Méhlegelő

Attila!

Az OMME elnökségében csak egy szavazat Bross Péter. Meglepődne Ő is, ha most erről a kérdésről szavaznának - mondjuk titkosan - mennyire a pillanatnyi önzés határozna és nem a közösségi érdek. Egyenként kell értékelni ezeket az embereket és rájössz a végeredményre. Engem a decemberi pénzhullás utáni összeborulásos "happy day" elnökségi ülés győzött meg legerősebben az álláspontomról.

De azért légy szíves ismertesd Bross megoldási javaslatát.

Az ország legnagyobb méhészvállalkozása állóméhészetet tart fenn. Minél nagyobb egy méhészet, annál nehezebben tud vándorolni, illetve annál költségesebb kimozdulni.

Ez egy "pízes" foglalkozás ha jól csinálja a manus, itt mindig szúrja valakinek valami a szemét , ez régen is így volt.
Akkor is voltak piaci legyek, egy vén f@sz a ladányi határban naprára mindig a helyünkre pakolt , dögölj meg ennyi.
Akkor is mentek egymás nyakára a méhészek mint a hülyék, a csorda szellem még mindig él , akinek meg szarok a méhei az egymagában sem fog pergetni semmit.
Egy kis nyúlóssal vándorlók régen is voltak, most is vannak, Vivaldinak teljesen igaza van ebben, ettől nem fognak megállni.
Egy ilyentől kaptam már én is "baráti" tanácsot, mit tegyek ha gyanús családot találok.
Több ezer családost még erre nem láttam vándorolni, több darabban sem, felénk nincsenek ekkora méhészetek.
Kettő "újról" tudok akik pályázaton alapítottak méhészetet, de ők is már 2013 tavaszán fejre álltak, minden elpusztult.

Kedves Robi75!

Írásod is erős bizonyíték arra, hogyan szabadulnak el a káros ösztönök, ha nincs szabályozás.

A jogszabályok éppen azért születnek, hogy az elemi önzés káros ösztöneit meg lehessen fékezni. Tehát szabályozás szükséges, nincs más választás.

Vagy ėppen a szabályzásra fognak elszabadulni úgy render.. Mindenki mögött nem állhat rendõr.

Ha meg annyira rettegtek a szabályozástól, akkor miért rinyáltok, hogy most milyen borzasztó a helyzet. A jelen helyzet ahhoz vezet, hogy egyre több nyúlósos bejelentés lesz, amivel megvédik magukat a túlterhelésre veszélyes területek méhészei. Mindannyian tudjuk, hogy 100 méhcsaládból 70-ben kimutatható a spóra. Ha egy méhegészségügyis elég alaposan vizsgál, bármikor talál nyúlosos állományt. Aztán sütheted a kiválasztott kedvenc  vándorhelyedet. Tök legális a történet. Független objektív vizsgálat és kész a bevándorlási tilalom.

Kell ez neked? Érted már a helyzetet? Nem jobb lenne az ilyen akciók elszabadulása helyett inkább ép ésszel szabályozni a vándorlást?

Miért tart a méhész a szabályozástól? Azért mert attól fél hogy hátránya származik belőlle. Mert könnyen születhetne  csak egy szűkréteg érdekét érvényesítő szabályozás. Amely akár teljesen el is lehetetlenítené az eredményes méhészkedését. Fel kellene adnia, addigi biztos vándortanyáit, jól működő kapcsolatrendszerét.
A félelem jogos, szerintem ma az átlag  méhész a legkevésbé az OMME-ben bízik hogy az ő érdekeit fogja  képviselni.

A méhészt  van ahol szivesen fogadják, de nem mindenütt. Mivel eleve nagy a méhsűrűség, sok esetben a gazda számára nincs jelentősége. Max elesik pár kiló méztől, de nem kell "kerülgetnie" a méhészt. De ha területére enged valakit, az nyilván bizalmi kérdés is, mert joggal várja el hogy ne tiporják le a növényeit, ne vágják ki a fáit, és ne hagyjanak szeméttelepet a vándortanya helyén.
Ez ilyen rendelet, felérne a kényszerbetelepítéssel. 
Nem azt mondom hogy nem kellene megoldani, meg akadályozni a frekventált helyek letámadását. De ezt nem az egész ország méhészeinek az ellehetlenítésével kellene megoldani.

