Zöld gondolatok

  • 526 válasz
  • 147900 megtekintés
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #135 Dátum: 2019. Augusztus 08. 01:22 »
Újra és újra glifozát botrány!
Bezzeg az UNIÓ engedélyezte 2022-ig és Mo. is az engedélyezés mellett szavazott.
Kell ez nekünk,így jobban esik a sör és a bor,hogy tudom,biztosan benne van ez a nedű.
Szép Új Világ!

https://magyarmezogazdasag.hu/2019/07/27/az-amerikai-glifozat-botrany

Az is le merem fogadni,hogy árt a méheknek is.

Csányi Antal

Má meg!

Eh!

Há persze, hogy árt a méheknek is!

Nem óvasta Bross barátja értekezését, mikor az elsunnyogott neoninikotonoidos tiltakozás idején megérkezett a hír, hogy mindenért a glifozát a hibás?

Há nem hallott arról a nyüves Serratia marcescens-ről?

Pótoljuk, legyen már megalapozott az a tiltakozás...

http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=77&p=165789&hilit=glifoz%C3%A1t#p165789

http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=2&t=48&p=165994&hilit=glifoz%C3%A1t#p165994   benne a méhes glifozátos cikk full:

https://www.pnas.org/content/115/41/10305

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4285224/  A méh-fiasítás ( Apis mellifera ) kifejlődésének és potenciális hatásainak értékelése glifozát felhasználásával

http://www.pnas.org/content/early/2018/09/18/1803880115

Oszt' azóta kiderült, még a gluténérzékenységben is benne a "keze" annak a nyüves glifozátnak...:

http://magyarmezogazdasag.hu/2019/01/05/glutenerzekenyseg-es-glifozat

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3945755/

https://articles.mercola.com/sites/articles/archive/2014/09/14/glyphosate-celiac-disease-connection.aspx?

https://www.getholistichealth.com/78337/gluten-intolerant-glyphosate/?
fbclid=IwAR10LgqdwDmK9zXFnqnj0401gg1KoK1RuWPcWgE1cTRHCX1yzOXv7s5eaaM

https://www.thehealthyhomeeconomist.com/real-reason-for-toxic-wheat-its-not-gluten/

Ennyi talán elég is lesz ma éjszakai ágyikós (fotelos?) olvasmánynak...

Mosolygós, teliholdas éjszakát, kevés vérfarkast...!

Eh!


