Méhek vs. növényvédelem

  • 1407 válasz
  • 579487 megtekintés
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1380 Dátum: 2023. Július 12. 13:48 »
A neokról is húsz év után derült ki mennyire veszélyesek az élővilágra és a méhekre !!!  A húsz év alatt meg csak ment a szövegelés : a méhészek hisztéria keltők , nincs neo kártétel és nosema Magyarországon , szélmalomharcot folytatunk , fejjel megyünk a falnak , a méhész a balfasz nem etet nem védekezik atka és nosema ellen stb. !!!!
« Utoljára szerkesztve: 2023. Július 12. 13:51 írta mézengúz »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1381 Dátum: 2023. Július 12. 16:52 »
Neo!

Minden elismerésem a tiéd.
Ez a lényeg amit kiemeltél
Továbbra is fenntartva kihangsúlyozva:

A tévedése itt van.
Hiába tartják be az engedélyokiratokban foglaltakat, mert azok nem megfelelően elvégzett vizsgálatokon alapulnak. Egy irányúak, csak a “szent” profit vezérelte elvek mentén végzik el a gyártók.

Amit most mézengúz leírt,
ez lett volna a józan ész szerinti következő érvelésem az engedélyokiratokban szereplő adatok, közöltek rettenetesen manipuláltságáról.

A már betiltott szerek címmel.

Ezekről a szerekről mind kiderült iszonyatosságuk.
Hogy lehet az-mégegyszer leírva-, hogy a hatóságok a gyártók vizsgálataira, adataira alapozva adják ki az engedélyeket.
Így a tűzzel játszanak!
Miért nem rendelnek meg független vizsgálatokat, miért nincsenek szabadföldi kísérletek méhekkel, poszméhekkel?
Marha egyszerű.Mert akkor nem dőlne a lé, mert nem lehetett volna engedélyezni a DDT-t, a klórpirifoszt, a neokat, stb-t.
Érdekes módon az illetékesek számára számára csak később derül ki a szerről az emberi egészségre, hasznos rovarokra való károssága.

És még akkor sem tilt be szereket, amikor ezer vizsgálat bizonyítja milyen káros.Lásd a pld. a mostani glifozát botrányt.(Mindjárt teszek fel cikket ez ügyben.)Egyértelműen bebizonyosodott a mikrobiomra, az emberi emésztésre, méhekre való károssága.
ÉS!!!
Betiltja az EFSA?
Nem!
Most egy meglehetősen nagy hús darab jut eszembe, ami a csődörök hátsó lába közt nő ki.Nagybátyám csak annyit mondott amikor mérgemben emlegettem ezt a szervet:”édes fiam de nagy hús darabon rágódsz”.

Rábízza a tagállamokra.
Szégyen!

Neo!

Nem látsz a glofozát ügyben korrupció gyanút?
Ugyanaz mint a kínai méz ügye!
Azért nem változtatnak a szabályokon mert a lobbinak nevezett tevékenység ott van a háttérben minden ilyen ügyben.
Amikor először voltunk kint tüntetni a keverhetőség, címkézési szabály ellen lobbisták megjelentek rögtön az első este a hotelunknál.Megmondták, csak akkor van esélyünk ha összeszedünk egy-két Milla EUR-t.Ennyi pénzből elintézik a címkézési szabály módosítást.Akkor már lehetne nyomon követni a méz útját.

Nagyon felületes számolás kínai mű mézzel.
100 ezer tonna, 2-3 EUR haszonnal számolva az 200-300 millió EUR .De többet is hoznak és több is lehet a haszon egyes méz keverékeken.Nagyságrendileg 500 millió EUR.Fél millárd EUR.
Pár nagy cég kezében, zsebében.Abból jut ide is oda is.Ezért nem változtatja meg a bizottság ezer kérés, tiltakozás, javaslat, tűntetés, többszöri Európa parlamenti döntés, határozatt, mezőgazdasági miniszteri kérés vagy nem is tudom mi volt Nagy István amit tett, után sem a mézdirektívát.


