Méhek vs. növényvédelem

  • 1407 válasz
  • 579773 megtekintés
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1125 Dátum: 2019. Július 17. 09:14 »
Újfent leszögezem, hogy lövésem nincs a biokémiához, egy egyszerű könyvelő vagyok, aki szeret méhészkedni és szeretné ezt még egy ideig folytatni, ezért próbálom összecsipegetni azokat a tudásmorzsákat, amik a méhek túléléséhez szükségesek. Vagyunk ezzel így - gondolom - pár ezren.
A következő a kérdésem:
Ha Tóth Péter vizsgálatai alapján a repce növénymintáiból novemberben már nem mutatható ki a NNI hatóanyag, akkor hogyan kerül a jövő nyári tócsába?
A repce vetése augusztus legvégén történik. Általában a Mária harmattal kikel (szeptember első dekádja) ekkor még nyilván tartalmaz a növény NNI-t, hiszen pontosan ez a célja: megölni a viszonylag meleg időben károsító repcebolhát.
Novemberre a repce nagyjából bokáig-fél lábszárig ér. Ha igaz az, hogy ekkor már nem mutatható ki a növényben a csávázószerből származó hatóanyag, akkor hogy a fenébe lehet benne károsító mennyiség áprilisban, amikor derékig, vagy nyakig ér?
Nyilván, a csávázószerben lévő hatóanyagnak csak egy része jut be a növénybe, a többi a talajba kerül. Az őszi, téli, kora tavaszi csapadék ezt oldja mossa. Szivárog lefelé a talajba.
A virágzáskori eső is csak lefelé tudja mosni.
Nem lehetséges az, hogy a tócsákba nem is a csávázószer hatóanyaga kerül, hanem a tavaszi permetezésekből származó vegyszer?
Érdekes párhuzam az is, hogy ezen a fórumon többen a nagyobb esők után számolnak be mászkálásról.
Elképzelhető, hogy folyamatos itatással a mászkálások egy jó része megelőzhető lenne?

Ismétlem, ezek csupán kérdések.   

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1126 Dátum: 2019. Július 18. 21:50 »
Ezek jó kérdések, amiket felvetettél. Valóban érdekes lehet a válasz. De. Tudjuk gyakorlatból, hogy eső után üres az itató, a pocsolyákból szívesebben isznak, mint máshonnan. Sajnos a neós méz, talán a virágpor is vonzó hatást gyakorol a méhekre. Hiába mérgező, csak felszívják. Saját tapasztalat, mérési adatokkal nem tudom alátámasztani. Csak annyit tudok, hogy a bomlási ideje nagyon sok. Ezért is káros.

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1127 Dátum: 2019. Július 19. 06:32 »

Ha Tóth Péter vizsgálatai alapján a repce növénymintáiból novemberben már nem mutatható ki a NNI hatóanyag, akkor hogyan kerül a jövő nyári tócsába?
Hát arról azért nincs szó, hogy ne lehetne kimutatni az NNI-ket a repce pollenból és nektárból.A neten találhatók szép számmal adatok.
Az biztosnak tűnik, hogy  ezek a hatóanyagok a vízzel együtt mozognak, Éppen ezért a növényi mintavételeket is olyan helyekről érdemes végezni, ahol a víz is megtalálható. Pl. a dombok aljában. A nektártermelés is ott jobb, ahol több a víz, és az ilyen helyeket a méhek is jobban megtalálják.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1128 Dátum: 2019. Július 20. 16:32 »
Ezt írja Szenttamási utolsó polihisztorunk.

“Ha a Méhészújságban elolvassa Tóth Péter cikkeit a repcében található szermaradványok tárgyában (2018. februári Méhészújság  gyorsjelentés; illetve Neonikotinoid szermaradékok repcében 2017-2018. Méhészújság, 2018 október 14-17. old), akkor láthatja, hogy az NNI szermaradványok a mintaterületek 50 %-ának növényi részeiből már novemberben kimutathatatlanok voltak,s több esetben a rovarölő csávázószerrel végzett őszi repce vetéseket kénytelen-kelletlen földi-gépes rovarölőszeres permetezéssel lehetett csak megvédeni.

Szegény méhek nem tudnak olvasni,így nem tudtak T.P. méréseiről így aztán elhaláloztak Neo mérgezésben.

Én meg azt nem értem hiába tudok olvasni,ha kimutathatatlanok voltak a mintaterületek 50 %-ánál akkor a kukorica virágporáig miért jutott el.Ugye ezt T.P. is kimutatta.

No meg van még egy bibi.
Mi van ha a kimutathatósági érték alatti 100-ad rész is oda vág a méheknek?Szépen,lassan ahogy Neo írja.
Ezt úgye svájci kutatók már be is bizonyították.
Mi meg méregetjük 1 ppb-re.

Sírjuk vissza a Neos szereket,mert majd a gazdák egyébb más szerrel agyon permeteznek minket!
Megáll az ész!
Még mindig ezt kell hallgatnom,olvasnom.

Csányi Antal

Kedves Antal!

Valójában erősen ódzkodtam attól, hogy esmeg polémiába keveredjek Európa legnagyobb méhész-brigádvezetőjével, ám fontolóra kellett vennem, hogy esetleg úgy csontosodik meg Európa méhész-közösségeiben a „tudományos”  álláspont, ahogy azt Ön, a gigaméhész gépész-üzemmérnök elénk tárta. Ha megbocsájt, ennek ódiumát nem vállalnám, ezért minden berzenkedés ellenére mégiscsak válaszolnék arra a hozzászólására, mely ugyan ragyogóan leképezi, hogy betegségének lefolyása a reménykedő stádiumból az „őrizzük meg emlékezetünkben” állapotba fordult, de adnék még egy utolsó esélyt, hisz a mondás szerint a „reményhal” meg utoljára, s annak végleges elvesztése után lészen az új kedvencem ezután a „szarokrája” …

Semmi kedvem ismét elővenni a vitriolos tollamat, mert nem szeretném a tóthpéter/tomipapa-fóbiás tünetegyüttesét ismét előcsalogatni és felerősíteni, de ha maradt még kicsi igénye a presztízsének (és önbecsülésének) legalább részleges megtartására, akkor nemes egyszerűséggel egy bocsika kíséretében kérjen segítséget valakitől, aki nem csak írni képes –miként  Ön- hanem olvasni is, valamint az olvasottakat érteni, értelmezni is képes.

