Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak

Akkor azt állítod, amit onnan behoznak az kiváló minőségű!

Nem. Én azt állítom, hogy nem tudok olyanról, hogy onnan Magyarországra (!) hoznak-e be?

Neo!
Most beszéltem Bross Péterrel, azt mondta nem is ismer.
Állandóan a hitelességről beszélsz:
"Azt azonban én nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy csakis és kizárólag akkor lehetünk hitelesek, ha nem állítunk valótlanságokat."
Gyere el Szekszárdra, megkértem Pétert, hogy ne egy általános tájékoztatót tartson, fejtse ki jobban a mézparaméterekre vonatkozó kérdést.
Mivel ő és mellette szavazó elnökségi tagok szerinted nem védik a méhészek érdekét, arra kért kérdezzem meg tőled a másik 4 "érdekvédőnek" mi a szakmai álláspontja.
A jogászokét ismerem.
Váltsák le Brosst.
Nagyernyei Attila

n

Attila!
Ne haragudj, de én ezt nem értem! Mi közöm nekem a "másik négy érdekvédőhöz"? Isten bizony mondom, hogy nem tudnám felsorolni őket. Soha nem érdekeltek a  táborok. Mindig ügyek mentén alakítom ki az álláspontomat.  Amikor a kontroll csoport hozott fel releváns érveket, akkor azt fogadtam el.
Én egy szuverén OMME tag vagyok, akinek az egyesülési törvény alapján egyenlő jogai vannak minden más taggal egyezően.  Azt állítom, hogy ez a döntés nem az én érdekeimet szolgálja. Azt szeretném megtudni, hogy a nevemben milyen felhatalmazás alapján született meg ez az elnökségi döntés? Most menjünk bele abba, hogy az Alapszabályt meg kellene semmisíteni, annyira inkoherens? Isten ments, ez nem az én világom. Ha a méhészeknek jó így, akkor nekem is. Na de mihez kell a küldöttgyűlés jóváhagyása, és miben dönthet az elnökség? Nem tudom megnézni, mert nincs fenn az érvényes Alapszabály a honlapon. Ennyit erről.
Ami a szakmát illeti. Az a gondom, hogy engem Péter Kaposváron sem tudott meggyőzni, és a csatolmányban lévő indoklás sem. Ha rendben lesz a derekam, akkor elmegyek. Egyre kérem meg Pétert. Adatokat hozzon. Olyan adatokat, amelyeken nem százalékértékek szerepelnek, hanem a számláló és a nevező is külön-külön. Már ha módosítani szeretné a csatolmányban leírtakat. Az ugyanis magáért beszél.

Oszkár!
Meséld már el, hogy miket hablatyolsz itt össze- vissza? Ha Te ismered a magyarországi első betárolási helyeket méz vonatkozásában, akkor légy szíves linkeld már be őket. Ha az európaiakat is ismered, akkor azt is. Meg azt is, hogy mi az importtételek hatósági vizsgálatának protokollja. Mennyi a visszautasított tétel? Mire történnak a vizsgálatok? Mik a visszautasítások legfőbb okai? Százalékos arányuk ? Úgy látom, hogy ennek a témának Te nemzetközi szakértője vagy. Milyen képzésben részesültél, hogy ennyire képben vagy?

Na, amíg oszkár írja a válaszát, addig azt gondoltam megosztok egy érdekes információt. Olyan sejtésem van, hogy a rizssziruppal hamisított mézek megtalálásához érdemes lenne arzénvizsgálatokat igénybe venni. Keresgettem a neten, és azt találtam, hogy a rizs fokozott kockázatot jelent a jelentős arzéntartalom miatt. A rizsből készült rizsszirup is nagyon sok arzént tartalmaz. Eszembe jutott Tóth Zoltán petíciója (tényleg mi lehet vele?). Ő  ugye abból indult ki, hogy élelmiszer biztonsági alapon kell az EU-t arra kényszeríteni, hogy foglalkozzon a mézhamisítással. Most egy ilyen petíció az arzén miatt nagyot üthetne, hiszen Zoli petíciója ugye azon alapult, hogy legyen szűrés arra vonatkozóan, hogy a méz gyantaszűrése nem meleg gyantaszűrés-e, mert a hideg esetében kimondta az EU, hogy nem jelent élelmiszer biztonsági kockázatot. Azért az arzén jelenlétének kimutatása nemcsak a hamisítás kimutatását tenné lehetővé, hanem azonnali teljes vizsgálatsorozat elindítását is. Marketing szempontból kockázatos a dolog, de egyszer rendet kellene már tenni.

