Izso 60!
Nyomtam egy tetszik gombot nekem írt válaszodra és
nem véletlenül.
Közeledik álláspontunk.
Vannak még csodák!(Ezt poénnak szántam.)
Ha odáig eljut a világ,a tudomány,hogy a növényvédelem a tevékenysége során
a célszervezeteken,a káros rovarokon,károkozókon kívül nem pusztítja
el a hasznos rovarokat és nem képez szermaradványt,akkor én is növényvédelmi
kamara tagja leszek.
Ma ez nem így van,hanem ellenkezőleg.
Ma a mai mezőgazdaság a növényvédelem szó mögé bújva
természetet tönkreteszi!
Mi emberek megbetegszünk a táplálékainktól,mert
a növényvédelmi tevékenységek során olyan vegyszereket,
műtrágyákat-pld. nitrogének-,adalékokat használ
a mezőgazdaság amik nem bomlanak le,vagy bomlás termékeik
vagy maradék anyagaik károsak ránk.
Mindezt a "szent cél" érdekében.
PROFIT!
PROFIT!
MINÉL NAGYOBB PROFIT!!!
Helyesebben nem is a profittal van a baj,hiszen enélkül
semmilyen gazdasági tevékenység nem működik .
Hanem az emberi gyarlósággal,melynek nem tud határt szabni
az emberi erkölcs,tisztesség.
Csányi Antal
Én a Te hozzászólásodra több like-ot is nyomnék, ha engedné a rendszer. Attila írta egyszer Böjte Csaba szavait, és itt a lényeg:
Soha nem látott még Csaba testvér ennyi parlagon hagyott földet, rendezetlen portát, gyümölcsfa és veteményes kert nélküli falut, mint mostanság.
Egyik oldalon panaszkodnak sokan, hogy nincs munka, másik oldalon meg sokan lusták, hogy megfogják nagymamáink nővényvédelmi eszközét, a kapát. Itt ipari mezőgazdaság szeretne minél kisebb befektetéssel, minél több látszat terméket előállítani. Miért látszat termék? Mert a beltartalmában messze alulmarad a korábbiaktól, vitaminmentes, szabad vasmentes alma. Kettévágod, és nem barnul... Ugyanakkor tele növényvédelmi anyagokkal. Maszkban gyártják, maszkban kijuttatják, majd együk meg. Nem vizsgálják a talaj megkötő képességét, a kereszt hatásokat.
Amiben Anti nincs igazad: a méreg az méreg. Ha elbomlik, akkor meg kellene nézni a bomlástermék mérgező hatásait. Lehet, hogy az nem mérgez direktben, csak rákot okoz. Szóval túléli az ember, csupán kicsit rövidebben és kicsit sok küzdelemmel tölti a megmaradó idejét.
Amikor a Tóth Péter ismeretlen eredetű mérget talált, akkor meg lehetett volna néznie a környék szúnyog gyérítési permetezési naplóját, a talajban való felszaporodás mértékét stb. Anyag nem vész el és nem keletkezik (legalábbis ezen topicban). Amire Tóth Péter rámutatott: VIGYÁZAT a mindenféle mérgek kijuttatásának az lesz az eredménye, hogy ott is felbukkannak a mérgek, ahol nem is számítana rá az ember. Még a kutató sem. Ott ismeretlen eredetű lesz.
A mérgek kijuttatói egyet néznek, ne kelljen kapálni, az drága - ehelyett repülőről permeteznek. Az olcsó. No itt megint ugyanoda érünk: olcsó csupa méreg élelmiszer, vagy drága minőségi.
Azzal, hogy az ember mérgezi a környezetét a saját gyerekei életlehetőségét csökkenti. Úgy jár mint a kínaiak, akik tökéletes mérgezéssel több száz kilométeres környezetben kiirtották a méheket, és most kénytelenek kézzel virágport gyűjteni a déli tartományokban és kézzel porozni az északi tartományokban. Ha ennek a munkadíját időtlen időkig hozzáadjuk a szerencsés méreglobbi nyereségéhez, akkor az Össz társadalmi nyereségből veszteség lesz. ÉS AZ EMBER MEGINT NEM TANUL A MÁSOK KÁRÁBÓL!
Azaz a méreglobbi mai nyeresége a jövő generáció pénzügyi és egészségügyi terhére megy. No ez az a mohóság, ami a mérgezős emberek lelke. Sötét, mint a jövő.
Ezek azok a folyamatok, ahol az ÁLLAM-nak, a jövő generáció Ombudsmannak lenne szerepe. Korlátozni, irányítani. Egyszerű: Mintavétel most x helyen. Teljes kémiai analízis. Minden évben ellenőrizni, a talaj terheltsége nem lehet több, mint az előző években. Ha megemelkedik, akkor ki kell vonni a termelésből és olyan kultúrát vetni, amely az felveszi a földből, és azt veszélyes hulladékként kezelni. Pl. az orbáncfű kiszedi a talajból a kadmiumot, vagy a kukorica nagymennyiségű neonikotionidot vesz fel.
Csak ehhez kellenének Széchenyik, és nem feltörekvő, egzisztenciájukban pont a méreglobbitól meghatározottak. Akinek a méreglobbinál érdekeltsége van (anyagi, erkölcsi, vagy szellemi), annak nincs helye a méhészeti döntések közelében. Nem lehet egyszerre valaki csendőr is, meg pandúr is. Akinek nem inge, ne vegye magára - kezdte édesapám a mondatot, majd így folytatta, de akinek inge, az öltözködjön fel rendesen.
Zárszóként: Gilles Ratia - igazán sokat látott, sokat tapasztalt méhészeti vezető. A méhek pusztulásának okai között egyértelműen azonosította a sok-sok mérget, amit kijuttatnak. Mindez egy szűk réteg extra profitjának érdekében.