Egyet értek Robotur!
A méhek ősi ösztöne a rajzás.
De!
Nem mindegy, hogy milyen állapotban rajzik egy méhcsalád.
Ha mondjuk repce indulásakor volt 4 NB fiasa, és kiszorították az anyát, és így húznak bölcsőt, akkor bizony azt nem szerencsés felhasználni, minek hagyta magát!
Amennyiben bombára fejlődött egy méhcsalád, és úgy szorult meg, azt a bölcsőt viszont vétek eldobni.
A raj és váltóbölcsőből kelt anyákat a méhek akarják, ettől jobbat egyikőnk sem tud "előállítani", és nem akarom megsérteni az anyanevelőket, de ők sem.
Az első pillanattól kezdve amikor a petéből álca lesz, el kezdik etetni a dajkák!
A méhek akarata érvényesül, ettől jobb nem létezik.
Valaki azt mondta néhány éve, hogy rajzásos év lesz az idei.
A cserebogarak mint tudjuk 4 évente rajzanak, de nem a méhcsaládok.
A méhcsalád akkor rajzik, ha tétlen méhek tömege van a kaptárban, és a méhész ezt nem tartja kordában.
Tehát nincs rajzásos év, csak a feltételek kedvező egybeesésekor lehet tömeges rajzás.
Azért mindent ne fogjunk az időjárásra, és főként ne a méhekre.
Műlép, építtetés,csapolás, lereptetés, bölcsőzés, pergetés, kijáró nyitás, kitakarás, fészekbővítés ez mind a rajzás megelőzésének egy módja.
Ha így sem sikerül "lebeszélni" a családot a költözködésről, bal menet a mama nyakára, és egy bölcsőt hagyunk.
Mindenkinek van a méhészetében gyengébben teljesítő családja, mert nem jó az anya.
A rajzani induló család anyját egy nyitott fias kerettel ki kell cserélni a gyenge anyával, ha lehet azt is nyitott fiassal.
A "megkergült" anya visszahízik, a rossz anyát meg le fogják váltani.
Akác előtti anyakorlátozáskor, a családok kiegyenlítésével egy időben én ezt sokszor alkalmazom.
Nagyernyei Attila