ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Idén eddig nekem a szublimálás nem jött be. A családok népesek, és a tálca mellett kinyomják szinte az összes oxálgőzt. Szublimálás után 3 napig potyogott 10 atka, utánna a Mavrikos csurgatás lehozott 50-et. Tavaly jobban potyogott a szublimálástól az atka, pedig akkor sem voltak sokkal rosszabbak a családok, és a kaptáraimon sem voltak kisebbek a rések. Csurgattam is oxállal, akkor sem jött le sok. Nekem furcsa ez az egész. Lehet, mégiscsak kialakul valamennyi tolerancia? Gondolom ennél is lehet, hogy valamelyik atka nem kapja meg az ölő adagot.

Szinte biztos hogy a technológiáddal van baj. A gázossal vigyázni kell mert túlhevítheti az oxált, bár nem gondolnám hogy az akkora problémát jelentene szublimáláskor, lévén hogy ember nincs aki megmondja hogy elbomlik-e egyáltalán, és hogy ha igen milyen mértékben. Ami biztos, hogy az oxálnak az egyetlen értelmes (valójában is hatékony) bejuttatási módja a szublimálás. Az is biztos, hogy ehhez két nyílásnak kell a kaptáron lenni, egynek amin bemegy, meg a kijárónak ahol kijön. Magyarul, át kell hogy járja a kaptár teljes térfogatát. Ha hatékony azt onnan látod, hogy éppen annyi potyog tőle mint a mavriktól. Ha csak negyede-ötöde, akkor nem jó a technológia, valamin változtatnod kell.
És ma már olyat sem jelenthetünk ki hogy kontroll, mert milyen kontroll? Ma már sem az amitráz, sem a fluvalinát nem lehet kontroll. Az egyik méhészetben pl. a furettóval a szokásos adag dupláját nyomják, mégis csak alig potyog az atka (nem csak a T hanem az M betűssel is), a mavrik utána lehoz még háromszor annyit. A másik méhészetben meg fordítva, ha csak mavrikot (másfélszeres dózist) meg oxált csurgatnak az adott évben, akkor biza tavasszal méheket kell venni.
Nem szeretném, de lehet hogy néhány év és eljön az az idő, hogy csak a szublimálás lesz "hatékony".

Akkor mi lehet a gond? Mondjuk ha 3 kezem lenne, talán jó lenne a technológia, mert így hogy a kanállal beledobom a kazánba a 2 grammot, a kanalat eldobom, aztán mire ugyanazzal a kezemmel a szivacsot raknám a kijáróba, már az anyag fele kinnt van a képemben.2 cm-es szűkített kijárónál. Ha meg hátul a fúrt lyukon nyomom, már jön is ki alul a tálca fölött azon a 2-3 mm-es résen. Mintha 1 éves oktatást kaptak volna a méhek oxálsav kiszellőztetésből.

Rak

Szia Mortimer. Ha a szublimáló bö fehér füstöt bocsát ki jó. Ugyanis az oxálsav bomlástermékei, vagy annak gőzei színtelenek. Ha a szublimálás ideje kb. 15 mp-től kb. 30 másodpercig terjed a két gramm anyagnál a bevitt hőmennyiség jó. Ez független az energiabevitel módjától. Hogy elektromos vagy gázos. Szerintem beszéltem már veled valahol erről.
A kijáró zárása tapasztalataim szerint nem befolyásolja érdemben a hullást.
Amikor nekem ilyen volt hogy keveselltem amit lehoz bekentem olajjal a higiénikus alj betétjét, és rájöttem hogy lemászik, vagy a hangya lehordja. És azt is tudomásul kell venni hogy az oxálsav hatékonysága elmarad pl. az amitrázétól. Ha nem is ennyire mint írod, de elmarad.

Köszi. Ezt a fordítást ezzel nem lehet megcsinálni, ez nem olyan.
Mondjuk a hőfok lehet, hogy magas, bár ha lejjebb veszem, akkor beleköt a csőbe. Amúgy fehér a ,,füst", mondjuk a vízgőz is fehér. Egyszer mintha olyat írtál volna, hogy előbb elforr a kristályvíz, és utánna szublimál a tiszta oxálsav. Ez mennyire különül el? Mert ha teljesen, akkor tényleg ,,hűtés" nélkül marad a tiszta oxálsav, és akkor fontos a hőfok maximuma. A furettónál 500-600 fokba megy bele az amitráz, de petróleum (parafin) társaságában, ami feforrva hűl annyit, hogy az amitráz java nem bomlik el.

Tegyél bele vizet, nézd meg milyen a vízgöz. Ha a sav bomlik olyat látsz, vagy olyat sem. A fehér füstöt irányítsd hideg felületre. Eleinte nem fog, majd egyre jobban. Az oxálsav visszaalakul szilárd halmazállapotúvá, azért fog. Itt borul a hőbomlás. Eleinte nem fog, akkor a füst java kristályvíz.