Ha nem tűnt volna fel (valószínűleg nem, mert akkor nem ilyen eklektikus ökörségekkel fogyasztja a tárhelyet), Lajossal a repce/mustár vonatkozásában a keléskori és korai vegetációs stádiumban rovarkártevők elleni védelmet nyújtó neonikotinoid csávázószerek használatáról váltottunk szót. Lajos informátor kollégája a repcében végzett ellenőrző vizsgálatokról számolt be, jómagam azt kívántam pontosítani, hogy az ilyen vizsgálatok most már a repcében teljesen időszerűségüket vesztették, hiszen azt már régen deszikkálták/becőragasztották és jobbára le is aratták. Teszek fel az idei repce-aratásról néhány videót, hogy érezze, miről beszélek, illetve egy kétnapos agrár-hírt is az őszi vetésű gabonák és repce betakarításának és termésmennyiségének/minőségének alakulásáról, a várható terméskilátások tendenciáiról:

https://www.youtube.com/watch?v=Mf5P5JNcYyo

https://www.youtube.com/watch?v=Sf_XMJxo_Ng

https://www.youtube.com/watch?v=YiCq_I9E5lI

https://www.agrarszektor.hu/noveny/nincs-ok-az-unneplesre-itt-vannak-az-elso-eredmenyek-a-termes-minosegerol.15401.html

A videók világhálóra tételének időpontjai alapján látható, mikor történhetett meg az aratás a felvételen szereplő területeken.


Nos, az látszik, kedves Antal, hogy az íráskészségéhez még nem nőtt fel a szövegfelismerő képessége, hiszen akkor talán észrevette volna, hogy ezt követően Lajos által jelzett vizsgálatok esetében a tavaszi vetésű mustárban folytatott ellenőrzések lehetőségét valószínűsítettem, s kiemeltem a három betiltott neonikotinoid-hatóanyaggal végzett csávázási technológia illegális voltát (régen sem volt legális). Hogy ne csak az én bemondásom alapján legyen képes tájékozódni, felteszek néhány engedélyokiratot, melyek tartalmazzák az engedély érvényességi határidejét, a felhasználás lehetőségét (pl. eseti engedély),  a szerrel kezelhető kultúrákat és az engedélyezett technológiát:

Ellado

https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/DocumentHandler.ashx?documentId=8a8082a864896a2e01648e25273a3cdc&documentName=Ellado_mod_20130214.pdf

https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/DocumentHandler.ashx?documentId=8a8082a864896a2e01648e25273a3cdc&documentName=Ellado_mod_20180619.pdf

Ellado Blue

https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/DocumentHandler.ashx?documentId=8a8082a853eb6fac015571fe32dd38c3&documentName=ElladoBlue_mod_20101029.pdf

https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/DocumentHandler.ashx?documentId=8a8082a853eb6fac015571fe32dd38c3&documentName=ElladoBlue_turelmiidomegall_20160525.pdf

A Cruiser OSR 322 FS és a Modesto eseti engedélyére is javasolok ráolvasni:

https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/DocumentHandler.ashx?documentId=8a8082a865d8061a01665ddd9d332fe3&documentName=Cruiser+OSR+322+FS_mod_20101029.pdf

https://www.agroinform.hu/novenyvedoszer/szer/cruiser_osr_322_fs?oldal=3


Végül feltenném a kivont csávázószerek helyettesítésére engedélyezet ciantraniliprol hatóanyagú csávázószer engedélyokiratát is, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy pontosítsam, a Lumiposa-t is csak őszi káposztarepcében engedélyezték, mustárban annak sincs engedélye:

https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/DocumentHandler.ashx?documentId=8a8082a861947d43016199702fc47dba&documentName=Lumiposa_eng_20180125.pdf


Nos, ha már eljutottunk idáig, akkor kérdem én honnan húzta elő megint a kalapból   T.P. barátom méréseit -- olvasni nem tudó  méhecskéinek szomorú kínhalálával kapcsolva, ráadásul ismét -- a neonikotinoid csávázószer-hatóanyagok következtében... Egyszer már „meglátnokoskodtam”, mitől pusztultak a Fulmer Családi Méhészet méhecskéi…

Ne kezdjük elölről, azt hittem egyszer már alaposan kitárgyaltuk a Kocsmár-féle esetet. Abból sem jött ki valami fényesen, mintha bocsánatkérés nélkül valami olyasmit bregyogott volna, hogy nem a jegyzőkönyvi adatok mentén küldött a francba, hanem nemes egyszerűséggel a hasára ütött és bemondta a neókkal a „piros terített durchmarsot”. Most is megpróbálja ezt tenni, ám én átlátok Önön, láthatóan szeret velem beszélgetni, s megpróbál kimasszírozni  belőlem néhány szívhez szóló gondolatot.
 
Egyébként ha nem emlékezne rá, akkor az eredeti polémia néhány szemelvényét felidézném azzal, hogy nem Ön  próbált alkoholmámorban úszó sámánnak titulálni (Ön megmaradt a polihisztorságom hangsúlyozásánál), hanem harcostársa, a jó Nagy Ernyedt …. barátja. Ön az egyik hozzászólásában már mondott is egy majdnem bocsit, Nagyon Nagy Ernyedtünk ezt máig sem tette meg… Igaz, hogy Ő ehelyett inkább kitiltott innen... Így nézett ki anno a beszélgetésünk és szövegkörnyezete :

http://meheszklub.hu/index.php/topic,2.msg41301.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg41301

http://meheszklub.hu/index.php/topic,2.msg41325.html?PHPSESSID=8a2rburc3hvve100dvqu14b361#msg41325

http://meheszklub.hu/index.php/topic,681.msg41758.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg41758

http://meheszklub.hu/index.php/topic,104.msg41854.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg41854

http://meheszklub.hu/index.php/topic,104.msg41872.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg41872

http://meheszklub.hu/index.php/topic,104.msg41885.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg41885

http://meheszklub.hu/index.php/topic,5.msg42282.html?PHPSESSID=8a2rburc3hvve100dvqu14b361#msg42282

http://meheszklub.hu/index.php/topic,5.msg42289.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg42289

http://meheszklub.hu/index.php/topic,5.msg42294.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg42294

http://meheszklub.hu/index.php/topic,5.msg42299.html?PHPSESSID=8a2rburc3hvve100dvqu14b361#msg42299

http://meheszklub.hu/index.php/topic,2.msg45017.html?PHPSESSID=8a2rburc3hvve100dvqu14b361#msg45017