Amilyne szabályokat leírtam, teljesen semlegesek, tehát nem veszi figyelembe, hogy kicsi vagy nagy a méhészet. Ez csak és kizárólag csak a túllegeltetés ellen védi meg a helyben lakó méhészt. Az én javaslatomba ne keresd az OMME hatalmi potentátjainak érdekét. Te is olvashatod, mennyire  kritikus vagyok az OMME-val szemben.

Nekem kiváló kapcsolatom van egy selyemfüves legelő környékén, de annyira zsúfolt lett, hogy vétek lenne odamenni. Ennyit a jó kapcsoltokról.

Egy ilyen rendelet felérne egy Orbán féle határzárral. Nem baj az, ha megszűnnek a túlterhelések.
Pl.: Gödöllőn van 2500 méhcsalád. Ki kell számolni, hogy a gödöllői akác ezen a 2500 méhcsaládon felül mennyit bír el, ha egy hektár akác max 10 családot tart el 10 napig. Itt más komoly legelő nincs.

Valóban hasznos lehetne az előző hozzászólásokban említett aktuális "online" terheltségi térkép.
Ennek a rendszernek a bemenő adata a vándorló méhész bejelentési hajlandóságán alapulna.
Gyors esetben, jó rendszernél beküldhetné sms-ben, hol van, így lenne életszerű és gyors.
Rendes regisztrációval persze, hogy manipuláció lehetősége minimális legyen.
Tehát a helyben lévők alapból rajta vannak, aki vándor megérkezik, lepakol, küldi az sms-t. Egyszerűbb, mint a levelezgetés, vagy önkormányzat, stb. Elvándorláskor megint sms.
Méhegészségügyi felelősök célzottan szemrevételezhetnék a megérkezett állományt (kaptárak, tenyészkódok, stb. rendben) - már ha egy rendesen működő rendszerben és díjazással ezt is megkapnák mint feladatot. Mivel reformra szorul ez is.
Nyúlós körzetek szintén fel lennének tüntetve, ill. olyan helyek (helyi méheü. felelős által), ahonnan a gyanús mintát már megvették, de a labor még nem igazolta vissza a gyanút. Ez több nap is lehet. Ez megelőzésre is jó.

Üdv.: Attila

Attila!

Nagyon tetszik a gondolatmeneted. A közös jó szándékú gondolkodás egy több célra is alkalmas rendszert képes kialakítani. Nem is gondoltam arra, hogy a méhegészségügyi felelősök számára is nagyon hasznos lenne ez a rendszer. Gratulálok a gondolataidhoz.

Picit azért bonyolultabb a dolog mint az látszik. Bejelented SMS-en, hanyagoljuk el azt az apró tényezőt hogy az idősebb generáció nem SMS-ezik. Kinek jelentem is be? Ehhez kellene egy olyan nyilvántartó program, amelynek a felhasználói felülete  internetről elérhető a NÉBIH-nek, és az önkormányzatoknak, ez idág csak pénz és akarat kérdése. Szóval ott tartottunk hogy küldesz a rendszerbe egy SMS-est, az automatikusan bejegyzi hogy ott vagy. Ha zárlat alat van a terület akkor küld egy elutasító automatikus üzenetet. Eddig jó. De most jön az emberi oldala, ebbe a nyilvántartásba időnként, akár naponta, az önkormányzat részéről valakinek bele kellene kukkantania, ez is megoldható egy automatikusan generált email-el. Hátha azt hamarabb olvassák. potyognak a méhészek szépen sorban random. Akkor szólni kellene a méheüsnek, ami ugye nincs minden faluban, de még minden városban sem. De ha mégis akad egy, akkor az rohangáljon erdőn mezőn akár hetekig, de szerintetek mit csinál ilyenkor a méheüs? Hát méhészkedik, a saját állományával. Neki is akkor nyílik az akác, vagy bármi. Sőt lehet hogy ő olyankor már vagy még otthon sincs, például aki folyamatosan vándorol. 
Ennél azért most egyszerűbb a helyzet, bekopogtatok az önkormányzat ajtaján és a hölgy beír a kockásfüzetbe. Aztán tőllem megtudja hogy nincs zárlat. Vagy azt hogy van, mert volt olyan hogy én hamarabb tudtam. Természetesen ekkor már csak arról érdeklődtem volna, hogy milyen szomszédos falvakra, területekre terjesztették ki a zárlatot.

