Baldavári!
Én féltem az Omme-t. 25 éve benne vagyok.
És arra a következtetésre jutottam, hogy nem véletlenül nem akartok mást is csinálni, nem véletlenül állítjátok fél lábra. Ugyan is, ha azt akarnátok, hogy stabilan megmaradjon, akkor próbálnátok keresni valamit ami független lenne az uniós támogatástól, és legalapvetőbb meghatároznátok egy célt, hogy hová akar eljutni, és ami biztosítaná a megmaradását a támogatás utáni időkre is. Miért? Mert az okos ember bebiztosítja magát. De ti akik most ott vagytok, csak szajkózzátok, hogy a támogatás nem szűnik meg soha, ez az egy dolog amit mind a két fél egyaránt szajkóz a saját megnyugtatására.
Szóval, megint az a paradox helyzet áll elő, hogy az aki támadja az omme-t, többek között a kuszasága és a rendszertelensége miatt, és azt javasolja, hogy tegyék rendbe, legyen átlátható, és, hogy a a tagság jobban magáénak érezze, hozzák közelebb a tagsághoz. Az meg pontosan, hogy védi az omme-t.
A másik fél meg, akiről úgy látszik, mint Dobó István az egri várat, hősként védi, az meg a kivárásra játszik, hogy majd csak lesz valami, addig is majd úgy csinálunk mintha csinálnánk valamit, elköltjük a pénzt, oszt kész.
Az nem újdonság, hogy azt állítom, hogy sok nem oda való ember van ott. De én ezt nem azért mondom, /ellentétben veletek,/ mert én akarok oda menni, hanem csak azért mert úgy látom sok egymással ellenséges , begyöpösödött és bele fásult ember van ott, aki már nem oda való. Ezek az emberek és ti is beletartoztok, már nem tudnak megújulni és mást csinálni. Ti már leragadtatok az egymás utálatába és szapulásába. Ilyen a világon nincs máshol, mert természetes körülmények között legtöbben nem is köszönnének egymásnak, itt meg egy ugyanazon egyesületben kell kínlódnotok. Ez nem természetes és legjobb lenne ha mindenki egyszerre belátná, /természetesen tudom, hogy ez csak állom/ és elmenne haza magának méhészkedni, és átadná a helyet a fiataloknak. Akik itt vannak, csak tőletek nem férnek oda.
A másik téma a nemzeti program és a támogatások.
Abban biztos vagyok, hogy sokan egyetértenek velem, esetleg nem mondják ki, de a nemzeti program és a támogatások, már nem az ágazat hasznára, hanem a kárára vannak. Ugyan is ezek egyértelműen siettetik az ágazatot a szakadék felé.
Ugyanis ki kell mondani már végre. Magyarországra nem kell több méhész nem kell több méhcsalád, mert mézből túl sok van, és méhlegelőből kevés.
Mindamellett kezdőkre szükség van, mert ők az ágazat jövője. De nincsen szükség negyven és ötven éves kezdőkre, csak és kizárólag fiatalokra.
Ha akármilyen közgazdászt megkérdeznek az elmondja, hogy a támogatások mennyire torzítanak el egy ágazatot, ugyan is olyanokat is tevékenységre, esetünkben méhészkedésre invitál, akiknek egészen máshol lenn a helyük, mert ehhez a tevékenységhez semmiféle adottsággal nem rendelkeznek. Még is belefogtak.
No már most ott ahol baj van, és itt elég nagy baj van az értékesítési oldallal, ott öngyilkosság a termelési oldal támogatása. És ebben bűnös az omme, mert ezt nem ismeri fel.
Ezért nem pártolom én a nemzeti programot és a támogatást, és ezért mondom azt, hogy az omme átcsúszik a ló túlsó oldalára, és már nem az ágazat túlélését segíti, hanem halálát. Bezony.
Baldavári. Tudod időnként az emberbe benne van a gondolat, de kell valami, hogy kijöjjön belőle.. Most azért mondok neked köszönetet, mert ezt kihoztad belőlem. És én tényleg nem haragszom sem rád, sem másra személyesen. De a helyzet bizony az, amit én leírogatok, bár legyen az egy pár embernek kényelmetlen. És mindezt én valóban így gondolom. Mert maga az omme gondolata, az alapítók gondolata nem rossz, sőt kiváló. De az emberek akik benn vannak úgy tetszik, végérvényesen elrontották.