......
Az ön személyeskedése minden határon túl ment, továbbra is próbálja zülleszteni Méhészklubunkat.
.......
Annak őszintén örülök, hogy megnevettetem Önt.
Sajnos nekem rosszabb hírem van írásairól.
A személyeskedő, rágalmazó stílusa miatt sírhatnékom van......
Kedves Attila!
Legszívesebben letörölném a könnyeit....
Azt megelőzően viszont néhány dolgot nem árthat tisztáznunk:
1. Ön kért nyelvi segítséget egy cikk fordításához, melyről annyit tudott közölni, hogy önnek "valaki" elmondta, milyen horderejű bizonyítékot tartalmaz. Az már majdnem mellékes, mi szerint olthatatlan vágyat érzett, hogy felhívja minden klubtag figyelmét: ez aztán majd betömi a nagypofájú Arisztaiosz és az OMME ügyvezetés száját... Tette mindezt természetesen teljesen személyeskedés-mentesen, kizárólag a hiteles tájékoztatás szándokával...
2. Nem az ön eddigi "munkásságát" kívántam elemezni, mindössze egy olyan szövegrészre igyekeztem rávilágítani a cikkben, mely az ön egy régebbi kijelentésével homlokegyenest ellenkező megállapítást tartalmazott a neonikotinoidok humán karcinogenitásával kapcsolatban. Ezt cáfolni viszont nyelvi nehézségei miatt nem tudja, hiszen a cikk utolsó mondatát sem képes szövegértően elolvasni.
3. Higgye el, sem az ön személye, sem az ön késztetései engem a legkevésbé sem érdekelnek, ezért sem "személyeskedek", a személyeskedés ráadásként személyes érdeklődést is feltételezne. Az ön személye nem esik az érdeklődési körömbe. Az viszont igen is érdekel, ha tájékoztatásai, kinyilatkoztatásai, "szózatai" hiteltelenek, félretájékoztatnak és etikátlanok. Ilyenkor kapja a "vitriolt", melyet ha képtelen elviselni, három lehetősége marad:
a; változtat, vagy
b; ezután is megkönnyezi azokat a hozzászólásaimat, melyek olvastán sírhatnékja támad, esetleg
c; a megszokott nemes egyszerűségével kitilt innen...
Sajnálatos, ha úgy gondolja, hogy az önétől eltérő vélemény -legyen az bárkié és bármilyen- leírása "zülleszti" a Klubját. Nem, kedves Attila, nem az "zülleszti". Az teszi üressé a Klubot, ha néhány autokrata személyiség telepszik rá, ellehetetlenítve a szabad véleménynyilvánítást, eltiprandó ellenségként kezelve az ellenvéleményen lévőket. Nos, az igazán zülleszti. S akármit kukorékolnak, kotkodálnak, vijjognak és csörögnek itt össze, eddig is léteztek és ezután is léteznek majd olyan klubtagok, akik ellenvéleménnyel élnek. Legfeljebb bölcsen hallgatnak, belátván, hogy a higgadt véleményformálás nem kívánatos errefelé.
Végtére mindez szintúgy egyre kevésbé érdekel, nem ér annyit az egész majomparádé, hogy akár néhány karakter-leütésnyit is erre az ostoba gittrágásra pazaroljak, de illúziói ellenére higgye el nekem, a bölcs és higgadt többség minden tamtam-dob püfölése ellenére tűélesen látja: