A méhcsaládok általános állapota

QUQURIQ !!!

Csurgattam, vékony tűn keresztül. kicsit idő igényes munka, de nem láttam veszteséget.
Azért csurgattam, mert taposó rácsaim vannak, teljesen nyitott fenékkel.
Tavalyi tapasztalatom az atkaszámláláskor, hogy sok túléri a szereket, és visszamászik.
Így a tél folyamán minden aljdeszkámat átalakítottam taposórácsosra.
A nem várt permetezés ellen is jó, a családok kapnak lezáráskor és vándorláskor is bőven levegőt!!!
Napraforgó után bekerülnek a tömör lapok, és jöhet a szublimálás kettő hetente.

Kiskakas

Sokan nem szeretik azokat a méhcsaládokat, amelyek "ragadnak" a propolisztól.
Olyan .....fááááj,minden ragad ezektől....szokták mondani.
Én pedig azt ajánlom, hogy ezeket a családokat különösen jegyezzétek meg, mert ez egy igen jó tulajdonság.
A Tavaszváró Méhésznapon Szekszárdon járt két orosz professzor is többször említtet, hogy azok a méhcsaládok amelyeknél az átlagtól több a propolisz, szorgalmasabbak is, valamint a költésmeszesedés kizárt.
A kaptárban lévő higiéniának köszönhetően, kevesebb a baktérium stb.
A mellékelt képen láthatjátok, hogy mennyi friss propolisz van a kereteken, amit természetesen összegyűjtöttem.
Az anyásítás sikeres volt.
Az idén cseréltem egyszerre pályafutásom alatt a legtöbb anyát.
Közel 150 anya egyszerre való kicserélése komoly dolog.
Jelentem az összes petézik, átlagban 3-4 keret nyitott fiasuk van már, aminek 10-15 %-a fedett csupán.
Először az öreg anyát kikerestem a családnál és zárkába tettem a látott módon.
Ezt egy napig itt tartottam, hogy ne húzzanak bölcsőt, közben előtte háromszor 2 decis adagokkal a család jobb elfogadási hangulatát erősítetem.
Amikor nálam volt az új anya, egyszerűen kicseréltem őket, és rögtön kijárósra fordítottam a dugót.
Az idei elfogadás hibátlanra sikerült.
Megjegyzem, hogy egy napnál tovább nem szabad az öreg anyát zárkában tartani, mert "valami rosszat neszelnek" a méhek, és megkezdődik a váltóbölcsők építése, így jelentősen csökken az új anya elfogadási esélye.
Nagyernyei Attila

Üdv. Csak érdeklődnék,hogy ha a termelő családjaimnál van 5-6 keret fias akkor egy-egy fias elvétellel tudok még szaporítani ilyenkor? Ki hogyan csinálná? Köszönöm

Ekecs!

A méhekkel nagyon sok mindent meg lehet tenni,
ha szerencséd van és nem mérgezik le a méheidet.
Minden attól függ mik a céljaid.
Leírok egy konkrét esetet.
Mit mondasz arra ha azt mondom,hogy augusztus végén
leanyátlanitom a családokat.
Akitől tanultam a méhészkedést megtette ezt,mert 30 anyát kértek
tőle,ő pedig leanyátlanitott 30 családot és horror áron eladta az anyákat
Semmit nem csinált a családokkal.
Most jön az érdekes része a történetnek.
Mind a 30 meganyásodott és a következő évben szépen termeltek.
Egyszerűen dobtam egy hátast,alig hittem el.
Az "öreg" jó méhész volt Ő erre számított.
Hogy lehetett ez?
Már augusztus elejétől a kelő méhek áttelelőek.
A téli népesség zömét az augusztusi méhek adják
az új anyák szeptemberben még egy jó adagot fiasítottak,
így az augusztus végi anya elvétel mükődött.

Ekecs!

Te is vehetsz el még fiast esetleg fiasokat.
-Ha nem lesz "permetezési" veszteséged akkor működhet.
-Ha nem szorítja le a jó napraforgó hordás az anyákat.
-Ha leszorítja gyorsan el tudod venni a mézet.
-Ha tavassszal sokat dolgozol velük és pátyolgatod őket.
-Ha,ha,ha és ha!

