Hát akkor szarjunk bele, mondja Attila, bár nem ilyen naturálisan, ő szépen körbe írja.
Mindenki nyugodjon le, marad az 1200 ft-os akác méz, és a 600 ft os vegyes.
Mert ugye az már nagyon jól látszik, a méz árát valakik valahol, nagyon jól bebetonozták.
Itt már egyáltalán nincs szó arról, hogy a termés vagy a piac határozná meg az méz árat. Ezt valakik be állították a következő húsz évre, és kész. Ennyi.
Ezen se fagykár, se cunami, se tájfun nem változtat. Most már ennyi marad, még az inflációt se követi, nem is beszélve a Euró, Dollár, Forint árfolyam változásról.
Mert ugye vegyes 600ft/kg, néhányan már úgy döntenek, köztük én is, hogy ennyiért már senkinek nem pergetünk mézet, de maradtak még elegen. 500-ért például, már sokkal többen hagynák abba, ezért odáig már nem is mennek le.
A lehető leg olcsóbban, de még az érdeklődést valamennyire fenntartva, alakítják a mézárakat.
Viszont mindenkinek a reakciójából lehet következtetéseket levonni.
Attiláéból is. Bár neki, a saját állítása szerint annyi köze sincs, még áttételesen sem semmilyen mézkereskedőhöz, és főleg Takács úrhoz, még Brosson keresztül sem, mint az apácáknak a kuplerájhoz. Még is azonnal meg van ijedve, ha valaki kitalálja, hogy példának okáért, piros üvegben több mézet lehet eladni mint kékben.
Lehet, hogy ezt az ijedtséget én csak képzelem, biztos csak véletlen, hogy amint valaki a mézfelvásárlásra keres alternatívákat, mindig akad valaki, aki rögtön lehurrogja, és ez véletlenül mindig ugyan az a "mi tehenünk borja kör"-ből való.
Aki ilyen, öreg harcos már mint én is, az nagyon jól tudja, hogy a nagy méz kereskedőknek csak egy pöccintés, és rögtön le lehet söpörni minden méhész kezdeményezést. Mert ugye volt a melliféra, meg a gazdasági társaság, kezdeményezés is.
Ám most az a gond, hogy a miniszter mondogat számukra veszélyes hülyeségeket, és találgat, ami nem biztos, nem e politikai indittatású.
No már most, ez már veszélyes is lehet rájuk nézve, bár a dolgok miben létére, még csak utalások történtek, és semmi konkrétum nincs, de már előállt, az "úgy se lesz belőle semmi, szarjunk bele" énekkar, úgy, hogy még az se tudják mi fán terem, vagy teremne az egész.
És bár biztos bennem van a hiba, mert gyanakvó vagyok, /most már leírhatom, tartalékos katonai elhárító hadnagyként kaptam meg az obsitot/ vessen meg akárki érte, de élek a gyanú perrel, hogy ebben az énekkarban, az egyik szóló énekes Attila.