« Utoljára szerkesztve: 2023. Július 13. 09:57 írta Csányi Antal »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1382 Dátum: 2023. Július 12. 16:54 »
Úr Isten!
Izsó fent van az oldalon!

*

izso60

  • *****
  • 573
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1383 Dátum: 2023. Július 12. 17:02 »
Csányi Antal
Úr Isten!
Izsó fent van az oldalon!
Üdv Uraim!
Mi történt a 3,14- Csányi Antal "Úrral"?
Tudja valaki!

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1384 Dátum: 2023. Július 12. 17:07 »
Már leírták páran!
Lesz is aki kibányássza!

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1385 Dátum: 2023. Július 12. 17:18 »
https://444.hu/2023/07/08/az-eu-elelmiszerbiztonsagi-hatosaga-zold-utat-adott-a-glifozat-tovabbi-hasznalatara

Na tessék!

Idézet a cikkből Simon Gergelytől:
“ “az EFSA döntése aláássa a közvélemény bizalmát az európai intézményekben, amelyeknek a szerepe a polgárok és a környezet egészségének védelme. “”

Igen.Az LENNE!!!
A polgárok védelme.

Egyik barátom , csak annyit írt a jó hírre:”korrupt barmok”

Ez a hír is kiakasztott.
Részben ezért írogatok megint.
Meggyőződésem, hogy úgy haladhatunk előre, a mérgek számának csökkentésében ha beszélünk károsságukról az embereknek.
Beszéljetek róla.
Éljen az organikus gazdálkodás.
« Utoljára szerkesztve: 2023. Július 12. 17:37 írta Csányi Antal »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1386 Dátum: 2023. Július 12. 17:44 »
Egy mási érv:

Egy másik barátom szerint:
“ Ennél egyszerűbben, világosabban senki sem mondta el, hogy hogyan okozzák a rákot a külső hatások. Pl az élmiszerekből. 5-10 százaléknyi csak a genetikai hajlam. A többit mi hozzuk össze.”

Hallgassátok meg!

https://www.google.com/search?q=mindent+a+r%C3%A1kr%C3%B3l+friderikusz&oq=mindent+a+r%C3%A1kr%C3%B3l+friderikusz&aqs=chrome..69i57.11814j0j4&client=ms-android-huawei-rev1&sourceid=chrome-mobile&ie=UTF-8#fpstate=ive&vld=cid:421d0617,vid:1pEEsTGN9kk
« Utoljára szerkesztve: 2023. Július 12. 18:01 írta Csányi Antal »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1387 Dátum: 2023. Július 12. 17:56 »
Már régen írtam erre a felületre.
Van egy-két “kedves” ember aki miatt nem sok kedvem marad a véleményem közreadásától.
De a mai vegyszeres világunk utálata erősebb bennem mint a “jószándékú” vélemény formálók iránti érzéseim.
Ezért mint ahogy várják tőlem Ezek -anyósom használta megszólításként a “kedvenceire”- ismét próbálom bizonyítani mennyire káros a vegyszerek használata.
Mindezt mézengúz írása és az acetamiprid határérték feletti megjelenésének újra tárgyalása indította el “már megint” bennem.
Tudjuk,- “egyesek szerint”- nekem mindenről ez jut eszembe.


Izso!
Te ezt nem olvastad?


Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1388 Dátum: 2023. Július 12. 18:08 »
Izso!
És erről hallottál, ezt olvastad!Mit reagált Roszik Péter a május 10.-ei hírre .

Neo!

Neked is ajánlom figyelmedbe ezt a cikket, hiszen ez kapcsolódik az acetamiprid és határérték és a glifozát “kérdés köréhez”
Ez a határérték “dolog” nagyon gázos.

Ennek az írásnak minden sora kincs!

“A Roszik!”

