83
« Utolsó üzenet: írta neo Dátum 2026. Február 01. 10:59 »
Nekem az a véleményem, hogy nem lehet mindent a növényvédelemre fogni. Csakis egy átfogó vizsgálattal lehetne kideríteni, ha valahol komoly gond lép fel, hogy mi is az ok. Nagyon nem akartam hozzászólni, mert Antival sem és Jenővel sem szeretnék konfrontálódni. Tisztelem mindkettejüket azért, amit elértek. Sőt, Attilát is tisztelem, mert igenis ő is elért valamit: a méhészetből él meg. Az is nagy szó. Emellett olyan szép méhészete van, hogy ha én tízszer születnék, akkor sem lenne olyan méhészetem. Szóval ezek különböző életutak, amelyek nem hasonlíthatók össze.
Szóval mi is lenne az a konfrontáció? Az én személyes meggyőződésem az, hogy a méhészeti ágazatot leginkább veszélyeztető tényező a 21. században a vírus. Jenő joggal húzza fel a szemöldökét, mert ez neki ismeretlen. Miért az? Mert nagyon alacsony atkaszámmal dolgozik. Alapvetően az terjeszti el a méhészetben a vírust, amit sokáig nem is vesz észre a méhész, de ha egyszer beüt a Nosema, akkor látványos a pusztulás. Vagy a mászkálás. Ugye Antiéknak egyszer volt egy ilyen esete, amikor ropogtak a méhek a lábak alatt, amikor szemlét tartottak a NÉBIH-től. Nem tudom történt-e vírus vizsgálat, vagy sem, most a Tóth Péter előadásában azt hallom, hogy a tavalyi esetekben nem történt. Azt csak a Ruzsvai dr. csinált. Így aztán annyit is ér a kivizsgálás. Tudtommal Antiék is csak egy évben települtek át a Kelet Mecsekbe, hogy elmeneküljenek a repce elől. Utána vajon miért nem? Persze kivonták a neokat, és ennek hatását én úgy vettem észre, hogy amíg korábban napraforgó alatt kiürültek a kaptárak, ahelyett most a méz gyűlik. Mindig is emlegettem, hogy az egyetlen kivétel az acetamiprid. Annál nem tapasztaltam problémát. Csak ugye jött az acetamiprides méz. Ez is azt bizonyítja, hogy az nem bántja a méheket, hiszen valaminek be kellett hozni azt a mézet a kaptárba. Egy biztos, én nem úgy szabályoztam volna a felhasználását, ahogy megtették. Alapvetően logikusan történt: ne lehessen különféle márkanevű termékek használatával átlépni egy korlátot. Csakhogy ezzel már nem lehet megvédeni a repcét. Keményebb szerekhez kell nyúlni. Mi ez a keményebb szer? Ugye én azt állítom, hogy az a szer, amelyik gyorsan öl, az kevésbé veszélyes, mint az, amelyik többszöri felvétel után öli meg a méhet. Azért, mert ha nincs hírvivő, akkor nem mennek ki gyűjteni. Azt nem tudom megmondani, hogy így el tud-e fogyni a család, ha mindig új hirvivőt küld ki, és azok nem térnek vissza. Ha előbb utóbb minden kijáró méhből hirvivő lesz, lehet, hogy akkor is el tud fogyni a család. Természetesen csak addig a mértékig, ameddig a fias takarása nem kerül veszélybe. Kicsi valószínűségét látom ennek a forgatókönyvnek. Nekem pont azután volt repcén egy komoly eltűnésem, amikor korlátozták az acetamipridet. Én arra gyanakszom, hogy kemény szerrel történt a kezelés, akkor, amikor dandár volt, napközben. Ez nyilván szabálytalan szerkijuttatás, mert méhkímélő technológia esetén nem lett volna gond. Ahogyan az acetamiprides kezelésnél is a méhkímélő technológia lett volna a helyes szabályozás. Ugyanis állítólag a lepermetezett méhek a szőrzetükön vitték be a brutális mennyiségű acetamipridet. Méhkímélő technológiával nem került volna be a kaptárba ennyi acetamiprid. Azt is nonszesznek tartom, hogy van e-permetezési napló, csakhogy az adatokhoz a méhész nem férhet hozzá. Vicc az egész.