*

neo

  • *****
  • 1000
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #136 Dátum: 2019. Augusztus 08. 07:27 »
A globalizmus szerintem egy olyan rendszer, amire egyrészt igaz az állításod: keresi a leghatékonyabb megoldásokat, másrészt nem csinál lelki problémát abból, ahogyan kiterjeszti a hatalmát, ahogyan más országok kincseire ráteszi a kezét, az alamizsnát odalökve nekik.  Oszd meg és uralkodj, hulljon a férgese... Ez is az evolúció.
Attila!
Nagyon jól látod az evolúció lényegét! Az evolúció teljesen érzelemmentes. Közömbös. Haladni egy cél felé, bármi áron, az élet árán is. Az evolúció termelte ki a ragadozókat. Az még akár hasznos is lehet, ha egy  beteg egyed eltávolításával például a többi egyedet védi meg egy halálos kórokozótól. Azonban  a mindenevők létrejötte, mint az ember is, már szimpla haszonelvűség. Nem véletlenül írtam Luciferről. Ebben a világban nem létezik a jó. Nem lehet semmit úgy számon kérni, hogy az az adott dolog rossz. Ebben a világban csak a rossz a biztos. Tudjuk, hogy van halál. Azt azonban nem tudjuk, hogy van-e örök élet. Ebben a világban a jó csak egy vágyálom. Egy elérendő cél, amit még soha nem sikerült senkinek megtalálni. Ezzel szemben  a halál nagyon is valóságos. Tehát ez a világegyetem a rossz birodalma. Itt a küzdésünkkel a rosszat tartjuk életben, pedig sokkal egyszerűbb lenne elpusztulni. Ezzel nem a gonoszságról beszélek. Az más, az egy szándékos cselekmény. A gonoszság a pusztítás szándékossága. A globalizmus is természetesen rossz. De nem gonosz. Nem a pusztítás szándékossága jellemzi. Azt háborúnak hívják. Sőt, az sem mindig az. Itt egy dolgot lehet tenni. Azt nézni, hogy inkább jó, vagy inkább rossz egy adott dolog. Melyik irányba mutat. Ha  az evolúciót nézem ilyen szemszögből, akkor egy nemlétezésből hozott létre egy létezőt. Ha a nemlétet nevezem rossznak, hiszen amikor az életből nemlét lesz, az a halál, akkor az evolúciót kell a jó iránynak tartanom. Annak ellenére, hogy létrehozta a mindenevőket, amelyek más élőlények elpusztításával maradnak életben. De hát a növényevőkre is igaz ez. A jó tehát nem is létezik. Szó sincs arról, hogy jó lenne az evolúció. Csak jobb, mint a halál. Pusztán csak reményt ad. Mindazon folyamatok, amelyek a létezést szolgálják, a jó irányába tett lépések, de a jótól nagyon távol állnak. Rengeteg forgácsot termelnek. Forgács nélkül lenne jó. Az ezzel ellentétes irányú folyamatok a rossz folyamatok, mert a létezés ellenébe tett lépések. A létezés szempontjából az építés a jó, a széthullás a rossz. A globalizmus épít, mert nem tesz mást, mint az evolúció: a leggazdaságosabb módon épít, érzelmektől mentesen. Építeni munka befektetésével lehet. Rendezetlenségből rendezettséget csak munkával lehet építeni. Romboláshoz általában nem kell munka. Az élet a legmagasabb fokú rendezettséget jelenti.
Tehát abban egyetértés van közöttünk, hogy a globalizmus az nem jó, csak jobb, mint pl. a háború. A globalizmus játékszabályait viszont a lelkiismeretnek kell meghatároznia. A kereteket az elképzelt, de ugye a valóságban nem létező jó alapján kell kijelölni. Ez pedig nem egy elvont dolog. Gondolj a rabszolgaságra. A globalizmus sokkal hatékonyabb tudna lenni a rabszolgaság intézményével. Mégsincs rabszolgaság, mert a lelkiismeret megtiltotta. Tehát a globalizmusnak kereteket kell adni törvények formájában. Globális törvények formájában. Nemzetállami szabályozás ellentéte a globalizmusnak. Ott meg lehet szegni a kereteket.  Elég India kasztrendszerére gondolni. Hol tart az az ország a kasztrendszerével? Persze sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma. Azonban ha Neked azt mondanák, hogy hiába vagy tehetséges, akkor is csak a legalsó kasztba tartozhatsz, akkor nincs szó semmiféle fejlődésről. Ott megszűnik az emberi élet értelme, ami az, hogy a rosszabból valami jobbat csinálj. Mondhatnám példának az atkairtást is. Azt gondolhatnánk, hogy azzal, hogy megvédjük a méheket jót csinálunk. Csakhogy módszeresen pusztítunk egy másik élőlényt. Hát ez nem jó, csak jobb annál, mint amikor mindkét élőlény kipusztulna. Felesleges olyan álomban ringatni magunkat, hogy a jó letéteményesei vagyunk. Egy dolgot tudunk, küzdeni a jobb dologért a rossz ellenében. Azonban, mint látszik, az is egy óriási probléma, hogy tisztán lássuk azt, hogy a két irány közül melyik a jó, és melyik a rossz.Egy kétbites információ. Létezés vagy Nemlétezés. Építés vagy rombolás. Ez bizony Lucifer ármánykodásának tűnik. Egyes egyedül neki érdeke az, hogy meggyőzzön arról bennünket, hogy ő nem is létezik.

Re:Zöld gondolatok
« Válasz #137 Dátum: 2019. Augusztus 08. 08:28 »
Mondhatnám példának az atkairtást is. Azt gondolhatnánk, hogy azzal, hogy megvédjük a méheket jót csinálunk.