M

Az egész "szakma,média, közemberek erről beszélnek(az országba behozott kutyulmányokról)

Ata 67-et idézve. olyan ez, mint a Hufnágel Pisti. Mindenki ismeri, csak senki nem találkozott még vele. Ha Neked van tudomásod ilyen tételekről, akkor légy szíves tegyél feljelentést a NÉBIH-nél! Nekem nincs ilyen információm.  Jobb ha tudod, hogy a félhülye hamisítók egy idő után kiszelektálódnak. A profik előtte letesztelnek több nagy mézlabort, hogy ki tudják-e szűrni a hamisítványaikat vagy sem. Ha igen, akkor finomítanak rajta. Tudod Te azt, hogy miért rizssziruppal hamisítanak? Tudod Te azt, hogy mi az, hogy LC IRMS ?  Az arzén lehet egy olyan komponens amelyre eddig senki nem figyelt. Ugyanis abból ered a szennyezettség, hogy a rizsföldeket arzénos vízzel árasztják el, és a rizsben halmozódásra is képes.
Tudod Te azt, hogy mi az az első betárolási hely? Hogy ott mit csinálnak, és hogy méz vonatkozásban van-e itthon ilyen? Ezerszer nagyobb az esélye, hogy  a pecséttel ellátott méznek nevezett valami Európa másik országából kerül ide. Ha egyáltalán ide kerül. A amgyar hatóság azért erre már figyel. Azt nagyon sajnálom, akinek a szövegértés problémákat okoz. Ennél a a memória vesztés ezerszer hálásabb dolog. Ugyanis azt lehet helyettesíteni az információ rögzítésével. Különösen azután, hogy századszor írom le mit értek az adott dolog alatt. 
Te tényleg azt hiszed, hogy rizsszirupot hoznak be az országba azért, hogy hozzákeverjék a mézhez? Az ilyen balekokat még ez a semmilyen ellenőrzési rendszer is pillanatok alatt megtalálja. A valódi hamisítás a jogszabályok elfogadása idején történik. Amikor a lobbiszervezeteket megbízzák a nagy mézkereskedő cégek, és olyan jogszabályt fogadnak el, amelyiket Európa minden országában alkalmazni kell. A jogalkotó pedig észre sem veszi, hogy mikor vették palira. Te meg tudsz mutatni legalább egy ilyent a jelenleg érvényes 2001/110- es EK Mézdirektívában? Ha utánanézel annak, amit erről írogattam akkor fogsz tudni. Magadtól azonban életed végéig sem lennél képes kitalálni.  Ahhoz ugyanis Te nagyon-nagyon-nagyon  kevés vagy!

O

Neo!
Most már kezdem nem érteni ezt az egészet, pedig korábban azt hittem hogy értem.
Szóval ha én kiszerelő vagyok és akácot szeretnék hamisítani nyugodtan megtehetem rizsszirup vagy cukorszirup hozzákeverésével, mivel a pollenarányon ezek nem változtatnak. A pollenarányon csak pl. egy kis akácos-repceméz hozzáadásával lehet rontani. Tehát az extra profit ott keletkezik, hogy bizonyos világos mézeket olcsón vesznek és akáchoz keverve akác áron adják el. Kérdés, hogy ez az aránycsökkentés visszafelé is játszik-e, azaz a 2 hónap alatt beállt akácot is elviszik-e akác árban?
A másik, amit te mondasz a fajlagos, vagy egységnyi térfogatban lévő pollenszám már alkalmas lenne a hamisítások kiszűrésére. Pont ezért szerintem erről minden fejes hallgatni fog. Eszembe jutott erről még Tóth Zoltán írta mikor a petíció napirenden volt, hogy kapott olyan levelet amiben leírták, hogy ha nagyon ki akarja fehéríteni az ágazatot a hamisítványoktól akkor a családja éhen hal, mivel álló méhészek, csak akác van, az meg néha elfagy. Valami ilyen volt leírva, itt van a fórumon. És mennyi ilyen van! Úgyhogy ha ez a vizsgálat megvalósulna még az export is veszélybe kerülne szerintem.

Kérdés, hogy ez az aránycsökkentés visszafelé is játszik-e, azaz a 2 hónap alatt beállt akácot is elviszik-e akác árban?

