Ebben az egész dologban sok a ha. Mert ugye normális családokról beszélünk, az atka, vagy hosszabb idejű anyátlanság miatt akár 3 keretnyire legatyásodott családocskákat nyilván felesleges 2 fiókon hagyni, nem is szabad, az első füstölés alkalmával azonnal lerabolják, vagy kimegy a fára, mivel képtelen lesz megvédeni magát. Az ilyet egyesíteni kell, vagy 1 fiókban leszűkíteni, vagy pároztatóban kell betelelni.
Ugye, nagyon nem mindegy, hogy hogy néz ki a család a szotyi után, mert egészen más ha le volt zárva a fészek alulra, és egészen más ha 2 fiókon volt, és csak a harmadik lett elvéve szotyin. Én egy ideje az utóbbit alkalmazom, így alul és felül is van fias. Mivel felül is van fias, ezért ott a lépekben szotyi is marad bőven a koszorúkban, így kevesebbet kell etetni. Az idén pl. összesen 1,5kg cukrot vettem családonként, a készlet többi részét fedezte a bent hagyott szotyi és a támogatásra vett cukor. Ilyenkor működik ez jól, mert az etetést a felső fiók közepére, a kelő fias helyére hordják be (mintha fészekre hordanának). A család lejjebb szorul, de nem szorul le teljesen az alsó fiókra. Az alsó fiókban is lehet egy kevés méz, meg ott lesz a fias nagyobb része, meg jó sok virágpor. De ahogy közeledik a tél mennek felfele, és a fürt úgy alakul ki, hogy közrefogják a két keretsort, a fürt egy része a keretsor közti hézagban lesz, ugyanúgy mint a félkeretesben.
Szotyi után még népes a család, olyankor még nem kell keretet kivenni, hanem csak el kell kezdeni az etetést. Úgysem fognak az alsó fiókba hordani, ott az őszre kiürülnek a keretek ahogy fogy a fias, és akkor ki lehet venni keretet, meg elvileg a felső fiókban is üresek lesznek a szélső lépek. De azzal sincs semmi probléma ha alul előbb van kivéve a keret, és a fias ott marad szélső lép nélkül, semmi baja nem lesz. A baj inkább az lesz, hogy húzhatnak oda zugépítményt. Normális családnál egészen addig petézik az anya 2 fiókon amíg le nem csökken a fiasítás mennyisége 2-3 lépre, mert az már csak 1 keretsoron lesz.
A 2 fiókon teleltetésnek minden előnye mellett van egy hátránya is, amellett hogy a gyenge családot nem lehet így betelelni, és ez az atkairtás. A füstöléssel és a szublimálással nincs gond, viszont a csurgatós meg belógatós dolgok valóban macerásak, mert ahhoz bizony meg kell billenteni a mézteret. Levenni nem szoktam, hegeszteni kell egy olyan fém sarok alkalmatosságot, ami megtartja a felbillentett fiókot, azaz nem engedi előrecsúszni, így nem kell emelgetni, és segítség sem kell. Fel van billentve a fiók, beteszem a vasat, ez egy derékszögű akármi, és lesz éppen annyi hely, hogy tudok két kézzel matatni a fiókok között. De ezt ritkán csinálom, mert a saját tapasztalatom az, hogy ezek a csurgatós dolgok főleg oxállal nem sokat érnek. A mavrikos még talán. Lehoz a füstölés 65db atkát. Utána a beevital (gyári) 7db-ot, majd az újabb füstölés megint 40db-ot. Na ezért nem csurgatok.
Jut eszembe az atkáról. Lényeges, hogy minden család alatt higiénikus alj legyen! Miért. Azért, mert sohasem a teljes állomány szinten van durva atkafertőzöttség, hanem csak 5-10%-nál. Ha ezeket nem találod meg (mert ugye ha csak itt ott van higiénikus akkor lehet épp azok alatt nincs), akkor azokat nem csal elviszi az atka, hanem továbbfertőzik a többit is. Mondok példát, 100 családos méhészetben 94 családnál 8-10db atka potyog, a maradék 6 családnál meg 100-150 hullik, minden egyes kezelésre!
Ilyenkor szokták egyesek mondani, hogy de hát jujj de drága a higiénikus aljdeszka. Nem drága az ha magad csinálod, tulajdonképpen az egészet meg lehet csinálni OSB-ből, csak le kell szabatni a méreteket, meg utána megvédeni a nedvesség ellen. Onnantól már csak a tálca kell (lemez vagy műanyag) meg a taposórács. Nem is lényeges a teljes felületű, hiszen a szélső léputcában (szélső keret és a fal között) úgysem nagyon fog potyogni semmi, így lehet a higiénikus alj minden oldalról 5cm-rel szűkebb, mármint azon része ahol a rács van.