Dehogy csináltok jót. Nekem (igen) akkor csináltok jót, ha itt atkairtás helyett totális baromságok írogatása közben tupírozzátok a feltételezésekből kiindított szánalmas és beteges gondolatok köbre emelését. Még nagyobb kereslet lesz méhekre. Köszi!


Az is le merem fogadni,hogy árt a méheknek is.



Elvesztenéd. 30 éve ezzel gyomtalanítják a méhészek tömegei a gyomokat a kaptárak körül. Én is. Semmi bajuk nem volt soha sem a méheknek. Napközben a testükre is kerülve soha semmit nem lehetett észrevenni, ami bármi változást jelentett volna. Egyszer egy méhészt megijesztettem  ::)  :-[ , hogy ne tegyen az itatóba, mert hátha árt a méheknek. Zöld algásodás ellen néhány cseppel védekezett. :'( Jól kiröhögött, aztán azt mondta. próbáljam ki, mielőtt hülyeségeknek bedőlök. Ki nem próbáltam, de de egy fémhordóról veszem a hátamra a permetezőt, és az oda kifolyt levet ugyan úgy szívták fel, mint máskor onnét az esővizet. Semmi problémát nem okoz. Természetesen azóta vigyázok, és ha a hordóra kerül keverés közben, akkor lemosom, mert etikátlan.
Az embereknek okozhat hosszútávon betegséget, -azt nem tudom, nem értek hozzá- de a méheknek biztosan nem árt, nyugodtan gyomirtózza mindenki a méhészetében a nehezen vágható részeket.
A feleslegesen túladagolt területeken 10-15 év múlva az akácos sárgulni kezd. Ezt láttam az egyik méhészemnél, aki mindent gondolkodás nélkül gyomirtóz. Nem kell akkora dózist kijuttatni, hogy azonnal száradjon minden, elég néha csak megmutatni vékonyan permetezve, nem sürget az idő, nem a termést védjük.

Re:Zöld gondolatok
« Válasz #138 Dátum: 2019. Augusztus 08. 09:39 »

Kiszámolható, aki nem ért hozzá, fektesse inkább az összekuporgatott méz-pénzt államkötvényekbe, s ne erdőkbe.


Aki nem ért hozzá, annak valóban egyszerűbb az államkötvény.  ;D
No de félretéve az iróniát, számoljunk egy kicsit.
Mennyi is az államkötvény hozama? Van egy csomó, de vegyük átlagosan 6 %-nak. Szerintem gáláns voltam. Mennyi az éves infláció? Ne a KSH hazugságait vegyük, hanem gondoljuk végig, hogy az elmúlt 5 évben mennyivel drágult meg mondjuk a lakhatás, a benzin, az alapvető élelmiszerek.
Szerintem nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy a hozam nulla, vagy negatív.
Bankbetét esetében tutira negatív.
Szerintem ez nem befektetés, hanem a tőke lassú felélése.


Mégsem ültetnek nyakra-főre erdőt a rohadt parasztjai, hiszen tudnak kalkulálni, a valódi, CO2-tárolásra alkalmas erdők vágásfordulója sem több 120 esztendőnél, ráadásul a paraszt se hülye, ha telepít valamit, akkor gyors megtérülést vár, nem ér rá kivárni a hosszú vágásfordulókat, legfeljebb 20-30 évben hajlandó gondolkodni.