Lényegében technikailag nincs akadálya, de egy ilyen  nyilvántartó szoftver kifejlesztése nem filléres munka. Nulláról fejlesztve ez vélem hogy már csak alaphangon több tíz millió is lehet, sőt sokkal több. Mivel tartsa nyilván, számolja ki az adott legelőterület terhelhetőségét, a helyi méhészeteket is vegye számításba, a területek gazdáinak engedélyét se felejtsük el, szóval szerteágazó funkciók különböző hozzáférési jogosultságok, stb. Aztán ez is mint a mostani rendszer, egyszerűen kikerülhető, kicsi kockázattal.
Kinek az érdeke lenne, hol térülne meg, ilyen programok akkkor szoktak gyorsan megvalósulni ha komoly bevételt jelent az államkasszának.

Alapvetően támogatom a modern technikát, de szerintem egy ilyen rendszer üzemeltetéséhez akkora apparátus kellene, amire biztosan nem lesz pénz. A szoftver kifejlesztésének a költségei eltörpülnének a működési költségek mellet. Miért is?

1. A méhlegelő nem egy konstans dolog, folyamatosan változik. Ezért rendszeresen frissíteni kellene az adatbázist, ami rengeteg terepmunkát igényel. Nem beszélve a lepakoló helyek nyilvántartásáról.

2. Amikor 10 000 méhész szinte egy időben megindul akácra, ahhoz kellene ám apparátus, ami naprakészen kezelné a bejelentkezésekkel kapcsolatos ügyeket.

3. Folyamatosan ellenőrizni kellene azokat a méhészeket, akik a rendszert megkerülve vándorolnak

4. Főállású méhegészségügyi ellenőröket kellene alkalmazni, mert a méhészeti tevékenységgel ez nem összeegyeztethető időben. Hobbi állomány még oké, de megélhetési méhésznek termelési időben nincs elég ideje, hogy korrektül ellássa a méhegészségügyi feladatot.

Ez a totális kontroll több ponton sem működtethető. Azért nem fognak teljes állású adminisztrátorokat és méhegészségügyi felelősöket foglalkoztatni, hogy az év egy kis részében végezzenek csak érdemi munkát. Máskülönben a rendszer nem működik.

A másik probléma az, hogy hiába minden igyekezet, nem lesz kevesebb méhcsalád, attól mert van egy ilyen program. Az a rengeteg méhcsalád most is van valahol, és egymás elől vonják el a nektárt és a virágport. Az hogy odavándorol, vagy otthon marad az szinte mindegy, mert a létszám nem változik. Az a méhész meg egyszerűen ostoba, aki egy nyilvánvalóan túlterhelt területre odamegy.

Tovább megyek. Szerintem a jelenlegi rendszer úgy jó, ahogy van. Amit a méhészetben föl és ki lehetett találni, azt már föl és kitalálták. Persze itt ott lehet még csiszolni, de alapjaiban megváltoztatni nem biztos, hogy érdemes, mert egyszerűen nem létezik jobb megoldás. Az igazi problémát nem a vándorlás jelenlegi intézménye, hanem a sok méhész és méhcsalád jelenti. Erről az élet fog gondoskodni. Még egy-két rossz év alacsony felvásárlási árral- és atkainvázióval párosulva, és biztos vagyok benne, hogy kitisztul a szakma. Az atkainvázió és úgy egyébként a méhegészségügy fogja elhozni a megoldást, és nem egy számítógépes rendszer.

Alapvetően támogatom a modern technikát, de szerintem egy ilyen rendszer üzemeltetéséhez akkora apparátus kellene, amire biztosan nem lesz pénz. A szoftver kifejlesztésének a költségei eltörpülnének a működési költségek mellet. Miért is?

