Tegnap olyan "szotyorgó" esős idő volt, ennek ellenére mentek a méhek.
Ma is hasonló időben lesz részünk.
Ahol jó a virág, holnaptól kezdődik a klasszikus 3 nap akácon.
Sajnos sok méhésztársunknak ezek az írások fájdalmat okoznak, mert náluk nincs semmi, pörgetés sem lesz.
A méhészet (pláne ha ebből él a kolléga) egy mezőgazdasági vállalkozás.
Aki nem ismeri az erdőt, aki nem vándorol, aki nem kockáztat, aki ....majd talán jövőre szemléletet vallja, ő egy körből kimarad.
A vállalkozás nevében is benne van, hogy valamire vállalkozunk, amiben a kudarc lehetősége is benne van.
Ezt főként ne fogjuk másokra, az időjárásra, a fagyra ha egyszer már méhészkedünk.
Aki ebből él, őt (őket) nem tudom megérteni miért nem keresi a lehetőséget.
És még valami, olvasom hogy egy kolléga sok akácos helyre lepakolta a méhészetét, és sehol nem mér.
Na az egyik ilyen helyét megnéztem.....ott nem is fog mérni.
Megrugdostam egy fiatal virágzó akácfát, még a fürtök is leestek.
Az idei év sok tekintetben szelektálja a csapatot, különösen azért mert minden méhész erdész lett.
Erről már többször írtam itt, nem kívánom ragozni a tévedéseiket, de ha kudarcot vallanak akkor majd elgondolkodnak azon, ha fehér egy akácerdő még nem biztos, hogy mézelni is fog.
Rengeteg időt töltöttem el a 38 év alatt azzal, hogy fagyok után szemléljem az erdőt.
Senkit nem szeretnék megsérteni, de a hozzászólások nagy része a különböző méhészeti fórumokon egyszerűen kiakasztóak.
Ennyire szélsőséges eredmények mint az idén még soha nem születtek, és még nincs vége!
Van ahol most kezdődik az akác, és ezt sokan el sem hiszik.
Ezért ne fogjunk mindent a természetre, nyitott szemmel kell járni, és akkor nem lesz kudarc.
Nagyernyei Attila