Nos, ha már szóba került Tóth Péter barátom is, nem véletlen, hogy az Ő vizsgálataira hivatkoztam. A tőle  idézett  két repcés cikk az előző hozzászólásomban feltalálható, ám –mint próbáltam hangsúlyozni- jelen esetben inkább a mustárra gyanítottam.
Ráadásul nem is a saját okoska fejemből pattant ki ez, hanem emlékeztem egy tavaly nyári vizsgálatsorozatra (annak ismertetése a 2019. februári Méhészújság 10-14. oldalán olvasható (Azoknak, akik olvassák is a lapot. Csányi úr valószínű nem olvas, vagy ha igen, szakmai ismeretek és értékítélő-képesség híján teszi, ezért nem is emlékezhet rá.)

Nos, ebben a számban Tóth Péter : Néhány szó a nyári méhpusztulások okairól  című cikkben a táblázat 44-45-46. tételének ismertetése során három vizsgált mustár-tételről írt, melyek mindegyikében (növényminták) tiametoxam hatóanyagot detektáltak, egyben pedig mellé még klórpirifoszt. Nos, mivel a laborvizsgálatok megérkezte után a fémzárolt vetőmag-minták a vetőmagüzemben már nem voltak fellelhetők, az illegális csávázás tényét nem sikerült igazolni. Még egy lehetőség van, hogy a termelő tiametoxam hatóanyagú földi gépes permetezéssel védekezett, ám ennek igazolása vagy elvetése lehetetlen a hatóanyag-maradványok alapján. A mustár kultúrában tiametoxam hatóanyagú csávázószer nem rendelkezett felhasználási engedéllyel (lásd előbb). Feltehetően az eset rögzült a hatóság memóriájában is és ezért tértek vissza idén vizsgálódni. Mustárban...

Kedves Antal!

Mint látja, ha ökotoxikológiai vizsgálatokról van szó, nemigen hagyható ki Tóth Péter a mutatványból, mint ahogy azt Ön is olyan korrekten kinyilatkoztatta akkortájt, amikor a Gazdi-Társ e kijelentésre nyomatékkal inspirálta. Nem tudom, mi történhetett, hogy azóta ismét kiújult a Tóth-fóbiája. Netán beindult a Konzorcium, s Tóth Péter nélkülözhetőnek látszik?

Nem tudtam másnak tulajdonítani az idézett kirohanását, mint krónikus fóbiájának, s ez valamelyest magyarázza is azt az eklektikus katyvaszt, amit a mustár/repce/kukorica/napraforgó szermaradványok tekintetében itt összehozott némi heveny tóthpéterezéssel mixelve. Ön bizonyára nem olvassa/olvasta a Monitoring-jelentéseket, s mint az előbb vélekedtem, a hazai vizsgálatokat sem. Sebaj, egészen addig nem is fontosak ezek az ismeretek, amíg el nem kezdi  osztani a „tudását”. Ha viszont megnyilatkozik e témában, akkor előbb szerezzen ismereteket, ne csak hablatyoljon „svájci kutatásokról”, hanem idézze is azokat, támassza alá a véleményét, érveljen, s ne sikoltozzon.

Itt netre került egykoron az a hazai mérési  bizonyíték-sor, amely hivatott lett volna alátámasztani a neonikotinoid csávázószerek hazai mérési adataival a neonikotinoid hatóanyagok egy részének további tiltását, illetve az ellenük folytatott tiltakozást is szakmailag indokolták. Az indoklás története is ismert, de az adatok kedvéért most ide is idézem, hiszen kitér az Ön jelen kukoricás és napraforgós vergődéseinek magyarázatára is.

http://meheszklub.hu/index.php/topic,3.msg37075.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg37075

A további adatok a 2018. nyári pusztulások kapcsán pedig –mint írtam- a Méhészújság februári számában találhatók. Ha nem olvasták volna, a lapszám 10-14. oldalain keressék. Azok kedvéért, akik rapsicok, s nem jár nekik az újság (képzeljék, a tervek és szándékok alapján jövőre már MMNP-os finanszírozással élvezhetjük, s ezért valószínűleg az újságra szedett tagdíj-hányad visszakerülhet a méhész-zsebekbe , mert úgy gondolom, Bross nem vállalná, hogy a Nemzeti Program megfejését követően még az újságpénzt is megtarthatja…!!!), álljon itt a megosztható link :

https://drive.google.com/file/d/0B3ANieo00QZFaUxxSEFWMGRmN1daT3h0Rl9VblF5dEZBVmxF/view?usp=sharing

Végtére azt az egyet árulja el: mi a kutyfüttyből következtetett arra a megengedhetetlen mentalitásra, mellyel  bármelyikünk is vissza kívánta volna ríni a neoninikotonoid „néma gyilkosokat”. Vagy csak a  "Brossszekeritköll" Tónyiból váltott Mórickára, akinek –mint tudjuk- mindenről „az jut az eszébe”...?
« Utoljára szerkesztve: 2019. Július 20. 17:04 írta Fehér Viktor »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1129 Dátum: 2019. Július 20. 16:58 »
Újfent leszögezem, hogy lövésem nincs a biokémiához, egy egyszerű könyvelő vagyok, aki szeret méhészkedni és szeretné ezt még egy ideig folytatni, ezért próbálom összecsipegetni azokat a tudásmorzsákat, amik a méhek túléléséhez szükségesek. Vagyunk ezzel így - gondolom - pár ezren.
A következő a kérdésem:
Ha Tóth Péter vizsgálatai alapján a repce növénymintáiból novemberben már nem mutatható ki a NNI hatóanyag, akkor hogyan kerül a jövő nyári tócsába?
A repce vetése augusztus legvégén történik. Általában a Mária harmattal kikel (szeptember első dekádja) ekkor még nyilván tartalmaz a növény NNI-t, hiszen pontosan ez a célja: megölni a viszonylag meleg időben károsító repcebolhát.
Novemberre a repce nagyjából bokáig-fél lábszárig ér. Ha igaz az, hogy ekkor már nem mutatható ki a növényben a csávázószerből származó hatóanyag, akkor hogy a fenébe lehet benne károsító mennyiség áprilisban, amikor derékig, vagy nyakig ér?
Nyilván, a csávázószerben lévő hatóanyagnak csak egy része jut be a növénybe, a többi a talajba kerül. Az őszi, téli, kora tavaszi csapadék ezt oldja mossa. Szivárog lefelé a talajba.
A virágzáskori eső is csak lefelé tudja mosni.
Nem lehetséges az, hogy a tócsákba nem is a csávázószer hatóanyaga kerül, hanem a tavaszi permetezésekből származó vegyszer?
Érdekes párhuzam az is, hogy ezen a fórumon többen a nagyobb esők után számolnak be mászkálásról.
Elképzelhető, hogy folyamatos itatással a mászkálások egy jó része megelőzhető lenne?

Ismétlem, ezek csupán kérdések.   


OK, Kedves Lajos, megpróbálom.

A csávázószerek a különböző kultúrák esetén különbözőképpen viselkednek, s Tóth Péter is mindannyiszor hangsúlyozta, hogy a bomlásuk, metabolizációjuk erősen évjárat-függő.

A repce (főleg az őszi) faramuci növény, s Ön jól látja, esetében a korai, azaz az őszi károsítók ellen volt fontos a védekezés neonikotinoid csávázószerekkel. Gyakorlatilag a keresztesvirágúak levélbolhái és a repcedarázs álhernyói ellen nyújtott védelmet a neós csávázás, de ha a hatóanyag lemosódott a gyökérzóna (=felszívó öv) alá, akkor már az őszi időszakban is szükség lehetett a permetezőgépek beindítására. Értelemszerűen a növény a talajból képes ismét hatóanyag-felvételre, amennyiben a gyökerei elérik a hatóanyagot, s mivel a neonikotinoid csávázószer hatóanyagok a talajban, elsősorban a talajvízben könnyen mozognak, át is helyeződhetnek.

Ezért tapasztalható, hogy a pocsolyák, belvizes foltok minden esetben magas koncentrációban tartalmazhatnak hatóanyagokat, s ezért lehetséges, hogy akár a következő kultúra is tartalmazhat neonikotinoid hatóanyagot akár a nektárban és pollenben is. Ez gyakran a táblán kívül is detektálható olyan natív flórába tartozó növények esetében is, melyek magját soha nem csávázták neonikotinoidokkal.

Komoly irodalma van ennek, s a legutóbbi vizsgálatok kitérnek a neonikotinoid csávázószerek betiltás utáni "életére", kockázatára, s még a  mézek szermaradvány-tartalmára is. Ezeket és az olajrepcében folytatott vizsgálatokkal kapcsolatos cikkeket szeretettel ajánlom Neonak is, több általa feltett kérdésre ott van bennük a válasz. Fontos úgy olvasni, hogy a nyugat-európai régióban gyakorta nem őszi káposztarepcét vetnek, a tavaszi vetésű repce teljesen másképpen viselkedik, mint az őszi, tehát a szermaradványok is sokkal gyakrabban és elterjedtebben jelentkeznek a virágzatban, tehát a nektárban, pollenben is. Fontos tehát a hatásmechanizmus értékelésénél a földrajzi elhelyezkedése az adott országnak, mi sokkal jobban ki vagyunk téve pl. a repce-fénybogár károsításának, mint a nyugati régió repcetermesztői, a védekezésünk is eltérő, hiszen a mi fénybogaraink mára már szinte teljes rezisztenciát alakítottak ki piretroidokra, tehát rezisztenciatörő technológia nélkül a repcetermesztésünk ellehetetlenülhet. Azt gondolom, mondanom sem kell, hogy az őszi káposztarepce tavaszi növényvédelmét soha nem igyekeztek a növényvédősök a neonikotinoid csávázószerekre alapozni.

Hosszú ez, de ha átolvassák az idézett irodalmat, kevesebb fehér folt marad a térképen a repcével (és a többi mezőgazdasági kultúrával) kapcsolatban:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5533829/

Thomas James Wood és Dave Goulson cikke nem a legfrissebb, de jó elemzést ad a neonikotinoid peszticidek környezeti kockázatai tekintetében, a 2013 utáni bizonyítékok felülvizsgálatát adja.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5765491/

A neonikotinoidra és a fipronil rovarirtókra vonatkozó korlátozások hatása a kukorica, az olajrepce és a napraforgó növényvédelmére nyolc európai uniós régióban található államban (Magyarországon is).

https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0189681

Neonikotinoid szermaradékok az Egyesült Királyság-beli mézekben, az Európai Unió moratóriumának ellenére.

https://www.researchgate.net/publication/259202310_Residues_of_Neonicotinoid_Insecticides_in_Bee_Collected_Plant_Materials_from_Oilseed_Rape_Crops_and_their_Effect_on_Bee_Colonies

A neonikotinoid rovarirtó szerek maradványai a méhek által olajrepce-növényekről gyűjtött növényi anyagokban és a szermaradványok méhcsaládokra gyakorolt ​​hatása.
« Utoljára szerkesztve: 2019. Július 20. 18:17 írta Fehér Viktor »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1130 Dátum: 2019. Július 20. 18:24 »
Ezt írja Fehér Viktor (Tomipapa):
"A csávázószerek a különböző kultúrák esetén különbözőképpen viselkednek, s Tóth Péter is mindannyiszor hangsúlyozta, hogy a bomlásuk, metabolizációjuk erősen évjárat-függő."
És mikor kezdte hangsúlyozni?
Amikor már nem tudott a kérdés elől kihátrálni!
Addig folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát!
Ne vakítsd a méhészeket Tomipapa!
Vagy most faragjátok neki a szobrot?
Nagyernyei Attila

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1131 Dátum: 2019. Július 20. 18:54 »
Attila!

