsőket. Betettem a pároztatóba, jött a rossz idő, mind a bölcsőben maradt, volt amelyiknek még két napja lett volna hátra...
Az inkubátorban is az utolsó napom zárkázom a bölcsőket, mert ilyenkor teszem bele még a cukorlepény galacsint, hogy rögtön ehessen a kikelt anya. (ez nagyon lényeges)

"A másik az éjszakai hordás hiánya? Valahogy ez nekem nem logikus, hiszen amikor váltó, vagy akár szép  rajbölcsőket húznak akkor sincs éjszakai hordás. Ez a természetben nincs, tehát nem is hiányozhat."

Igazad van, az természetes a családnak, de mi nekik természetellenes dolgot próbálunk rákényszeríteni...
Én kényeztetem, kedvükre járok, vagy mondhatnám, hogy becsapom Őket...

Kiskakas a becsapi!

A pároztatókba valóban nem szabad korán bölcsőket helyezni, sőt inkább azt mondanám egyáltalán nem célszerű. A kis nép, nem képes  minden esetben megfelelően fűteni, páldául a mostanában szokásos hidegfrontokra ha gondolunk, de elég egy hűvösebb éjszaka is. A későn osztott bölcső megint rizikós, már a művelet közben kikelhetnek az anyák. Maga a kaptár bontása is  zavarásként hat, a bölcső idő előtti elhagyására, kelésre ösztökéli az anyákat. Ezt biztos tapasztaltátok már, rajbölcsők esetében. Ekker véli a méhész hogy pont beletrafált a kelési időbe. De pontosan ezért lényeges az ismert korú álca, bár egy napos kelési csúszás még természetes körülmények között is előfordulhat, az időjárás jóvoltából.
A pároztatókba ( 1/8, és 1/4 NB keret méretűket használok) én mindíg kikelt anyákat rakok, közvetlen a betelepítéskor ez az utolsó mozzanat a pincéztetés előtt.
De nézzük az első lépésektől. A párosztatók alját feltöltöm puha gyúrt cukorlepénnyel, a keretecskékbe már előre beragasztom, az építésnek irányt adó 1-1,5 cm-es műlép csíkot. A méheket egy pohárral beöntöm a pároztatóba, mehetnek bele a keretek. Itt mennyiségeket direkt nem írok, mert sokféle méretű pároztatókat használnak a méhészek. A keretek tetjére, a takarás alá is tegyünk egy lepényhurkát. A következő művelet az anya beadása, előtte a szellőzőn keresztül virágpermetezővel vizet porlasztunk be. Amikor végeztünk jöhet a 3 napos pincézés, ez lehet egy hűvös sötét helység is. Még lényeges mozzanat hogy a pároztatók külsejéről minden méhet távolítsunk el, hogy a pincéztetés közben ne idegesítse a pároztatók népét. A pároztatók kihelyezése estefelé történjen, árnyékos helyekre.

QUQURIQ !!!

Robotur!

Tökéletesek a munkafázisaid! Gondolom, a válogatásod is ilyen precíz. Valamikor én is neveltem így anyákat.
Leírom, hogy én hogy csinálom.
Az én pároztatóim elsőre gazdaságtalanok, később gazdaságos, és nem igényel sok munkát.
Három, egész keretes hunorral pároztatok. Egyszer töltöm fel a pároztatóimat egy mézes, egy (kisebb ) kelőfiast takart néppel, és még nyílt fiasról rázok hozzá méheket. Majd egy záró üres keret.
Ezeket délelőtt csinálom meg, nem pincézem, hanem mindet a végleges helyére teszem a pároztató dombomra. (ez az állományomtól kb.  40 m). szürkületben nyitok, kevés fűcsomót teszek a kijáróba az újratájolás miatt. A gyűjtő méhek azért visszarepülnek a törzscsaládokhoz. Amikor megnyugodtak, megkapják a kelő bölcsőket. Ezután a jegyzetfüzet, időpontok rögzítése. (persze minden azért előre tervezve van). Ezután csak akkor nyitok pároztatót, amikor már két napja az anya petézik. (ne vegyék csomóba az új anyát, mert könnyen leölhetik addig. Minden pároztatónál megvárom, 3-4 nap míg az anya a Hunort bepetézi.
Csak ezután használom fel az anyákat. Persze ilyenkor is nagyon figyelek!  Kb. egységesre telepített  és egyenlő  néppel rendelkezőkre törekszem… az új anyák már most nagyon jól megmutatják mit is tudnak. Ez lehet az első szelektálás…
Általában de. szoktam az anyákat kiszedni a pároztatókból. Estefelé már kapják is az új bölcsőket. és így tovább, jöhetnek a sorozatok.
Nem telepítek többször pároztatókat, fenntartják magukat néppel is és élelemmel is. (ezért tartom egyszerűbbnek és  gazdaságosnak).
Ősszel több ilyen kis egységet összerakok, egy anyával. ezeket pincében teleltetem. (valamikor kint is kiteleltek nagyobb hidegben is).

Kiskakas

A pároztatók újra bölcsőzéskor milyen arányban fogadják el azokat? Érdekelne, mivel igen korainak tartom a beadásukat.

QUQURIQ  !!!

Minden bölcső kupakja kirágva, minden anya kikelt. Innentől foga, csak párzási veszteségről beszélek, mivel a szűz anyákat nem keresgélem, nyugton hagyom őket.
A párzási veszteség, meg előre nem kiszámítható…
1.   Gyurgyulag elkapja az anyát még a tájoló repülésnél…
2.   rosszul talál haza az anya…
3.   hosszú rossz idő következik…
4.   esetleges újra tájolás… +(gyurgyulag)
5.   párzáskor (gyurgyulag), nagy szél, gyors időjárás változás…
6.   rosszul párzott anya újrapárzása, mert érzi, hogy nincsen tele a magtarisznyája… +(gyurgyulag)
7.   Elvéti az anya a saját pároztatóját, és leölik...
8.   a nagyon legyengült (elnéptelenedett) pároztató népét párzás közben kirabolják a többiek…(extrém eset)
9.   A pároztatók elhelyezése és különböző színei és a kijáróra festett mértani formák is segítik az anyát a hazataláláshoz…
Van aki bevallja, van aki nem, az 50 % lehetne a hosszú éveken áti átlagszám.
Volt olyan év amikor 80 %, volt amikor 35%.
Egy két pároztatónál lehetnek sokkal jobb eredmények, a szerencse is besegíthet…
..de nézd végig a 9 pontot, mennyi mindennek van kitéve az új anya.
Külföldi szakirodalom szerint, a megjelölt anya lassabban repül, olyan, mintha egy 5 kg marmonkannát cipelne az ember…
A fecskék és a Gyurgyulagok is hamarabb megtalálják.
Én nem jelölöm az anyákat…

Üdv. Kiskakas

Tisztelt Kiskakas!

Ha jól vettem ki írásaidból, akkor te Cloake starter-dajkával nevelsz anyát.
Leírnád pontosan , hogy hogyan csinálod? Olvastam róla könyvben, de nem minden tűnt egyértelműnek benne.
Előre is köszönöm!

kuruzslo

QUQURIQ !!!

1. serkentés előtte
2. A fészekben berendezem az anyás dajkát.
3. anyarácsos elválasztó ahová a tömör elválasztót is egyben beteszem.
4. dajkáló rész berendezése, sok mézes virágporos keret, rengeteg fiatal méh a tenyész keretnek kihagyás
5. légfékes itató híg sziruppal legfelül
6. álcázás
7. tenyész keret beadása
8. 24 h múlva, egy kicsit lehet több is, ha sok a fiatal méh...26 óra
9. tömör leválasztó lap kihúzása egy mozdulattal, és kész
10. a vödörbe annyi a szirup, hogy a bölcsők lefedéséig elég legyen

ezután vagy tovább nevelteted a dajkával, vagy inkubátorba teszed.
Ha tovább dajkáltatsz, úgy a bölcsők kivétele után azonnal rendezzél fészket, mert könnyen kirajozhat a család...

Kiskakas