A Demeter által javasolt július 19 igenis nagyon jó alkalom lenne, ott a miniszter megérezné, mi van akkor, ha egy tömeg, akár szótlanul, pusztán a jelenlétével kifejti a véleményét.
Demonstráció szervezés ügyében nem biztos, hogy Rád kell hallgatni, nincsenek túl nagy eredményeid ez ügyben. A probléma a július 19-cel a rövid szervezési idő. Ezért talán Jászberény lenne az alkalmas időpont.
Amit Bicska és Adamez írt a bérmegporzásról. Nekem egyre inkább az a meglátásom, hogy a növénytermesztés és a méhészet halmaza a nem túl távoli jövőben nem fog közös metszettel rendelkezni. Azaz a növényeket nem lehet majd megvédeni a méhek károsítása nélkül. Ebben az esetben az amerikai példa fog elterjedni: kultúrsivatag termőtájakkal. Külön termőtáj a kukoricának, napraforgónak, gyümölcsösöknek. A méhek pedig az erdészeti "termőtájon" élnek, aztán bérporzásra elviszik őket, ahol megfizetik. A természeti környezet is csak az erdészeti termőtájon létezik.
Van egy másik alternatíva is. Európa nem egyesült államok. Ezért is van annyi működési problémája, de ez most nem ide tartozik. Az európai politika abba az irányba megy, hogy mindenütt legyenek beporzást végző méhek, így bárhol lehessen pl. gyümölcsöt is termeszteni. Kérdés, hogy ez fenntartható-e? Ameddig igen, addig valóban az a megoldás, amit Bicska javasolt. Gyakorlatilag minden méhész számára biztosítani kell egy alapösszeget. Mondok egy számot: évi húszezer Ft méhcsaládonként. Egymillió családnál 20 milliárd. Ha felmegy a méhcsaládok száma akkor is ennyi a teljes összeg. Tehát kétmillió családnál csak tízezer az egy családra eső összeg. Ki fizetné? A rovarölőszer forgalmazók. Azért, mert ez valójában az elpusztított méhek értéke. Fausti alku. Malya Péter most írta le, én pedig már fél évvel ezelőtt, amikor Bross még nem hitte el, hogy kárt okoz az NNI a méhekben: a kijáró nép pusztul, a fias nem. Azért nem kell Geddekasra hallgatni, mert ő nem érti, hogy ez miért van így, pedig már százszor leírtam. Tehát a regenerációra van lehetőség NNI esetén. Lehet, hogy a diamidoknál nincs, de ezt most hagyjuk, mert messzire vezetne. Malya Péter számon kéri a kiesett napraforgómézet. Ezzel az a baj, ha nem lenne napraforgó elvetve, akkor nem lenne mérgezése ugyan, de napraforgó méze sem. Tehát, ha a növényvédelmi szakma összezár, és azt mondja, hogy NNI nélkül nincs napraforgó, akkor ez nem jó érv. Valójában a következő évi méh újratermeléssel kell érvelni, mégpedig a virágpor gyűjtő méhek elveszítése miatt. Ez alapján lehetne itt Európában a bérporzást elfogadtatni. Erre nincs jobb alkalom, mint most. Fel kell tenni a kérdést Bross Péternek, hogy ezt vállalja-e? Ha nem, akkor mondjon le. Persze a méhészeknek is el kell döntenie, hogy milyen utat akarnak járni. Ez ugyanis engedné az NNI használatot a napraforgóban(de a repcében nem), azért, hogy esetleg ne egy még veszélyesebb szer legyen közhasználatban. Azonban ehhez olyan konszenzus kell, amit nem csak a küldöttek szavaznak meg, hanem minden OMME tag.
Mindenkinek észre kell venni, hogy most egy történelmi pillanatban vagyunk. Most egységbe szerveződve tudunk tenni egy jelentős dolgot a jövőnk érdekében. Bűn lenne elszalasztani!