Ne vergődj, nem mész vele semmire. Olvasd el a Monitoring- füzeteket, részletesen bennük van, mikor, mit és milyen szövegezéssel állított Tóth Péter.

Inkább légy kedves és keresd már meg dr. Tarcali Gábor hozzád írt levelét (tudod, amikor "megállapodtatok").

Abban pontosan benne van, általában mennyit ér egy általad tett kijelentés. Ha még mindig keresnéd a levelet, jelzem, én már megtaláltam, s a te hozzászólásoddal együtt Tarcali úr levelét is szívesen közreadom, természetesen a kijelentéseid ellen tiltakozó és azokat határozottan visszautasító levélíró engedélyével.

Ezt a kijelentésedet pedig lécci idézd már Tóth Pétertől: "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát! ". Szóval lécci, idézd, hol írta, mondta ezt Tóth Péter. Ne magadat és ne a gigaméhész barátod szövegét idézd, hanem Tóth Pétert!

Az pedig egyre világosabban látszik, hogy Tóth Péter szobrának lábánál csak nagyon apró, hangsúlytalan mellékalakként szerepelhetnél majdan, ám oda nagyon nem illenél még buksisimogató kerti törpeként sem. Valószínűbb, hogy téged Bross Mujkójaként szobornak meg majd egykoron...

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1132 Dátum: 2019. Július 20. 19:27 »
Ezt írja Fehér Viktor (Tomipapa):
"Ne vergődj, nem mész vele semmire.  Olvasd el a Monitoring- füzeteket, részletesen bennük van, mikor, mit és milyen szövegezéssel állított Tóth Péter."
Válaszom erre:
Hallgasd meg Dr. prof. Darvas Béla szekszárdi előadását, és akkor nem állítasz ilyen csacsiságokat.
Egyébként ez válasz a második felvetésedre is.
Annyira szerettek idézgetni írásaimból kivancsi111-el, most itt az alkalom rajta.
Lassan 10 éve ezt kifogásolom, hogy Tóth Péter pár éve teljesen másról beszélt neonikotinoid ügyben.
Tudod te is csak valamiért falazol neki.
Mi az a valami?
Hát utálja Brosst, ezért a legjobb barátod.
Nagyernyei Attila

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1133 Dátum: 2019. Július 20. 20:35 »
Kedves Attila!

Dr. Darvas azt mondott, amit akart, én meg nem azt kértem, hogy hivatkozgass Darvasra, hanem azt kértem tőled, hogy Tóth Pétertől idézd azt, amit a szájába próbáltál adni. Tudod, úgy hangzik: "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát! "

Dr. Darvas ökotoxikológiai saját kutatásait is idézd majd (főleg a neonikotinoidokra vonatkozókat !), szívrepesve várom, mennyire ismered a jó professzor munkásságát, kiemelten a neonikotinoid csávázószerekkel kapcsolatosakat. Persze nem azt kértem, hogy a prof által szerkesztett és összeolvasott kutatásokat sorold, hanem Darvas saját neós publikációit idézd már ide! Csak a kedvemért, lécci...!

Persze nincs semmi gond, bizonyára elővirítod egykettőre a kért idézeteket és a Darvasi neonikotinoidos életművet is, csakúgy mint dr. Tarcali Gábor levelét.

Nosza, rajta, sokan várjuk...! Tudod, csak hitelesen, ne Nagy Ernyedt módra...!

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1134 Dátum: 2019. Július 20. 20:55 »
Javasolom figyelembe venni a következő tényt

2016 júniusában írt egy "bocsánat, hogy élek" stílusú levelet Bross Péter a miniszternek neonikotinoid ügyben. A levélben konkrét érdekvédelmi javaslatot nem tett és tárgyalási stratégiai pozíciót sem foglalt el az elnök úr. Szóval ultra sz@r, ultra apolitikus levél volt.

Ezt a tökéletes impotenciát a miniszter úr felmérte és kiadta a válaszlevél írás feladatát Zsigó Róbertnek. Zsigó úr elküldte finoman, de mégis arrogánsan a halál f@szára az egész méhésztársadalmat és közölte, hogy kuss, minden gazda használhatja a neonikotinoidokat nyakló nélkül csávázásra. Fel is virágzott a Bayer cég a magyar méhészek rovására, mert több mint 2 millió hektár vetőmagot ilyen szerrel csáváztak.

Bross Péter pedig Zsigó úr levele után oly mértékben bekussolt, hogy az Zsigó féle válaszlevelet is alig lehetett a feneke alól előkotorni, holott kötelessége lett volna lobogtatni és felsikítani, hogy kedves méhésztársak vészhelyzet van, mert jövő évben el fogja önteni az országot kormányunk engedélyével a Bayer cég neonikotinoiddal. Bross úr jó elvtárs és nem akar rosszat a miniszternek, ezért 2018 januárjáig bármit is mondott és bármit is kért az OMME elnöksége tőle, ő semmit se volt hajlandó ez ügyben lépni.

Ez a lényeg drága magyar kuruc testvérek. A labancok leuralták az országunkat, és a legdrágább elnökünk ezt a legjobb tudomásom szerint gyáván szó nélkül hagyta. Most aztán mosakszik, meg hivatkozik mindenfélére, meg kapunk 500 Ft-os sebtapaszt is. Kell ez nekünk? Ti tudjátok. Szerintem ilyen elnökünk még soha se volt. De hát, ha ti ezt ennyire szeretitek, hát lelketek rajta. Ilyen elnök akármelyik bokorban terem, úgyhogy nem kéne annyira ragaszkodni hozzá. De ezt nektek kell eldöntenetek.