Amúgy a szublimálás egyes éltetői építették be a hőbomlás rémét a köztudatba. Ezzel jól meg lehet magyarázni a népeknek hogy miért nem nulláz az oxálsav. Azért, mert a te szublimálód rossz. Próbálj ki egy másikat, az eredmény ugyan az lesz jobb esetben. Vagy nem analitikai o.savat vettél . Ez is jó..
 Azt elfelejtik mondani sokan hogy minden szublimáló bomlási hőmérséklet fölé fűt. Ja hogy egy kijelzőn látsz egy számot?
A szublimáláshoz bevitt energiát egyszerű megbecsülni. A szublimálás ideje jobb indikátor mint egy bárhova eltett hőmérséklet jeladó. Az enyémbe is lehetne tenni olyan helyre hogy annyit mutat amit az emberek látni szeretnek. De olyat nem csinálok..
Az oxálsavból biztos bomlik el a végén, ezt én is tudom. Jelentéktelen mennyiség. A szublimálás során a térfogat úgy megnő hogy simán elhagyja a kazánt mire túlmelegedne. A félreértések elkerülése miatt leírnád milyen szublimálód van?

Sziasztok!

Varrox szublimálót használok, rakodókaptár higiénikus aljon át:
kijárót bezárom (vagy betömöm ronggyal), tálca ki, kiskanállal (1-2g) a serpenyőbe teszek, készüléket be az aljba (réseket a nagyobbik ronggyal betömöm pár másodperc alatt), akkura (12V) rá, 2.5 percig, majd 2 perc múlva készülék ki (mehet a következő kaptárhoz), tálca vissza. Kijáró további 10 percig zárva. Egy pici füst elvétve jön ki .
Nem túl gyors a módszer, kisebb állományhoz való.
Esetleg lehet két készülékkel dolgozni.

Üdv.: Attila

Nekem ilyen van:
https://youtu.be/-t9b0tGpyu0
Amilyet a videón festettél vele, szerintem ez olyat nem tud. Vagy majd megpróbálok.

Ezt írja Csányi Anti:
"Attila!
Úgy tudom az oxálsav hatásmechanizmusát még
nem sikerült tudományosan bizonyítani ennél fogva azt se tudhatjuk
kialakulhat-e rá rezisztencia ."

Én pedig rengeteg előadást hallottam már róla, és az előadók döntő többsége arra a következtetésre jutott, hogy az atkák átlátszó (plazaszerű tapadókorongjait, tappancsait) egyszerűen a sav leégeti.
Így mozgásképtelenné válik, és ez a pók szerű parazita nem tud ugrani (mert közel 2 cm-t tud ugrani, ezért vannak a higiénikus aljak így kialakítva) és elpusztul.
Ha valaki ezek után "nekem ugrik" mellé fog lőni, mert azt közöltem veletek amiket lejegyzeteltem a szakmai előadásokon.
Emiatt bátorkodtam azt kijelenteni, hogy nem tud kialakulni a rezisztencia.
Akinek leégetik a lábát az nem fog hozzászokni.
Akit megmérgeznek, és folyamatosan (tartósan) azt a mérget kapja, előbb-utóbb kibírja, hozzászokik.
Ez a rezisztencia.
Anti ezzel a kijelentésével viszont maximálisan egyet értek.
"Még mindig gyerekcipőben járnak az oxálsavas atkaírtási technológiák."
Szerintem a sok kísérlet meghozza a gyümölcsét.
Nagyernyei Attila

111

Attila!

Nem akartam Neked ugrani.
Úgy tudom,hogy tudományosan a hatásmechanizmus nincs bizonyítva.

Ne viccel már Anti!
Nem rád gondoltam, hogy nekem ugrasz.
Tudod ezek trollok, akik állandóan zülleszteni akarják a Méhészklubot.
Akár mit írtam, mindenbe belekötöttek.
Most az egyiket száműztem, rögtön nyugalom is lett.
Nagyernyei Attila

Attila!
Az a baj, hogy amit lejegyzeteltél  az egy nagy marhaság. Vegyük sorra. 1. leégeti a lábán a tapadókorongot. Nem igaz, sértetlen a tapadókorong. Egy hamisított kép keringett erről. Pont a Csáki Tamás mutatott be képet arról, hogy sértetlen az oxálos tapadókorong. 2. Akinek leégetik a lábát az nem tud megtanulni ellene védekezni. Azt végiggondoltad, hogy mi van azzal az atkával, amelyik a kezelés 14. napján pottyan le? Ennél volt égetés vagy sem, van idő vagy sem a rezisztencia kialakulásához. 3. A erősen savas pH miatt nem tud kialakulni a rezisztencia. Az erősen savas pH ellen még rezisztenciának sem kell kialakulnia, ahhoz hogy ez az állapot megszűnjön. Pufferkapacitásnak hívják azt a rendszert, ami semlegesíti.Erős savat a gyenge bázis semlegesíti. A vér pufferkapacitása pl. nagyon magas. Semmi nem indokolja, hogy az atka hemolimfájának ne legyen magas a pufferkapacitása.
4. Az élővilágban mindenütt jelenlévő citokróm P450 enzimcsalád azonnal nekiáll bontani a szervezetbe került testidegen anyagokat. Állandóan történik az ezt kódoló DNS-ben változás (mutáció). Ha ez kedvező változás, akkor ennek van nagyobb esélye életben maradni. Ha kedvezőtlen, akkor ez pusztul el először. Ezt hívják szelekciónak. A dolog lényege az, hogy ez a változás az atka megszületésekor már megtalálható benne. Tehát nem az adott vegyi anyaggal történő találkozás alkalmával alakul ki. Ennélfogva blődség azt állítani, hogy nem tud kialakulni az oxálsav ellen tolerancia.
Ezek geddekasi gondolatok. Az a baj velük, hogy közük nincs  a valósághoz.