Veszélyes élelmiszerek lehetnek a boltokban: riasztó jelentést tettek közzé
AGRARSZEKTOR.HU
2023. MÁJUS 10. 09:43






Úgy tűnik, hogy a növényvédő és rovarirtó szereknek lényegében nincs veszélytelen dózisa, többé-kevésbé mindegyik árt az emberi szervezetnek is, beleértve a magzati fejlődés időszakát. Az ártalom mértéke nagyban függ az egyéntől, a dózistól és a hatás időtartamától, de lényegében mindenki ki van ennek téve. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy semmit nem tehetünk a csökkentésére.
▾hirdetés


A GMWatch nevű szervezet nemrégiben tette közzé a neves Cold Spring Harbor Laboratory kutatóinak munkáját, akik lényegében bebizonyították, hogy a világ talán legismertebb, legtöbbet kutatott és vitatott növényvédőszeréből, a gifozátból és származékaiból nincs veszélytelen dózis - írja közleményében a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Egy másik tanulmány megállapítja többek között, hogy a várandós anyák szervezetében az utóbbi években a gyomirtószer-maradványok előfordulása és mennyisége is jelentősen növekedett. A Magyarországon is évi 1600 tonna mennyiségben használt szer lényegében és egyszerűsítve rákkeltő, a veszély pedig arányos a szervezetbe kerülő anyag mennyiségével. Nagyon hasonló eredményeket hoztak korábban a különböző rovarirtószerekkel és más növényvédőszerekkel végzett kutatások is. Mostanra úgy tűnik, hogy ezeknek a készítményeknek az egészségkárosító hatása csak azon múlik, van-e független tudományos testület, amelyik a költséges és alapos, hosszú távú vizsgálatokat elvégezné.

Mióta agrárium létezik, az emberek küzdenek a gyomokkal és a kártevőkkel, a nagyüzemi mezőgazdaságot pedig a gépesítés és a nyilvánvaló igények mellett azok a vegyipari megoldások tették lehetővé, amellyel ezek a kihívások egyszerűen kezelhetőek lettek. Ugyanezen vegyszerek azonban az emberekre sem maradnak hatástalanok

- mutatott rá a tényre dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője, címzetes egyetemi docens.

Bár a különböző, élelmiszerben található vegyszermaradványok egészségügyi hatásairól megoszlanak a vélemények, ez a megosztottság egyrészt sok esetben a vegyipari gyártók befolyásának köszönhető, mára azonban teljesen senki nem vonhatja ki magát a növénytermesztésben használt vegyszerek hatása alól, különösen városlakóként, Európa közepén. Ugyanakkor nagyon sokat tehetünk azért, hogy minél kevesebb ilyen szermaradvány jusson a szervezetünkbe - hívta fel a figyelmet a szakember. Ez a várandósság időszakában kiemelkedően fontos. Tény, hogy szinte nincs olyan kutatás, amit ne lehetne relativizálni, illetve a bonyolult emberi szervezetben a káros folyamatoknak is egyszerre több oka van, a vegyszerek pártfogói pedig mindkét ténnyel rendszeresen visszaélnek a nyilvánvaló érdekeik mentén. Ugyanakkor részben lelkiismereti döntés, hogy ki mennyit hajlandó tenni a kockázatok, káros hatások csökkentésére a saját, családja, akár csak születendő gyerekei védelmében, és a nehezebben megfogható globális felelősségről, fenntarthatóságról még nem is beszéltünk. Például hajlandó-e valaki megváltoztatni fogyasztási, táplálkozási szokásait, míg termelőként a gazdálkodási megközelítésekről is érdemes ugyanígy elgondolkodni.