Ehhez a történethez képest az, hogy Tóth Péter vagy Darvas Béla professzor úr mikor mit mondott annyira lényegtelen mellékkörülmény, hogy ezzel a gumicsonttal teljesen fölösleges foglalkozni.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1135 Dátum: 2019. Július 20. 21:08 »
Tomipapa írta:
Idézet
A repce (főleg az őszi) faramuci növény, s Ön jól látja, esetében a korai, azaz az őszi károsítók ellen volt fontos a védekezés neonikotinoid csávázószerekkel. Gyakorlatilag a keresztesvirágúak levélbolhái és a repcedarázs álhernyói ellen nyújtott védelmet a neós csávázás, de ha a hatóanyag lemosódott a gyökérzóna (=felszívó öv) alá, akkor már az őszi időszakban is szükség lehetett a permetezőgépek beindítására. Értelemszerűen a növény a talajból képes ismét hatóanyag-felvételre, amennyiben a gyökerei elérik a hatóanyagot, s mivel a neonikotinoid csávázószer hatóanyagok a talajban, elsősorban a talajvízben könnyen mozognak, át is helyeződhetnek.

Ennek alapján az ősz káposztarepcére ezer éve be kellett volna tiltani a neonikotinoidos csávázást két ok miatt:
  • környezetszennyezés
  • nem igazolt mértékű hatékonyság.

Tudom, hogy most nincs arra szabály, hogy a talajban mennyi idő alatt legyen köteles nem mérgező formára lebomlani egy növényvédőszer, de szerintem szükséges lenne egy ilyen szabály bevezetése.

Vagy a másik megoldás, hogy kötelező legyen talajtípusonként megadni a gyártó cég  az egyes talajtípusokra a lebomlási időt és ha meghaladja a lebomlás a vegetációs ciklust, akkor arra a talajtípusra tilalmi listára kellene tenni.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1136 Dátum: 2019. Július 20. 22:50 »
Laci!

Minden felvetésedre ott a válasz a hozzászólásomban idézett tanulmányokban.

Sajnos, ezt a gumicsontot jórészt már lerágtuk, most a slágertéma világszerte: milyen az élet a neonikotinoid csávázószerek után...

Tudomásom szerint a neonikotinoidos csávázószerek három hatóanyagát az Unióban betiltották, most mindketten munka nélkül maradtunk. Neked ezután azt kell kutatnod, hogy mi legyen az újabb gumicsont, én meg majd keresek új védeni való tömeggyilkos növényvédő-szereket.

Te Laci!

Ha nem lenne még meg az új gumicsont, esetleg beiratkozhatnál hozzám egy agrár-gyorstalpalóra, s megtanulhatnád, mi a rossebet is támadsz. Kiokosítanálak növényvédelemből, ökotoxikológiából, agrokémiából, rovartanból, rovarélettanból, növénytermesztésből, agrometeorológiából, talajtanból, növényélettanból, genetikából, trágyás-talicskára is adnék jogosítványt, szóval szívesen felkészítenélek azon tárgyakból, amit a debreceni biológusképzésen nem oktattak. Fakultációban akár etikát, filozófiát, pszichológiát, stílustant is leadhatok neked.

A kedvedért óccsón megszámítanám a kurzust, hoznék néhány vendég-előadót is, Tóth Péter beszállna a szakterületeivel, Sebők dr. jogi alapismeretekkel és humán orvosélettannal segítene képbe kerülni, Mészáros dokitól vehetnél órákat az önkormányzatiság és civil törvénykezés finomságaiból, Bezzeg Laci az informatikai kurzus mellett taníthatna méhészkedni a NB fészek-fél méztérrel, Jenő professzor Hunorból segítene, Nagy Ernyedt dr. ruszki lőszeresládából frissítené az ismereteidet, Bross az informatikai fejlesztésekből és a MMNP megfejésének technikájából, a minisztérium felé szervilisen sunnyogó mentalitásból és a mézzel kapcsolatos szakértői tevékenység rejtelmeiből, kifejezetten az akácméz változó paramétereinek lerombolására  fókuszálva, valamint az uralkodói etikettből tágítana, Simonné dr. a marketinget adná le, Hegedűs doki okítaná a méhegészségügy mellett a méhegészségügyi felelősi hálózat működtetésének rejtelmeit, Lászlóffy tanár úr a miként váltsunk periodikusan irányvonalat tantárgyat vinné, kiegészítve a literatúra, levélírás és Apimondia-elnökök távoltartása fakultációkkal, Csonka Imre professzor pedig a mikroelemek sorsa és marker-értéke téma mellett esetleg a méhek cukorbetegségével kapcsolatos ismeretanyagot is átadhatná, de ha csak cinkbádogból szereznél tőle mély ismereteket, már bőven megérte. Fekete alelnök úr általános és elvtelen megalkuvástanból készíthetne fel, mellette a hogyan vásároljunk voksért egyesületi gépjárművet témából is segíthetne képbe kerülnöd.

Sajnos a jó DR. Körmendy-Rácz P. János PhD. fődoktor-főkandidátus és fito-api-pszicho-hive-air with Paenibacillus larvae spores-terapeutával nincs olyan bensőséges viszonyom, hogy Őt is felkérhetném vendég-előadónak, pedig Ő aztán pengét csinálna belőled, hiszen Ő az, aki "mindenhez is" főszaktudományos alapossággal ért. Még könyvkiadásra és kínai api-orvoslásra is taníthatna, barátom, s az se lenne baj, ha egyszer meghallgatnád a "Hogyan fejjünk meg tömegeket az apiterápiás előadásokkal" című szaktudományos előadását is (bár egykor mintha azt mondtad volna, hogy beléptél hozzá, s most már neked is óccsóbb a Popravko házaspár okosságát magadba szívni)...

Ha netán jutna még valami a fejedbe, akkor szólj, mindenben szállunk rendelkezésedre.