1. A méhlegelő nem egy konstans dolog, folyamatosan változik. Ezért rendszeresen frissíteni kellene az adatbázist, ami rengeteg terepmunkát igényel. Nem beszélve a lepakoló helyek nyilvántartásáról.

2. Amikor 10 000 méhész szinte egy időben megindul akácra, ahhoz kellene ám apparátus, ami naprakészen kezelné a bejelentkezésekkel kapcsolatos ügyeket.

3. Folyamatosan ellenőrizni kellene azokat a méhészeket, akik a rendszert megkerülve vándorolnak

4. Főállású méhegészségügyi ellenőröket kellene alkalmazni, mert a méhészeti tevékenységgel ez nem összeegyeztethető időben. Hobbi állomány még oké, de megélhetési méhésznek termelési időben nincs elég ideje, hogy korrektül ellássa a méhegészségügyi feladatot.

Ez a totális kontroll több ponton sem működtethető. Azért nem fognak teljes állású adminisztrátorokat és méhegészségügyi felelősöket foglalkoztatni, hogy az év egy kis részében végezzenek csak érdemi munkát. Máskülönben a rendszer nem működik.

A másik probléma az, hogy hiába minden igyekezet, nem lesz kevesebb méhcsalád, attól mert van egy ilyen program. Az a rengeteg méhcsalád most is van valahol, és egymás elől vonják el a nektárt és a virágport. Az hogy odavándorol, vagy otthon marad az szinte mindegy, mert a létszám nem változik. Az a méhész meg egyszerűen ostoba, aki egy nyilvánvalóan túlterhelt területre odamegy.

Tévedsz! Nem kell nagy apparátus. Ez a rendszer egy meglevő rendszerre telepített program lenne, aminek karbantartására 1-3 számítástechnikus kell. További ember nem szükséges.
1.
Azt az adatbázist, amire szükségünk van, most is rendszeresen működteti és frissíti az állam valamelyik intézménye az EU szabályainak megfelelő mezőgazdasági támogatási rendszer miatt. Csak éppen a rendszer méhlegelős lekérdezhetőségét kell biztosítani a falugazdászok és Polgármesteri hivatalok számára.
2.
Nem kell apparátus, mert számítógépes a rendszer. Továbbá ott vannak a falugazdászok, Polgármesteri hivatal munkatársai stb.
3.
Az eddig is meg kellett tenni. Ezt a rendszert a jogi szankciók tartják életbe.
4.
Csak abban az esetben kell méhegészségügyi ellenőr, ha van méhegészségügyi zárlat.
5.
A méhészek többsége egyáltalán nem ostoba, még sincs tisztába, hogy az a terület túl van terhelve, ahova éppen vándorolt.

Meg két kisebb hadsereg is kellene, az egyik Gödöllő környéki akácosokat zárná hermetikusan(és azon túl 5 kilométerre    kilőhetik a méhészeteket ) a másik ugyanezt tenné Nógrád megyével(ők a felvidékre is átlőhetnek, de csak egy röptávolságnyit ).
Ha egy ilyen Geddekas féle rendszer életbe lépne, az egész ország egy nagy állóméhészetté válna, barátok mindenütt vannak mindenkinek, és lám lám mindenfelé hirtelen "már le vagyunk terhelve" címszó alatt senki nem mehetne sehová.
Ja a falugazdászok meg a számítógépes rendszer , már itt meghalt az egész.

A hülyéskedésre nem válaszolok.

A falugazdászok most is számítógépen dolgoznak. Ma már minden hivatal számítástechnikai rendszerrel van ellátva és összekötve. És ezek működtetéséhez a hivatalban dolgozóknak érteniük kell. Ez alkalmassági követelmény. Ha nem ért hozzá felhasználói szinten, elbocsátják.

QUQURIQ !!!

Elindult -e már a méhlegelő szakbizottság???
Valaki tud valami érdemlegest?
Mert egy-két hónap és a mézelő növények magjainak a földbe kellene lennie!
Miből lesznek a csemeték?

Kiskakas