Azt minden méhész érzi, hogy az idei szezon semelyik előzőhöz sem hasonlítható.
A méhcsaládok hullámzó fejlődése, majd mostanra való szenzációs megerősödése, a repce nem várt mézelése, a galagonya, a virágos kőris (és még sorolhatnám a többi növényt) az idén szépen tudtak gyűjteni róluk a méhek.
De mi van az akáccal?
Országunkon belül óriásiak az eltérések, van ahol már babos, nyiladozó állapotban van a virág, van ahol felfelé áll, van ahol most billenek a virágfürtök oldalra.
Akkor mihez kell illesztenünk az anyák korlátozását, a tisztító pergetés időpontját?
Azért kell minden méhésznek a saját röpkörzetét jól ismerni, mert erre egyértelmű választ lehetetlen adni.
A Dél-Dunántúli Dombságnak vannak olyan meleg mikrokörnyezetei, ahol már illatozik az akác, és vannak olyan hűvös, fagymentes völgyek ahol a virágok zöme még csak 3 centis.
És ez mind 20 Km-es körzeten belül.
A fagy mindenképpen bekavar az idén is, ezt sem árt jól megfigyelni.
Ilyenkor már szabad szemmel jól látható a fagyhatár, alul "kopaszak" a fák, és a fagy mértékétől függően látható hány méterig.
Ezzel az a bibi, hogy fölötte lesz egy fázott rész, aminek méhészeti jelentősége nulla, és az fölött van esetleg jó virág.
Én most úgy látom, hogy a dombos részeken sokkal jobb a helyzet, de ez csak a végén fog kiderülni.
Nagyernyei Attila