Kalkulálni sokféleképpen lehet.
Mutatok én is egyfajta kalkulációt.
Telepítek egy tölgyest. Nem energia, meg agrárerdészeti akármit, hanem egy "örökerdőt".
Egészen az idei nyárig érvényben volt az a pályázati rendszer, aminek a lényege, hogy a telepítés költségeit, (ahol kell, a kerítést is) EU-s forrásból finanszírozzák, még 15 éven keresztül jár a terület után a földalapú támogatás, plusz 5 évig az ápolás költségeit is fizetik.
Megjegyzem, az országos keretelőirányzat töredéke sem volt kimerítve - legalábbis engem így informált a pályázatíróm.
Tételezzük fel, hogy elvetem a makkot, kikel ahogy kell, 5 évig megápolom, 8 évesen átadom, rendben megkapom a költségeit.
Gyakorlatilag egy fillér saját pénz nincs benne, csupán előfinanszíroztam.
120 évig növekszik az erdő.
Az első tisztítás valahol 15 éves kor körül az valamennyi költségbe kerül, de erre is van pályázati lehetőség. Ha nem nyer, akkor sem egy horribilis összeg. Kb 6 munkanap/ha.
A következő gyérítések már adnak annyi fahozamot, hogy nullára fussanak.
Mivel tudom a hosszú élet titkát, 120 évesen kivágatom az erdőt.
350 m3/ha tölgy 35.000 Ft/m3 lábon eladva.
12 millió/ha árbevétel, 120 évre elosztva, az 100 e Ft/ha/év.
Tudja ezt bármelyik szántóföldi kultúra, 100 éven keresztül viszonylagos biztonsággal garantálni, ráadásul úgy, hogy nem kell hozzá sok tíz, vagy százmilliós gépbefektetés?
Nem vizslatom naponta az eget, hogy miért nem esik, ha felhő jön, vajon nem jeget hoz-e, milyen nyavalya tör ki éppen. Olvasgatok, vagy méhészkedek (hogy folyamatos árbevétel is legyen) hátra tett kézzel, vagy puskával a vállamon sétálgatok az erdőben. 

Nézzük pénzügyi befektetés oldaláról.
Tételezzük fel, hogy nem volt földem, hanem vettem.
Hektáronként 1 milláért Zalában most a fél megyét meg lehetne venni.
Befektettem 1 milliót, a telepítést megfinanszíroztattam az Unióval, van évi 100 e Ft-os hozamom. 10 % és reálhozam, mert azt nem tartom valószínűnek, hogy a termőföld ára a jövőben csökkenjen.

Egyetlen szépséghibája van: nem felel meg az "élj a mának" szemléletnek. Engem ez mondjuk kevéssé zavar, hiszen vannak unokáim, de nyilván vannak, akik más életelveket vallanak.

 


*

neo

  • *****
  • 1000
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #139 Dátum: 2019. Augusztus 08. 10:55 »

350 m3/ha tölgy 35.000 Ft/m3 lábon eladva.
12 millió/ha árbevétel, 120 évre elosztva, az 100 e Ft/ha/év.

Szerintem ezekkel a számokkal valamit csúnyán benéztél. Jelen időben is megkérdőjelezem , a jövőre nézve pedig még inkább. A fát nem lehet megenni. Amire használjuk, abban a szegmensben viszont helyettesíthető. Az asztalosipar fa helyett tud műanyagot használni, fűtésre is van alternatíva. Az élelmiszer előállítás viszont kevésbé helyettesíthető. Ezért aztán hosszú távon a földvásárlás a jó befektetés, nem az erdő telepítése, mert 120 évig nem vághatod ki. Arról nem is beszélve, hogy ki is pusztulhat. Lásd a cser esetét.  Szóval nagy valószínűséggel  a szántóföld értéke fog megnőni, a silány minőségűé is felértékelődik, mert tízmilliárd embert kell majd élelmezni, és földet gyártani még nem lehet. Akvakultúra persze létezik, de hát annak is van helyigénye. A földdel igazából helyet vásárlunk a világból magunknak. Azonban a hosszú táv csak erre érvényes, az ott folytatott gazdálkodás jövedelmezőségét mindig rövid távon lehet reálisan megítélni. Lehet, hogy akkor a hosszú táv miatt kicsi lesz a kínálat, de a keresletre nincs garancia. Meg aztán hosszú távon államosíthatják is földeket. Az egyetlen dolog, ahol az államosítás jogos lenne. Pont azért, mert nem lehet előállítani, ezért nem lehet magántulajdonban csak közösségiben. Tengert sem lehet venni. Közösségi tulajdonban van. Globális közösségi tulajdonban.

