Nekem továbbra is az a kérdésem "wr" méhésztárshoz, és a többi fikázóhoz, hogy milyen alapon mondanak véleményt, amikor soha nem alkalmazták ezt a technológiát?
Nem kell bíbelődni szűkítéssel, serkentéssel.
Ez egy lehetőség.
Tévedsz. Ez nem egy lehetőség, hanem egy kényszerű tévút amit létrehoztál a magad számára, aminek a miértjét senki nem érti. Szóval amikor "fikázással" találkozol, az az értetlenséggel egyenértékű. Már a múltkorában is próbáltam ezt elmagyarázni, kevés sikerrel.
Tekintsünk most el attól, hogy a családokat akácra már az előző év nyarában el kell kezdeni felkészíteni, és nézzük csak az adott évet, tehát van a család ami rendben kitelelt, veszteség nélkül, azaz megfelelő népességgel és élelemmel, és az anya is rendben van. Mi kell ahhoz hogy ez a család rendesen és gyorsan felfejlődjön? Hogy adottak legyenek a fejlődéséhez a körülmények.
Vannak olyan kaptárak amiben ezek a feltételek alapból megvannak. Meg van olyan is, a fekvő, amiben közel sem, ezért abban ezt
a méhésznek kell biztosítani, egy csomó plusz munkával, beavatkozásokkal. Ráadásul hűvös időben, amikor bent kellene a meleget tartani, nem pedig kieregetni azt.
Nem értem, miért veszed azt fikázásnak, ha valaki erre felhívja a figyelmedet? Mármint arra, hogy a tavaszi fejlődés feltételeit egy arra alkalmasabb kaptárban sokkal egyszerűbb a család számára biztosítani. Illetve a feltételek alapból adottak, különféle beavatkozások nélkül is.
De mondhatnám a mézelést is. A család a mézet a fiasítás köré rakja, azaz fölé, és tőle jobbra balra. A fekvőben marad a köré, mert ugye fölé nem tudja. A rakodóban meg nem tudja köré, kizárólag fölé, amit utána onnan kényelmesen el lehet venni. A fekvő kaptár már akkor elavult volt amikor kitalálták, nem véletlen hogy sehol máshol nem használják, és hogy a világon a langstroth és a hozzá hasonló kaptárak az egyeduralkodók. Tudom, ők is hülyék, nem tudják hogy a fekvő mennyivel jobb...
A másik tévedésedet is szeretném korrigálni, miszerint úgy gondolod hogy mi kevesebb mézet termelünk. Nem termelünk kevesebbet, sőt, ha azt nézzük hogy ki mennyit turkál a kaptárjaiban tavasszal, akkor az elvégzett munka arányában mi jóval többet termelünk.
Ha már kérdés, akkor én is kérdeznék néhányat.
1. Az önfényezésen kívül van-e valami oka, hogy egy olyan kaptárrendszert, méhészkedési módszert próbálsz a kevésbé hozzáértőkre ráerőltetni amit ha azok követni próbálnak akkor meg fognak szakadni, és örökre elmegy a kedvük a méhészkedéstől? Vagy mivel túl sokan vagyunk éppen ez a cél? Csak mert a szakmai érvelésed az harmatgyenge, és nem csak egy tapasztalt méhész számára.
2. Állítólag dolgoztál hunorral, bár fogalmam sincs hogy az valójában hogyan is nézett ki, meg hogy mit csináltál vagy nem csináltál vele. Hogy a bánatban lehet az, hogy egy arra jóval alkalmasabb kaptárban a családjaid nem fejlődtek fel, vagy ha igen nem tudtál velük rendesen termelni? Ez olyan, mintha azt akarnád megmagyarázni hogy márpedig a döglött ló csak alszik.
3. Nekem is volt fekvőm, így tudom, hogy ha a család nem érzi magát helyszűkében, akkor az NB keret alsó 3-4cm-es részét úgy kezeli mintha az ott sem lenne, tehát ott semmi nem lesz, sem fiasítás sem pedig méz. Nálad oda rakják azt a plusz mézet amit a hunorból nem sikerült kivenni?
Ezt azért kérdezem (szintén értetlenkedve) mert a hunorban bizony ha van nép (és van), akkor ott léctől lécig mennek a dolgok, tehát az alsó léc felett lévő sejtsorban már méz van.
Végezetül én nem szoktam az eredményeimmel kérkedni, de akácon nem nagyon szoktam üres sejtet sem találni a 3 fiókban, nekem ez elég, ettől többet nem is várnék a családjaimtól. Tudom, a 18-as fekvő 12 mézes keretében ettől csak több méz lehet...
