Ha a kínai, ukrán olcsó mézeket nem lehet visszaszorítani, akkor majdnem mindegy, hogy ki lesz az elnök. Ha az elnöknek nincs, nem lehet erre ráhatása, akkor mindegy ki az a személy, akinek nincs szava. A minket fenyegető legnagyobb bajt kéne először elhárítani, a többi utána következik. A globalizmus káros hatása, hogy egyre kevesebb lesz a termelőerő, szaktudás, ami az ember két kezében marad. Egyre több tevékenység lesz gépesítve, a technológiai tudás részekre szakad, az igazi tudás kevés ember tulajdonává válik. A gépesítés fejlődésével egyre nagyobb lesz az a birtok méret, amivel érdemes gazdálkodni. Kezd olyan érzésem lenni, mintha a méhészkedésünkkel kezdenénk idejétmúlttá válni. Csak 7-8 éve kezdtem, nem gondoltam, hogy ilyen hamar “megöregszem”. Mi lesz azzal a világgal, aki megveti az asztalára tett minőséget, és élteti, két kézzel zabálja a hitványat?