Ez a méhészkedés.
Mindig tudnunk kell mi vár ránk a méhesben,anélkül,hogy járnánk ott.
Tudnunk kell mire mit reagálunk,hogy a méheknek jó legyen.
Nekünk akkor jó ha méheinknek jó.
Kivétel a rajzás és a ha sok méz van,mert ez estben be kell
avatkoznunk,meg kell előznünk méheinket.

Jó méhészkedést,sok sikert!

Csányi Antal

Sutba dobhatjuk a  nehéz munkával kialakitott , jó genetikával rendelkező anyákat? Hiszen pótbölcsős anyával pótolhatók. A történetben valaki tényleg jól járt, lehet hogy az, aki megvette az anyákat?

Fülemüle!

Nyugodtan sutba dobhatod!
Ez az egész anyanevelést körülvevő mítosz
semmi más,csak paraszt vakítás.
Nézd meg a svéd profeszszor nő előadását,amit Szekszárdon
tartott.A genetikai sokszínűség a fontos,ha ez meg van akkor lesz
a családok immunitása megfelelő.
Pont a szelektálást tagadja.
És igaza van,én is így gondolom.
Gondolj a magyarországi keveredésre,már mint nálunk embereknél.
Nézd meg a zárt falvakat,közösségeket.
Debil emberek születnek,ahol nem alakultak ki azok a szokások,
törvények amik a közeli rokonság szaporodását gátolták volna.
Úgy,hogy ne szelektálgas.
Egyébként a mai magyar méhsűrűség mellett "tenyészkedni"
nevetséges.Annyi a méh mint égen a csillag.
Ne beszélve arról ha fiatal álca megkapja a megfelelő mennyiségű,
és minőségű méhpempőt,akkor mindegy milyen bölcsőnek hívjuk.
Ne dőlj már be az anyanevelők és a tudományoskodók szövegének.
Mondok még egy igaz történetet.
Húsz családról szaporitottam a méheinket ötvenre még az előző
évezredben.Elvettem az anyát két családtól majd a húzott böcsőket
szétosztottam.Ebből szaporítottam.Soha ne legyen jobb évem
-családjaim-mint a következő volt a múlt évezredben.
Jó sutba dobást.

Csányi Antal

Néztem az előadást, nagyon sok mindenben egyet is értek vele. Van igazsága, de..... Sok dolgot viszont a mi termelési körülményeink között nem tudunk megtenni. A szelekcióval egyet értek, de többi indítványoddal nem. Ettől függetlenül én csinálom úgy mint eddig, Te pedig megint úgy, ahogy szeretnéd. A körülményeknél pedig arra gondoltam, hogy az előadásban van pl. olyan dolog, hogy a ragadozó skorpiók megölik az atkákat. A kaptárnak külön élővilága van, sok élőlénnyel, de sajnos ezeket egy amitrázos, vagy flumetrines kezelés teljesen kitakarítja. Hasznos vagy haszontalan, mindet elpusztítja. Tehát igazából ez sem gyakorlatias, mert vegyszeres atkaírtás nélkül nem tudunk termelni. A hangyasav és oxálsav is az.  A céltudatos tenyésztésnek meg meg van az eredménye. Ha lenne ilyen országos szinten, jobban elhinné mindenki az eredményeket. A környező országok  valahogy előrébb járnak, ne szépítsük a dolgot, van lemaradásunk.