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #140 Dátum: 2019. Augusztus 08. 11:06 »
totális baromságok írogatása közben tupírozzátok a feltételezésekből kiindított szánalmas és beteges gondolatok köbre emelését.
Jenő!
Figyelmen kívül hagytad a topic címét! Zöld gondolatok. Az egyetlen topic, ahol zöldségek írogatása megengedett.


Re:Zöld gondolatok
« Válasz #141 Dátum: 2019. Augusztus 08. 11:31 »
Szerintem ezekkel a számokkal valamit csúnyán benéztél. Jelen időben is megkérdőjelezem..

Jelen időben ne kérdőjelezd meg, ezek tények. Mindkét adat alultervezett, a zalai reál fahozam tölgyben inkább a 400 m3/ha-hoz közelít, az ár pedig a jelenlegi nyomott ár. 5 éve még inkább 50 e Ft volt. Nem azért nyomott, mert csökkent a kereslet, hanem azért, mert nőtt a kínálat.
A nyugat-európai viharok hatalmas területeket letaroltak, a kármentés sok fát nyomott a piacra. Ezen kívül egész télen nem volt csapadék a Kárpát -medencében, ment a motorfűrész szeptembertől márciusig, folyamatosan, ez is növelte a kínálatot. Mindkettőnek meg lesz a böjtje is.
A faár ciklikus, de az a szép benne, hogy ha éppen rossz a piac, kivárunk. Vágunk jövőre, vagy azután. Pár év az erdőnek nem téma.

Arról nem is beszélve, hogy ki is pusztulhat. Lásd a cser esetét.


Mi a probléma a cserrel? Nálunk él és virul.

Meg aztán hosszú távon államosíthatják is földeket. Az egyetlen dolog, ahol az államosítás jogos lenne. Pont azért, mert nem lehet előállítani, ezért nem lehet magántulajdonban csak közösségiben. Tengert sem lehet venni. Közösségi tulajdonban van. Globális közösségi tulajdonban.

Aztán mit csinál az állam a földdel, ha államosította?
Beviszi a minisztériumi fiókba?
Vagy csinál állami gazdaságot, ahogy már egyszer megpróbálták?
A föld államosítása hatalmas azonnali társadalmi konfliktussal jár, jövőben is inkább gondokat és működtetési problémákat hoz, mint tapogatható jövedelmet az államnak. Egyszerűbb az Áfa-t megemelni 2 %-kal.
Was Albertet idézve: " A földet meg lehet szerezni karddal, de megtartani csak ekével lehet."

