........
Egyet viszont kérdeznék Izs60-tól?
Ő melyik oldalon áll?
Úgy tudom Takács Ferenc magyar termelők mézét szereli ki.
Addig amíg ez így van, és a laborvizsgálatokon minden rendben, akkor mi a bajotok?
El kell vinni Brémába, dobjátok össze a lóvét, és ha ciki a méz akkor lehet kiabálni.
Nagyernyei Attila
Kedves Attila!
Biztos, hogy jól tudod, milyen mézeket szerel ki az Aranynektár? Gondolom, első kézből szereted beszerezni az információidat, Takács úr esetében még "tégla" sem kell, lehet, hogy még mindig tolnai egyesületi tag a somogyi mellett is... Azért teszek fel egy csatolmányt, nehogy azt mondd, a levegőbe beszélek...
Azért felhívnám a figyelmedet, hogy Takács úr nem azt állította, hogy kizárólag csak magyar termelők mézét hajlandó kiszerelni, hanem azt, hogy igyekszik termelőktől beszerezni a kiszerelendő méz-szükségletét. Példaként akkor a spanyol citrus-mézet hozta fel, belátván, hogy az magyarországi termelőtől valóban nehezen hozzáférhető fajtaméz...
Maradjunk annyiban, hogy Takács úr köztudottan nem csak magyar termelői mézeket csomagolt a múltban sem, s nincs is ezzel semmi baj, ha a méz "tiszta" és a címkézése is helyes. Feltehetően az utóbbival sem lehet probléma, a hazai polcokra valószínűleg kizárólag hazai termelésű mézek kerülhettek eddig is, a nem hazai származásúak pedig feltehetően a hazai polcok kihagyásával rögvest külpiacokon landoltak. Csak ebben az esetben képzelhető el, hogy a vásárló nem találkozott itthon "EU-s és nem EU-s országok méze, mézkeveréke" eredetmegjelöléssel az Aranynektár által kiszerelt méz-tételeken, ui. ha a cég pl. ukrán akácmézet is csomagolt volna hazai értékesítésre, akkor annak címkéjén fel kellett volna tüntetni a származást, azaz a "nem eu-s méz ill. mézkeverék" megjelölésnek illett volna szerepelnie az üvegen, macin. Gondolom, nem akarja Takács úr sem azt állítani, hogy nem vásárol Unión kívüli mézet is. Nem bűn az, ha más ország termelőitől is szerel ki mézet, s az Aranynektár gyakorlatát ismerve annak nem csak a minősége, de a jelölése is bizonyára hibátlan, Takács úr kijelentette egyszer-kétszer, hogy vegyük tudomásul: Ő ért a mézhez... Nincs miért kételkednünk a kijelentésében, az OMME mézvizsgálatai is minden esetben igazolták, hogy az állítás megfelel a valóságnak, az aranynektáros mézek valóban kitűnőek, s az egykori emelt aszkorbinsav-szint is kifejezetten a vásárlók érdekében jelenhetett meg a mézben, támogatván a fogyasztók felső légúti megbetegedésekkel folytatott heroikus küzdelmét...
Azt meg veled együtt én sem értem, minek itt rugózni azon, milyen színű az a méz. Jani bátya világította meg jól a kérdést: a méz idővel sötétül. Hosszú idő elteltével akár jelentős mértékben is. Ez nyitotta fel az én szememet is: semmi okom nem lehet "méz-mosásra" gyanakodni egy szép mélysárga vagy mahagónivörös aranynektáros akácméz láttán, hiszen éppen a szín bizonyítja, hogy szó sem eshet itt mézmosásról, a "jól mosott méz" a mosás következtében inkább víztiszta. Ráadásul éppen azért, mert bizonyos, a mézhez nem, vagy csak mesterségesen adagolható flavonoid-vegyületek, fenolos színanyagok hiányoznak belőle. Éppen e vegyületek igazolhatnák a méz növényi eredetét, bár ha szigorúak vagyunk, akkor meg kell állapítanunk, hogy e vegyületek az északi féltekén és D-Amerikában is elsősorban propolisz-, s kisebb részben nektár- és pollen eredetűek. A marker jellegű flavonoidok, fenolos vegyületek, terpénszármazékok, színanyagok vizsgálatának gazdag az irodalma, de mondd meg kérlek Geddekasnak, hogy állításával ellentétben azokat aránylag olcsón bele lehet csempészni akár a cukormézekbe is, csak érteni kell hozzá...