Te meg a Tomipapa Nyögdíjas Nyári Egyetemen előadhatnál a "Hogyan buktassunk egyesületi elnököt", vagy "Miként kutassuk a döglött témákat teljes vehemenciával" tárgyakból. Esetleg felkészülhetnél a "Szekértolás ára, módszertana és az elment szekérről való letaszigáltatás traumájának feldolgozása" témakörből is. Majd később megbeszéljük, tetszik-e az ötletem, 

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1137 Dátum: 2019. Július 21. 11:18 »
Gumicsont? Mi a gumicsont? A növényvédelem?

A növényvédelem leghatékonyabb módszereit a természet kitalálta. Azokat a módszereket kellene ellesni és alkalmazni. Ez sokkal több tudást igényel, mint amivel most büszkélkedhet egy növényvédő szakmérnök, de sokkal kevesebb kárt okozna az embernek és a természetnek. Mondhatnád erre, hogy szépek a vágyak és álmok, de a rögvalóság az "ócsót", gyorsat és azonnalit követeli meg. Persze ez igaz is meg nem is. Ha ránézünk arra az egészségi kár tömegre és ökológiai kár tömegre, amit a mostani növényvédelem okoz és forintosítjuk, akkor derül ki, hogy ami kurva olcsó a gazdának, a kegyetlen drága a társadalomnak.

Mert nézzük csak, hogy miért is használnak hosszú hatástartamú és növénybe felszívódó és a tápfolyadékkal vidáman áramló növényvédőszereket a gazdák? Hogy 20-30 000 Ft/ha permetezési költséget megspóroljanak és a hektáronkénti termésveszteséget minimalizálják. Ez a 20-30 000 Ft/ha megtakarítás persze nemcsak a gazdának megtakarítás, hanem állami szinten is nagy összegnek számít, ha pl. a 2017-es évre gondolunk, amikor 2 millió ha termőföldre vetült ez az összeg az bizony 40-60 milliárd Ft. Megértem ezt a számítást.

De ott a másik oldal, vagyis azok a veszteségek, károk, amit ez az óriási területen kiszórt méreg okozott a természetes élővilágban, a megporzó rovarokban, a táplálékláncban, és magában az emberben. Merthogy tagadhatatlan, hogy az emberre is káros hatásúak ezek a mérgek. Én most csak a méhészeti ágazatban tett kárt említem meg, mert erre nézve rendelkezek kellő információval. Szerintem nagyon alulbecsülöm a kár mértékét, ha azt mondom, hogy 20 milliárd Ft a méhészeti ágazat vesztesége évente.

Beszélgethetünk mi nyári nozémáról, spiroplazmáról, vírusról, nagy méhsűrűségről, ha arról nem beszélünk, ha arról hallgatunk, ha azt eltitkoljuk, ha becsukjuk a szemünket, hogy ezek a kórokozók képtelenek lennének  állományszintű betegséget okozni, ha a hosszú hatástartamú növényvédőszerek nem gyengítenék le a méhcsaládokat. 

Feladtad a labdát ezzel a "gumocsont" kifejezéssel, hát lecsapom!
1.
A 3 neonikotinoid ott van a talajban 2-3 millió ha-on a növények számára felvehető formában. Meddig fog az ott lenni? Van olyan vizsgálati adat, hogy 18 év után is ott volt. Szerintem lesz ennél még rosszabb adat is.
2.
Növényvédősök saját bevallása szerint a vetőmagra felvitt méreg 1,5%-a szívódik fel a növénybe és a többi a talajban marad és beoldódik a talajszemcséken levő vízburokba. Mivel tudjuk, hogy nem vagy nehezen bomlik a talajban, ezért az a 98,5% a következő években is kifejti mérgező hatását a talajban és a növénybe felszívódva a növényben is.
3.
7 neonikotinoidból csak 3 van betiltva a szántóföldön, de 4 még szabadon garázdálkodik, tehát a gazdák boldogan használják. És látva az idei méhpusztulásokat, sikerrel.
4.
Van még egy kedvencünk a koktélhatás. Tudod, amikor a bor  vagy sör mellé gyorsítónak egy kis töményt is vedel az alkoholista. Ezt már nemcsak a növényvédősök fedezték fel és alkalmazzák évek óta, hanem sajnos a csávázó üzemek is. Még tán erősebb a hatásuk, mint a tisztán neo-val csávázott vetőmagoknak. Kíváncsi leszek a mostani mérgezés felvételi jkv-kra, mert az a gyanúm, hogy ilyen koktélhatás vesztese lett nagyon sok méhállomány az országunkban.
5.
Van ám még bőven hosszú hatástartamú totális méreg a neonikotinoidokon kívül. Hosszú az a lista.

Szóval a "gumicsont" sok, de a józanul gondolkodó ember nagyon kevés. De már úgy is mindegy. Hamarosan 40-50 C fokos nyári hőségek lesznek és amellett nem az lesz a problémánk, hogy mi emberek hogyan pusztítjuk a méheinket, hanem az, hogy úgy elb@sztuk az elmúlt 200 évet, hogy bele is fogunk pusztulni, mert nemcsak a növényvédelemre jellemző a buta haszonleső talpnyaló és a talpnyalást kihasználó profitérdek, hanem életünk minden területére.

Jó lenne, ha legalább a méhészeti ágazat érdekképviseletében felül kerekedne a józan ész és a méhésztársadalom elsöpörné a föld színéről is a talpnyaló és minden hatalmi érdeket bátran kiszolgáló, saját méhészeit szembe hazudó, bátor kiállást soha nem vállaló választott tisztségviselőket. 

Isten áldja és vezesse sikerre a józanul gondolkodókat!
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1138 Dátum: 2019. Július 21. 20:54 »
Így hívja Fehér Viktor (Tomipapa) Csuját, hogy ....Laci.
Ehhez nincs mit hozzáfűznöm, csak furcsa milyen jó barátok lettek.
Nemrég még a Gödöllői Törvényszéken feszültek egymásnak, meg "Geddekuss" címkéket akasztott
rá, most meg Lacikám?
Na ehhez kell a vastag bőr ahogy Kivancsi111 szokta mondani.
Na de maradjunk a témánál mert privát üzeneteket is kapok hogy a következőre miként válaszoljak:
".. hanem azt kértem tőled, hogy Tóth Pétertől idézd azt, amit a szájába próbáltál adni. Tudod, úgy hangzik: "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát! "
Mivel nekem nincs annyi időm, hogy a privát üzenetben is kért OMME-s újság címlapját feltegyen megkérlek benneteket, hogy akinek megvan segítsen.
Ott Tóth Péter a címlapon reklámozza a neonikotinoidokat, és belül pedig egy méhésszel keseregteti el a kérdést milyen nagy baj lesz, ha kivonják őket!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ne tedd a butus Fehér Viki, hogy te ezt nem olvastad.
Valóban így csak gumicsont, ha a tényeknek sem hiszünk.
De min csodálkoztok, ha egyszer Csuját "csunyának" meg főbiológusnak címkézi, majd Lacikázza.
Ezért nem veszem komolyan a fóliasátras 3 családos szájkaratést.
Nagyernyei Attila

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1139 Dátum: 2019. Július 21. 22:07 »
Így hívja Fehér Viktor (Tomipapa) Csuját, hogy ....Laci.
Ehhez nincs mit hozzáfűznöm, csak furcsa milyen jó barátok lettek.
Nemrég még a Gödöllői Törvényszéken feszültek egymásnak, meg "Geddekuss" címkéket akasztott
rá, most meg Lacikám?
Na ehhez kell a vastag bőr ahogy Kivancsi111 szokta mondani.
Na de maradjunk a témánál mert privát üzeneteket is kapok hogy a következőre miként válaszoljak:
".. hanem azt kértem tőled, hogy Tóth Pétertől idézd azt, amit a szájába próbáltál adni. Tudod, úgy hangzik: "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát! "
Mivel nekem nincs annyi időm, hogy a privát üzenetben is kért OMME-s újság címlapját feltegyen megkérlek benneteket, hogy akinek megvan segítsen.
Ott Tóth Péter a címlapon reklámozza a neonikotinoidokat, és belül pedig egy méhésszel keseregteti el a kérdést milyen nagy baj lesz, ha kivonják őket!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ne tedd a butus Fehér Viki, hogy te ezt nem olvastad.
Valóban így csak gumicsont, ha a tényeknek sem hiszünk.
De min csodálkoztok, ha egyszer Csuját "csunyának" meg főbiológusnak címkézi, majd Lacikázza.
Ezért nem veszem komolyan a fóliasátras 3 családos szájkaratést.
Nagyernyei Attila

Aranyszájú, Délceg Hömlökű Barétom, Átilla, OMME Ustora!

Mit össze nem tudsz te vartyogni, Barétom!

Há' már mé' nem elébb szóttál volt Arany Barétom?! Má' megentest elfelejtetted, hogy mit es óvastá' Bogárkám?

Kü'döm mán es, Tolna Bősz Bikája, amit kértél, csak egyre szeretném felhívni a figyelmed: má' megent az elmédhez pászolót írtál vala, Gömbölű Mogyoróm !

Tóth Péter  barátom soha nem írt az általad "Bosszújság" néven aposztrofált újságunk címlapjára neoninikotonoid reklámot. S nem is Ő volt, aki az újságban "sztárolta" a ti kedvenc gumicsontotokat.

Vártam, hogy az OMME honlapon megjelenik a nekrológ, de úgy látszik, Csuja pervesztését fontosabb volt "kiszerkeszteni", mint Oláh József, makói méhész eltávoztát közreadni.

Szomorú, hogy te még addig sem jutottál, hogy megjegyezd, ki írt abba az újságba, ahová neked, szakíróként soha nem sikerült. Nos, hogy ne görcsölj, ki hová és mit írt a lapba, ki mit és hogyan szerkesztett ki a címlapon, felteszem ide neked, aminek az előkeresésére "nincs időd" (meg leginkább tehetséged). A címlap és a cikk előtt viszont én megállnék egy percre, s tisztelegnék Oláh József emléke előtt, mert akár egyetértett valaki a mondandójával, akár nem, az elmúlás akkor is le kellene csillapítsa a fogvacogtató zsigeri gyűlöletet, ami a mi Átillánkból, OMME ustorából árad...

Nyugodj békében Jóska, kedves földim, mi szeretettel megőrzünk emlékeinkben. Talán majd a törpék is megállnak egyszer, mert az elmúlásnak egyszer felül kell írnia az ostobaságot és a gyűlöletet... Legyen Neked könnyű a jó marosmenti föld, Jóska Bátyám!

https://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:6Gfsn_DNyCUJ:https://www.delmagyar.hu/gyaszkozlemenyek/olah_jozsef/2547645/+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

És amihez nincs sem eszközöd, sem tehetséged: íme a címlap és a cikk...

https://drive.google.com/file/d/0B3ANieo00QZFNXAtRkZWT3JIby1fMWdJZ0ppX3c4NHdWUkhB/view?usp=sharing

https://drive.google.com/file/d/0B3ANieo00QZFWFZPR1RvYWRmVjdWeUozTlJueDVuQ0pFU0pR/view?usp=sharing

Látod, kicsi Mogyoróm, én néha olvasok is. Meg emlékezni is képes vagyok néha...

Ja, majdnem elfelejtettem kérni: idézd már Átillám, az a gonosz Tóth Péter hun es mondta, amit mindenáron a szájába szeretnél adni...

Meg akkor már a jó Darvas prof barátod neoninikotonoidos életművét is idézd már...!

Ja, meg a dr. Tarcali Gábor-féle levelet se feledd már Barétom, ne Csunja Lacus főbiológus foglalja el a fókuszod, vele majd akkor kell foglalkozz, ha a gazdáid kiadják rá a kilövési engedélyt, vagy méginkább parancsba adják a kitiltását...


Eddig mindig bokacsattogtatva sikerült teljesítened a parancsokat...