Pink! Itt az F/G érték nem stimmel. A keményítőszirupból először glukózt csinálnak diasztázzal, amihez azért pullulanáz is kell, hogy ne maradjon benne izomaltóz. Aztán a glukóz (G) egy részét átalakítják fruktózzá. Nos én azt gondolom, hogy a fruktóz (F) mennyisége pusztán attól függ, hogy mikor állítják le ezt a folyamatot. Ezek sokszor csövek felületére felvitt enzimek, tehát a leállítás a cső lecsapolásával könnyen megvalósítható. Amikor az enzimet simán belekeverik a folyadékba, akkor a folyamat leállítása nem ilyen egyszerű, hiszen benne marad az enzim. Az ilyen rendszerekből az enzimet el is kell távolítani. Azt akarom az egésszel mondani, hogy ezek komoly gyárak, ahol ilyenek készülnek. Tehát ha szabályozni tudják a leállítást, akkor gyakorlatilag bármilyen F/G -s szörpöt tudnak csinálni. A szabadegyházi kukoricaszörpöket néztem, azok 1,13-asak. Ez az érték nem lenne elég az akáchoz. A szín is gond lehet, mert amit néztem az a rizsszirup nagyon barna. Tehát lehet, hogy ezt gyantakezelik is még. (Azt nem tudom, hogy a gyantázás arzén esetén mit csinálna) Ha ez megvan (akár különböző szortimentek más-más F/G-vel esetleg némi savval, akkor ebbe kell belekeverni valamennyi akácmézet, hogy legyen benne pollen. Ha ez átmegy az EU első betárolási pontján, onnan aztán már akácmézként funkcionál. No nem olyan akácmézként, amelyiket a boltba visznek, hanem amivel lehet hígítani a valódi mézet. De az EU-s és nem EU-s mézek keveréke teljesen legális. Tehát Európában nincs tettenérhető jogellenes tevékenység, mert különféle mézeket kevernek egymással. A pollen csak azért kell bele valamennyi, mert az alapján lehet akácméznek nevezni. Mennyiségi előírás azonban nincs, csak annyi, hogy tilos  mézből pollent kivonni, kivéve kivéve ha ez szerves vagy szervetlen idegen anyag eltávolítása során elkerülhetetlen. (Jó, mi?)
 A rizsszirup esetén a kritikus pont az, ahol belép az EU-ba ez a lötty. Ezek tengeri kikötők. Ott az ellenőrzésükre szerintem egy a millióhoz az esély. Egyik kollégám mesélte, hogy a frankfurti kikötőben dolgozó ellenőrökkel beszélt, akik a gabonatételek ellenőrzését végezték. Olyan számokról beszéltek, ami felfoghatatlan mennyiségű árut jelent. Fizikai képtelenség hatékony ellenőrzést végezni. Éppen ezért egy magyarországi első betárolás milliószor nagyobb kockázattal járna. A töltőüzemek ellenőrzése nem tudom milyen gyakoriságú. Bross Péter beszélt a spanyol üzem kapcsán olyanról, hogy ott volt állítólag konkrétan olyan tétel, amelyik megbukna az NMR vizsgálaton. Szerintem ez tiszta rizsszirup lehet, csak azt mondják róla, hogy süteménygyárba kerül. Ha már hozzákeverték a mézhez, akkor az elfedi a paramétereket. Azonban itt igen nagy kockázat van, vagy korrupció. Szerintem az ilyenek lebukása idő kérdése csak. Nem gondolom azt, hogy ez nagyüzemi módon menne Európában.  Az első variáció a legkézenfekvőbb. Rizs is van, akác is, és gyárak is.

A probléma nem újkeletű.
Egy érdekes cikk 2004-ből:
:https://tudatosvasarlo.hu/cikk/mez-nagyito-alatt

Sajnos ha jól olvastam, az akácméz mint hungarikumi minőségi elvárásait, hát igen hiányos.https://elelmiszerlanc.kormany.hu/download/c/0a/a0000/Magyar%20ak%C3%A1cm%C3%A9z_javaslat.pdf
"A magyar akácméz világos, lágy, kevésbé savas, akácvirág illatú méz. A csaknem színtelentől
az enyhén sárgásig terjed az színárnyalata. Magas cukortartalma miatt nem kristályosodik,
évekig folyékony marad. Nagyon kevés virágport tartalmaz."

Üdv. jani bátya

Egészen mélyrehatóan sikerül feltárni a rizsszirupos kutyulást az utóbbi pár hozzászólásban.Viszont ha már idesikerült csalogatni Takács Ferencet, akkor talán neki van leginkább rálátása a dologra és biztosan tud megoldást is a hamisítások kiszűrésére.
Gondolom ha Attilát szépen megkérem akkor tolmácsolja a kérést, és nyilatkozik is nekünk Takács úr erről a dologról és így első kézből kapunk információkat.

Linen!
Takács Ferenc üzeneteit e-mailben kaptam, és így továbbítottam kérését!
E-mail címe ismert, a honlapjukról nézd meg, biztosan fog válaszolni.
Nagyernyei Attila

Erre mit lépsz Vivaldi?
Lám lám, azért csak szépen ballagnak felfelé az árak.
Nagyernyei Attila