A feltett képek tanúbizonysága folytán a sötétülésért felelős flavonoidok, fenolos színanyagok nem hiányozhattak a mézből, hiszen ezek a vegyületek felelnek a méz színéért, a sötétedésért pedig az ásványi só-tartalom, pH mellett elsősorban éppen a fenol-oxidázok okozta színmélyülés okolható. E fenol-oxidázok tevékenysége gátolható, lassítható is, de ennek technikáját most nem bontanám ki, igény esetén majd rákérdezhetünk állandó méz- és mézpiaci szakértőnkre, Csudára, századunk egyik utolsó polihisztorára is.
Előbbi vélelmemet a debreceni Egyetem vizsgálatai is bizonyíthatták volna, ha vállalja az Egyetem, hogy a kínai szutyokban nem találtak ilyeneket. No, de nem vállalta, ezért az eredetvizsgálatok céljából továbbra is vagy az NMR-vizsgálatokat, vagy az itthon is megejthető melissopalinológiai és egyéb laboratóriumi vizsgálatokat muszáj igénybe vennünk. Az NMR vonatkozásában sajnos hazai akkreditációról még nem tudok, pollenvizsgálatot és egyéb laborvizsgálatokat több hazai laboratórium is végez akkreditált szinten. Abban meg osztom a véleményed, hogy bármilyen gyanú esetén a laboratóriumi vizsgálatok a döntőek, s nincs közöttünk nézetkülönbség azon vélekedésed tárgyában sem, hogy a gyanút nem az OMME-tel, hanem az élelmiszer-biztonságért és fogyasztóvédelemért felelős hatósággal kell elsőként közölni, ha rendelkezésre állnak a hiteles laborvizsgálati eredmények.
A "dobjátok össze a lóvét" kijelentésed viszont erős visszatetszést keltett bennem, hiszen egy tökös érdekvédő és érdekérvényesítő ilyen kijelentést nem tehet. Hol itt az érdekképviselet, hol a tagdíjak okszerű felhasználásának szentsége? Szégyen, ha néhány - a hazai mézek tisztaságáért és a fogyasztóvédelmi szabályok maradéktalan betartásáért aggódó - hazai méhészt azzal fizetsz ki, hogy ha aggódik, aggódjék a saját költségén. Különösen visszatetsző, ha egy - a hazai méhész-közéletben jelentős szerepet vállaló - egyesületi elnök tesz ilyen kijelentést... A bőr lesülne a pofámról, ha én nekimennék a Magyar Díszkertészek Szövetségének, majd annak a költségén kirándulgatnék családostól mondjuk Keukenhofba, Aalsmeerbe vagy Essenbe, az aktuális virágkiállításokra üzleti tárgyalások céljából. A kínai szutyokkal kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok költségét gondolom a Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete vállalta - már amelyeket nem az OMME finanszírozott -, remélhetőleg az Egyesület a költségek szabályos elszámolásában is jeleskedett, s az Ellenőrző Bizottsága nem lesz kénytelen vizsgálni, miért szükséges a tagdíjakból és egyéb saját egyesületi bevételekből fedezni a brémai vizsgálatokat, ahelyett, hogy a néhány családos tagjuk állná a kérdéses számlák költségeit. A "kirándulást" pedig köztudottan az országos érdekképviseleti szervezet vállalta, ezzel is demonstrálva, hogy a magyar méhészek érdeke számára előbbre való, mint a választási kampány. Mondhatta volna azt is, hogy azok, akiknek nem tetszik az érdekképviseleti munka minősége, azok nyugodtan ágáljanak az ellen, de kiránduljanak a saját, s nem a tagdíjfizető méhészek költségén.
No, de ezen meg tényleg fölösleges nekünk borongani, a számviteli szabályok betartásával kapcsolatban sem nekünk szükséges agyalnunk. Próbáljunk meg inkább nagyvonalúak lenni, gondolom a vizsgálatok költségét Takács úr utólag átvállalhatta. Elegendő, ha a brüsszeli demonstráció költségeit az országos ernyő-egyesület fizette, s ennek nyomán a büszkeségtől dagadó kebellel állíthatja minden tagdíjfizető tagja, hogy az ő "Péter-fillérei" is hozzájárultak ahhoz a dicső győzelemhez, mely eltakarította az útból a kínai szutykot és az azt kutyuló konkurenseket.
Vagy mégsem...? Esetleg talán...? Mostanában - hozzád hasonlóan - mintha én is kicsinyég bizonytalanabb lennék...? De az is lehet, hogy mégsem...?