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #142 Dátum: 2019. Augusztus 08. 13:54 »
A cser problémája, de ugye a szil és a kőris ebbe a sorba tartozik-
https://magyarmezogazdasag.hu/2018/11/25/ezuttal-cser-az-aldozat
Őszintén szólva megdöbbentem  a lábon 35 ezres árakon, de elhiszem Neked, hogy így van. Nekem egy cseres gyertyános erdő a töredéke bevételt hozta. Mondjuk ez egy kicsi erdő volt , az újratelepítés költségeit nézve pedig semmiképpen nem nevezném jó befektetésnek. Mondjuk ez géppel nem járható,  a kitermelt faanyag pedig köbméterenkénti ára 12000 Ft volt (nem lábon), hektáronként 200 köbméterrel. De hát engem nem is a haszon motivál. Itt vannak a méheim.
Államosítás. Ott sem a jövedelem lenne a cél. Sokkal inkább az, hogy ne tudja az egyik társadalmi réteg a másik réteget monopolárak alkalmazásával rabigába hajtani. Olyan szempontok is felmerülhetnek, hogy ne lehessen kerítésekkel szétszabdalni az országot, ahol csak az utak jelentik a közvagyont. Gondolj bele abba, hogy az olyan fogalmak megszűnhetnek, hogy kirándulás. Az úton mehetsz, de maximum egy parkolóban állhatsz meg. Most ez furcsának tűnik, de ha megnézed Velekei Balázs túravideói közül az Anglia hegyeit, ott lehet látni az évszázados kőkerítéseket, amelyek behálózzák az országot. Igazából persze így sem csatangolunk keresztül a vetéseken , de egy erdő esetében már elgondolkodtató a magánerdő és a közerdő fogalma. Harmadik szempont, hogy a birtokpolitikával lehet a leghatékonyabban a termelési politikát irányítani. Képzeld el azt, hogy valamelyik kultúrát a jövőben nem lehet úgy megvédeni, hogy pl. a méhek ne pusztulnának el. Ha mindenkinek joga van ilyen kultúrát termeszteni, akkor méheket nem lehetne tartani. Fordítva is igaz. Ehelyett azt mondja a földtulajdonos állam, hogy ez a rész itt egy Bee O-Sphera terület, ahol nem lehet alkalmazni azt a bizonyos rovarölőt.  Amott pedig lehet, de méheket nem, vagy csak saját felelősségre. Ekkor a egymás mellett tud létezni a két rendszer. Persze a támogatáspolitikával is el lehet érni ezt a célt, de ha valaki nem kér támogatást, akkor milyen alapon korlátozza a tevékenységet? Lehetne itt még beszélni talajvédelemről, stb. Azt azonban fontosnak tartom megjegyezni, hogy az állami tulajdon nem az állami gazdálkodást jelenti. Hanem a tulajdonos által egyszerűen foganatosítható követelmények betartatását a bérlők felé. Ahol a szankció a bérleti jog megvonása, ha a bérlő pl. nem tartja be a talajvédelmi előírásokat. Hát nyilván ez nem most lesz, de ha a nyugdíjpénztárakat lehetett államosítani, akkor minden elképzelhető. Az egy nettó lopás volt. Annak semmiféle jogalapja nem volt.

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #143 Dátum: 2019. Augusztus 08. 16:16 »

Neo!
Igen, de a globalisták nem erre fogják használni az összpontosított hatalmukat. A globalizmus kiviszi a problémát a szélekre, középen úgy tűnik semmi gond.
https://m.youtube.com/watch?v=7tc0HPO0sR0
43 perctől, vagy az egész.
Attila!
Én megnéztem ezt a videót, hát nekem az jött le belőle, hogy a helyes út a globális szemlélet. Biztosan ezt a dízeles, elektromos autós videót akartad belinkelni? A benne taglalt energiamérleg nagyon fontos dolog. Még abban a hitemben is megerősített, hogy az atomenergia hulladékaival is évszázadokra meg lehet oldani az energiaproblémákat, ahogyan azt az oroszok kitalálták. Az én értékítélemet ez a folm nem változtatta meg. Azt tartom jónak, ami épít, és azt rossznak, ami rombol. A közben keletkező forgácsot, pedig csökkenteni kell. Egyik fiamnak van egy Q50-es Infinityje. Euro 6-os dízel.Tönkrement benne a légtömegmérő, ezért állandóan letiltott, meg a rendszerben mindent összekormolt. Nincs benne 100 ezer km. Azt szűrtem le belőle, hogy ilyen autót soha többé nem szabad venni, mert ki tudja mi jöhet még. Azért ez után a video után az azért vigasztal, hogy ezeknek gyakorlatilag normál esetben nincs károsanyag kibocsátásuk. Amennyi elkopik a dugattyú anyagából. De lehet, hogy ez az Euro 7-re vonatkozott. Meg aztán a szintetikus üzemanyag, amelynek a CO2 mérlege nulla. Megspékelve napelemmel az arab országokban, mert ott hatékonyabb. De ez mind globalizmus. Tehát igenis lehet előre lépni. Ehhez viszont tőkére van szükség. Csakis a tőke nagysága határozza meg az előre haladás mértékét. Kicsi autógyárak nem tudnak megoldani globális problémákat. Aztán, hogy mit szabad egy autógyárnak megtenni, és mit nem, azt a törvényeknek kell szabályozniuk. Ők majd ahhoz fognak igazodni. Azt nem szabad megengedni nekik, hogy ők fújják a passzátszelet. Azt viszont igen, hogy a passzátszéllel vitorlázzanak.