Ami a búzát illeti. Amikor 35 éve elkezdtem méhészkedni, akkor nálam szóba sem jöhetett olyan terület, ahol a közelben mezőgazdasági terület volt. Akkor ugye még lehetett permetezni légi úton pl. vetésfehérítő ellen. Hát ezt én messziről el akartam kerülni. Így hát arról én nem tudok véleményt alkotni, hogy a reggel méhektől zsongó búzatábla mekkora kárt tud okozni. Ha tartósan zsong, akkor nagy valószínűséggel nem okoz problémát, ha megszűnik a zsongás, akkor pedig vizsgáltatni kell a méhhullákat.
Egy biztos. Ma is képesek a méhek arra, hogy egy méhcsaládból 3-4 telelő képes családot lehessen csinálni. Ehhez ugye Nosema "mentesnek" kell lennie. A mentes azt jelenti, hogy repce, akác, hárs alatt sincs egyetlen mászkáló méh sem a méhesben. Ha van, akkor ez a 3-4-es szám sokkal kisebb. Ha pedig egy alatti, akkor az atka, vagy atka és Nosema, de még inkább atka és Nosema és vírus. Akárhogy is vesszük, a növényvédelem nem viszi egyes szorzó alá a telelő családszámot. (Neo-s tapasztalat, no meg az említett repcés eltűnés.) Azt megakadályozza a fias takarása.
Ami a hosszabb távot illeti. Én pesszimista vagyok. A növényvédelem és méhészet harcában nem a méhészet fog nyerni. Inkább el fognak tűnni a méhek, a növényvédő szerek pedig megmaradnak, ha nincs igazam abban, hogy a növényvédőszerekkel nem megy 1 alá a szaporítási szorzó. Ugyanis akkor az lesz, hogy amit nem lehet méhek nélkül megtermelni, oda majd szállítani fogják a méheket. Onnan, ahol nincs mezőgazdasági művelés. Igazából ám ez az alma és a mandula. Másból csak csökken a termés mennyisége méhek nélkül. És akkor mi van? Felmegy az ára.
Hiába vannak az örök vegyi anyagok, mégis 8 milliárd ember él a Földön. Majd amikor ezek miatt az örök vegyi anyagok miatt megfeleződik az emberiség, akkor majd lehet, hogy komolyabban veszik a dolgot a döntéshozók is. A Mercosur a legjobb példa erre. No meg Ukrajna is. Szóba sem kerülhetne az, hogy olyan országból hozzanak be élelmiszert, ahol lehet olyan szereket használni, amit nálunk betiltottak. Ha mégis, akkor nálunk is fel kell oldani a tiltást. Csakhogy inkább az lesz, hogy "felforr" a Föld, aki pedig azt kibírja, azok nagy része éhen hal, mert nem lesz elég öntözhető terület. Lásd Teherán. Ott már most elfogyott a víz. A föld mélyén lévő édesvíz tartalékok is elfogynak egyszer. A körforgás pedig beviszi a sós tengerbe. A jéghegyeket is hagyjuk megolvadni. Ide tényleg nagyszabású megoldások kellenének. Ehelyett háborúzunk. Én egészen biztosan elmeorvosi vizsgálathoz kötném, hogy valaki komoly állami pozíciót tölthessen be. Nézhetjük az oroszokat, irániakat, de akár Trumpot is. Sokan nem mennének át ezen a vizsgálaton a fő döntéshozók közül. Kiszámolta már valaki, hogy ezeknek a háborúknak mekkora az ökológiai lábnyoma? Irán esetében a Hamaszra, a Hezbollahra, Szíriára, Jemenre gondolok. Az erőforrásaikat ezekre a terrorszervezetekre pazarolják, miközben elfogy a víz a talpuk alól. Amelyik bolygón ez előfordulhat, ott nem várható az, hogy egy közös nagy összefogással tegyünk valami nagyot a bolygó érdekében. Hol van ehhez képest a növényvédelem és méhészek harca?
Legutóbbi hozzászólások