Nagyon sokat gondolkodtam, hogy megírjam-e ezt a hozzászólást. Amit leírok, azt nem vitatkozva, inkább az elhangzottakat kiegészítve teszem. Az anyanevelés (szerintem) a méhészet legnagyobb precizitást, legnagyobb tudást igénylő ága. Teljesen egyetértek azzal a kijelentéssel, hogy a belterjesség nagyon rongálja az utódok életképességét, bármilyen élőlényről is legyen szó. Az sem titok, hogy ilyen méhsűrűséggel lehetetlen tisztán tartani egy vérvonalat. Az anyanevelők (legalábbis, akiket ismerek)még cserélgetik is egymás közt az anyákat. Fenntartanak egy nagy állományt, egyrészt, hogy legyen miből betelepíteni a pároztatókat, másrészt, hogy mindig a legjobb tulajdonságú családok adják a tenyészanyagot. De ez csak a fele a nevelt anya tulajdonságának. A másik fele a heréktől jön, ami ennél a méhsűrűségnél (szinte) sosem lesz csak a saját here. Szerintem szinte mindegyőnk szaporított már pót-bölcsővel. Gyors, eredményes. És működik is, amíg minden évben lecseréljük az anyákat. Idézve Illés Sanyi bácsit: "Minden anya jó egy évig." Örösitől, Zsidei-ig minden szakkönyv azt írja, hogy a legjobb bölcső a váltó bölcső. Miért is? Mert azokat anyás dajkák nevelik. És ugyanezt teszi az anyanevelők jó része, anyás dajkával dajkáltat. Én is próbálkoztam korábban sok mindennel. Kezdtem lépszalagos neveléssel. Aztán mártott bölcsőbe történő álca áthelyezéssel. Sikerült is szép bölcsőket húzatni, de mindig anyátlan dajkával csináltam. A 2. évben ezek az anyák már lankadó teljesítményt mutattak, a harmadikban pedig tavasszal cseréltem őket, mert igen gyengén muzsikáltak. Viszont most van három éve, hogy kaptam Sanyi bácsitól két általa nevelt anyát. Még mindig kielégítően petéznek. Kb. úgy, ahogy az általam neveltek a 2. éveben. Csakhogy ezek három évesek. Ennyit számít az anyás dajka. És ezzel nem vonom kétségbe Anti állítását, mert a pótbölcsős anyák bőven petézhettek kiválóan a következő évben. A 2.-3. teljes év viszont kihozza a különbséget. Amíg támogatás van anyákra, addig szerintem egy átlagos méhésznek nem érdemes bíbelődni az anyaneveléssel. Persze nagyon szép feladat, és nagyon szép látvány, amikor az általunk berendezett dajkák meghúzzák a bölcsőket, de egy méztermelésre szakosodott átlagos méhészetnek ez időpocsékolás.

Üdv: Bicska

Meg kell jegyeznem azt is, hogy Antinak ordító igaza van a növényvédő szerekkel alkotott véleményében. Persze hátradőlhet mindenki, hogy nálam nincs ebből gond, de ez három okból lehet:

1. az illető nem is látja, hogy baj van, nem ismeri a "béke" idők állományát, eredményeit
2. minél kisebb az állománya, annál kevésbé jelentkeznek a problémák
3. büdös nagy szerencséje van, jó helyen van.

Sosincs elég időm,hogy egy egy témában kapcsolatban
leírjam mindazt amit szeretnék.
Így volt ez az anyanevelést érintő témában is.
Anyanevelés topicban folytatnám.

Cs.Á.

Sziasztok!
Lehet, hogy nem jó helyre írok, de remélem így is kapok választ.
Elkezdett a kaptárjaimban here fiasítás is lenni. Valaki azt tanácsolta, hogy villázzam ki őket. Szükséges ez? Valamelyik könyvben azt olvastam, hogy úgy is elüldözik őket meg megölik. Mit tegyek akkor velük, hadjam benn vagy villázzam ki?

Ha fedetten kivillázod, akkor atkákat is el tudsz távolítani, mivelhogy a herefiast sokkal jobban szeretik. Viszont ha most vált anyát valamelyik családod, akkor kisebb eséllyel talál majd herét.

 Az egyik regi anyas a masik ujanyas. Remelem nem valt anyat. Ha nem villazom ki az gond lehet?

O

Az egyik családomnál napra után volt egy váltás. A két héttel ezelőtti átvizsgáláskor együtt petézett a jelölt öreg és a jelöletlen új anya. Ma néztem a családot, relatíve sok fiasítás van a többi családhoz képest, tehát az anyával valószínű nincs gond. Az öreg anyával most nem találkoztam, de egy jelöletlen anyát megint láttam. Ami zavar, hogy a relatíve sok fias ellenére volt petés és álcás bölcső is. Van valakinek tippje, hogy ez mitől lehet? Ennyire belejöttek a váltásba?