*

oszkár

  • *****
  • 1226
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #144 Dátum: 2019. Augusztus 08. 16:27 »
A
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 22:04 írta oszkár »

*

ata67

  • *****
  • 525
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #145 Dátum: 2019. Augusztus 09. 07:48 »

Neo!
Igen, de a globalisták nem erre fogják használni az összpontosított hatalmukat. A globalizmus kiviszi a problémát a szélekre, középen úgy tűnik semmi gond.
https://m.youtube.com/watch?v=7tc0HPO0sR0
43 perctől, vagy az egész
Attila!
Én megnéztem ezt a videót, hát nekem az jött le belőle, hogy a helyes út a globális szemlélet. Biztosan ezt a dízeles, elektromos autós videót akartad belinkelni?
Zoltán!
Igen, ezt akartam.
- Dízel, vagy elktromos autó... Ha a gyártástől a megsemmisítésig, és az újrafelhasználásig vesszük figyelembe a két autófajta széndioxid terhelését, akkor kérdőjeles lehet az elektromos autó zöld volta. Nekem ez jött le. Minél nagyobb akkumlátor kapacitású autóról beszélünk, annál inkább. Kis teljesítményű elektromos autó a városi közlekedésben jól teljesít, csak mindig a célhoz kell megkeresni a megfelelően méretezett eszközt,  de akkor kell egy kis autó városi közlekedéshez, és kell egy nagy a hosszabb távokra. Dupla szennyezés, vagy legalábbis nagyobb az egy autóhoz képest...

- A globalizmus a GDP-t hajkurássza. Volnának olyan olcsó lehetőségek, megoldások, amikkel jobb hatásfokot érnének el a tervezők a városi közlekedés szervezésében, mégsem ezt választja  politika. Miért? Nyilván az óriás cégek nyomására. Idézet a filmből: "Egy euró megtermeléséhez átlagosan 500 gramm széndioxid terhelés tapad" Azt állítja dr. Hanula Barnabás, hogy egy globális problémát csak globális szinten lehet megoldani. Ez így is van, de a gyakorlatban mégis azt látni, hogy a politika (és a gazdasági szereplők) a rövid távú haszonért hátrébb tolják a hosszabb úton megtérülő megoldásokat. Szépítik a statisztikát, a számukra kedvezőtlen nézőpontokhoz kapcsolódó eredményeket elhallgatják a nyilvánosság elől. Miért? Egyszerűen azért, mert rövid távon kell versenyezni. A nyerés most(tanában) dől el. A globalista gazdasági rendszert csak a GDP növelésével lehet fenntartani, szerintem ideig- óráig. Nem fenntartható az állandó növekedés. A fentiekhez egy W. Churchill idézet: “Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” Ha hazudni, szépíteni kell a győzelemhez, megteszik (evolúció), de akkor mindig a rövid távú előnyök fognak dominálni. Zöldnek látszó, de mégsem zöld eredmények fognak születni. Ezek a fő okok, amiért nem bízom a globalizmusban. Itt jön az erkölcs, ha úgy tetszik a magasabb szempontok szüksége. Ha mindenek fölött áll a verseny, és nem jelenik meg a gyakorlatban a magasabb szempont, annak végső soron pusztulás (környezetszennyezés, háború) lesz a következménye. Ebből a szemszögből nézve a magasabb szempont evolúciós kérdés. Paradoxon... Paradoxon?

- Napelem... A jelnlegi rendszerben megéri a felhasználónak napelemet telepíteni. Az áramszolgáltató átveszi a jelenben termelt áramot, felhasználja, majd "visszaadja" a borús őszi- téli napokon. Tudtommal Spanyolország évekkel ezelőtt adót akart kivetni a napelemek után. Most mégsem teszik. (Szerintem ez nem fog sokáig így maradni. Ha a napelemek száma eléri azt a kritikus szintet, ami már kritikus veszteséget okozna az áramszolgáltatóknak, nem fogják átvenni ingyen. Ez az én véleményem, egyszerűen a logikára alapozom.) Az igazi megoldás az áram tárolása szempontjából a szigetüzemű napelemes rendszer lenne, de ha figyelembe vesszük az akkumlátor telep széndioxid- lábnyomát, akkor már nem.

