Szép reggelt mindenkinek!
Elmélázgattam Kiskakas és Attila beszélgetésén az "Etetés" témakörben. Évek óta beszélünk róla, hogy évről-évre egyre nagyobb gond a virágpor hiány. Mindenki elmondja, hogy nem olyanok a méhek, nem úgy jönnek fel tavasszal, stb. Elkezdődött a "szép új világ". Pár 10 év alatt szemmel láthatóan csökkent a környezetünk biodiverzitása, és sajnos még csak a folyamat elején tartunk. Már a 80-as években elkezdődött a kukorica gyomirtózása. Milyen jó is.. Nem kell kapálni.. Az, hogy ez mit okoz középtávon a talajban, arról senki nem gondolkodott. Importáltuk be a növényvédelmi rendszereket. Emlékszem, gyerkőcként földrajzórán az volt egy ország mezőgazdasági fejlettségének a mérőszáma, hogy mennyi műtrágyát használ fel.. Aztán megszűnt a vasfüggöny (hála Istennek!), leomlott a Berlini fal (újfent hála Istennek!), és szépen ránkszakadt az újfajta mezőgazdasági szemlélet. Jöttek tömkelegével a felszívódó szerek, ami milyen jó, mert nem kell hetente, csak kéthetente permetezni. Nem kell kapálni, ott a gyomirtó. Azokból a szerekből, amiket akkor kipermeteztünk 40%-a már nem kapható (vajon miért nem?) 50%-a "méreg könyves", a maradék 10% vehető még meg változatlan formában a boltokban. Jött a műtrágya is. Itt is van. "Tegye fel a kezét" aki ismer olyan dinnye termelőt, aki nem műtrágyát alkalmaz fejtrágyának. Aki meg tavat üzemeltet, az tudja, hogy ha nem akar hínár-tengert, akkor tesz a tóba amúrt, hogy legyen ami lelegeli a bemosott műtrágya miatt burjánzó hínárt. Nem tudom, mennyit autóztok éjjel, de olyan 6-7 éve fele annyi rovar nem kenődik fel a szélvédőre, min régebben. Na vajon miért? Miért nincs rovar? Szép zöld miden.. De mégis egyre kevesebb a rovar, és vele együtt a fecskék is. Ha egyre kevesebb a rovar, akkor valószínű, nem rovarbarát az élőhely. Miért csodálkozunk, hogy nehéz méhészkedni? "Nagyon" szeretem a határérték szót! A kapott dózis, terhelés, stb. határérték alatti. Naná! Mindig az. Egy kis határérték alatti innen.. Egy kicsi onnan.. Máris megvan a tuti. Van egy kicsi antibiotikum a disznóhúsban, egy kicsi a marhahúsban, de csak egy kicsi. Tudjátok.. Határérték alatti. A mézben nem lehet.. egyenlőre, de ha majd egészen egyszerűen nem lehet máshogy méhészkedni, akkor majd lesz egy határérték.. Oda se neki! Nekem a permetszerek is olyanok, mint a design-drogok. Ha betiltanak valamit, csinálnak egy új molekulát, és hadd szóljon.... Háromszoros hurrá! Azon viszont el kell gondolkodni, hogy miért kellenek a vegyszerek. Hét éve terveztem (volna) egy nyaralót az egyik nagy vegyszer-vetőanyag-termesztési rendszer forgalmazó multi itthoni vezérének. Kimentünk a Duna mellé, a szép idilli környezetbe (milyen fura, hogy ez is itt akart nyaralót), beszélgettünk. Egyszer csak szóba hozza, hogy valamit csinálni kell, mert egyre több olyan borszőlőt nemesítenek, ami ellenáll a betegségeknek, és ráadásul jó bort ad.. Értitek ugye? Mindjárt kiesik a sok-sok bevétel. Remélem, a nemesítők jól állnak a munkával. Ami engem illet ott álltam fel, ennél a mondatnál, elküldtem melegebb éghajlatra, és otthagytam. Nem szeretnék olyan világan élni, ahol csak a nemzeti parkok faunája van úgy-ahogy rendben. Tudom, hogy nemzetközi folyamatról van szó, de a magunk szintjén meg kell tenni mindent, hogy ez megváltozzon. Hogy ez most miért fakadt ki belőlem? Több anyanevelő barátom van. Az egyik mesélte a hétvégén hogy kénytelen volt pároztató telepet váltani, mert ültek ki a pároztatókból a rajok a fákra. Kiskertes övezet. Hétvégén mindenki permetezett. Szerintem háztájiban megvehető szerekkel, de lehet, hogy volt közte "méreg könyves" is. Telepet váltott és TELJESEN megszűnt a probléma. Na így álljon ki bármelyik "méhész" bármelyik permetszer mellett!
Ahogy Csányi Anti mondta: SZÉP ÚJ VILÁG.
Szép napot!
Bicska