- Az előadó elmondja, hogy ha az elektromos autók teljes széndioxid terhelését figyelembe veszik, ami a gyártáshoz kapcsolódik, és majdan az akkumlátorok megsemmisítésével jár, akkor már problémás a mérleg.
- Németországban a jelenleg telepített napelemek az ország villamos energia igényének 50 %-át el tudnák látni. Elvileg... Keveset süt a nap, ezért valójában a szükséglet 10 %-át termelik meg a napelemes rendszerek. Afrikában más a helyzet, ott sokkal hatékonyabb.

Üdv: Attila

Re:Zöld gondolatok
« Válasz #146 Dátum: 2019. Augusztus 09. 07:54 »

Őszintén szólva megdöbbentem  a lábon 35 ezres árakon, de elhiszem Neked, hogy így van. Nekem egy cseres gyertyános erdő a töredéke bevételt hozta. Mondjuk ez egy kicsi erdő volt , az újratelepítés költségeit nézve pedig semmiképpen nem nevezném jó befektetésnek. Mondjuk ez géppel nem járható,  a kitermelt faanyag pedig köbméterenkénti ára 12000 Ft volt (nem lábon), hektáronként 200 köbméterrel. De hát engem nem is a haszon motivál. Itt vannak a méheim.

A csernek meg a gyertyánnak nincs ára. Ipari fának nem nagyon kell, tűzifának meg sokat kell várni vele, mire kiszárad. Hozzáteszem, szárazon a legjobb tűzifák közé tartozik mindkettő. A tölgy egészen más kategória.
Kitermelve 12 e Ft viszont még így is borzasztó kevés.
Minimum 20, de még így sincs túlfizetve.
A hektáronkénti fahozam, az nagyon változó, ezer tényező függvénye.

Hát nyilván ez nem most lesz, de ha a nyugdíjpénztárakat lehetett államosítani, akkor minden elképzelhető. Az egy nettó lopás volt. Annak semmiféle jogalapja nem volt.

Visszakérdezek: akkor mennyivel nagyobb biztonságban a "mézárbevétel" a bankban, vagy az államkötvényben?

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #147 Dátum: 2019. Augusztus 09. 10:03 »
Ha engem kérdezel, akkor az első komolyabb válság idején az államkötvények kifizetése lesz elhalasztva egy-két év (tizeddel).

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #148 Dátum: 2019. Augusztus 09. 19:03 »
Ha engem kérdezel, akkor az első komolyabb válság idején az államkötvények kifizetése lesz elhalasztva egy-két év (tizeddel).
Ez 100 % így lesz. És az se lehetetlen, hogy már jövő évben bekövetkezik. Ez az EU és a nemzetközi bankvilág döntésén múlik. Matolcsi már ejnye-bejnye, nocsak nocsak írásokat ereget a tollából. Autóipari recesszió beindult. További foglalkoztatási növekedés aligha lesz. Az egyoldalú iparpolitika következményei megjelentek. 
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #149 Dátum: 2019. Augusztus 09. 19:54 »
Ezt a videót érdemes megnézni. Angolul beszél, de magyar feliratozás van.

Az Árpád házi királyok idején a Magyar Szentkorona területének 64 %-át erdő borította. A méz és viasz export cikkünk volt.

https://www.elobolygonk.hu/Elmenybutik/Hazi_mozi/2019_08_05/a_boldogsag_kiralysaga_bhutan_a_vilag_egyetlen_karbonsemleges_orszaga_video?fbclid=IwAR36jS8hUyAeV6pfDV6-YOrWlH-rXn3cxN5XVxv0PDBHvTaPrkQihxwghMs
« Utoljára szerkesztve: 2019. Augusztus 09. 20:05 írta Geddekas »
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.