Tény, hogy a vegyszermentes, ökológiai gazdálkodás minden szereplőtől fokozott energiát, erőfeszítést kíván; a termelőtől több, részben másmilyen szakértelmet, a fogyasztóktól magasabb tudatosságot és nem egyszer anyagi áldozatot is, ami többek lehetőségeit meghaladhatja. Ami mindebben biztos, hogy ezeket az ártalmakat érdemes csökkenteni, és a megoldást nem új, korábban ismeretlen vegyszerek használata jelenti. Ha minden érintett - élükön a fogyasztóval -. megtenne minden tőle telhetőt ennek érdekében, a Föld és benne ez az ország nagyon hamar sokkal jobb hellyé is változhatna.
« Utoljára szerkesztve: 2023. Július 12. 18:19 írta Csányi Antal »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1389 Dátum: 2023. Július 12. 18:35 »
Minden rossznak az alapja a glifozát , mondta egy elismert szakember nekem !

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1390 Dátum: 2023. Július 12. 19:00 »
Minden rossznak az alapja a glifozát , mondta egy elismert szakember nekem !

Akkor miért nem tudja Európa kierőszakolni a tiltást.
Egy ilyen szernél ami igazából csak egy-két százalék profit miatt kell.
Amikor gyerek voltam a falu apraja-nagyja kijárt az akkor csoda élelmiszernek kikiáltott szóját kapálni.
Én is!

A cukorrépát is kapáltuk.
ÉN IS!
A kukoricát is kapáltuk.
ÉN IS!
Igliztük is.
Én is vezettem a lovat a sor között öregapám meg irányította az iglit.
És később!
ÉN IS!
Ez a három növény az összes vetésterület legalább fele.
Ez mind lehetne mechanikailag a mai precíziós sorközművelőkkel, GPS-es traktorokkal gyomtalanítani.
GLIFOZÁT NÉLKÜL.

És mit csinál a gazdálkodó.
Nyomja a ganyét!
És!!!
Mit csinál az EFSA?
Homokba dugja fejét és engedélyez.!
« Utoljára szerkesztve: 2023. Július 12. 20:41 írta Csányi Antal »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1391 Dátum: 2023. Július 12. 19:58 »
 Nézzétek mit ír az ÖMKI az ökológiai gabonatermesztésről.
A másik 50%.

“Az ökológiai növénytermesztésben a legfontosabb növénycsoportot a gabonafélék jelentik. Magyarországon az ökológiai termesztésű szántóföldi növények között a gabonafélék közel 50%-os részaránnyal szerepelnek.

A gabonatermesztés jól gépesíthető, a termény jól tárolható, hazánkban a biogabonák jelentős export árunak számítanak. Részben ennek köszönhetően a kalászos kultúrnövények a magyar ökológiai szántóföldi növénytermesztés legjelentősebb terményei.”

És, hogy termeljük a gabonáink nagy részét?
Vegyszerekkel.

A repcét permetezi az egyik ismerősöm aratás előtt.
Kérdezem Tőle mivel nyomja.Azt mondja glifozáttal, mert desszikálja különben kipereg aratáskor.
Nem értek ehhez sem.De nem hiszem el, hogy ez megéri anyagilag.Egy hajnali aratás során amíg kicsit nedves még a repce akkor is kipereg?Desszikálással több a haszon?A TSZ-ek 80-as években nem csinálták.Igaz jóval kisebb területen volt repce.
A napraforgó desszikálás a másik kedvencem.
Ezt az olajat esszük?
Ezt sem csinálták a 80-as években a TSZ-ek.
Akkor meg lehetett várni az érést.Ma nem lehet?

A következmény:az összes német sörben benne a glifozát.Az összes olasz kismama vérében, vizeletében.
Miért ezekben van benne?

Mert ezt vizsgálták!!!

Költői kérdés.
És bennünk?

Kell ez nekünk?
Kell!
« Utoljára szerkesztve: 2023. Július 12. 20:33 írta Csányi Antal »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1392 Dátum: 2023. Július 12. 22:52 »
A helyzet lesújtó !!!! A Mérgezett föld című film mindent elmond !!!!!!!!

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1393 Dátum: 2023. Július 13. 09:35 »

Neo!

Nem látsz a glifozát ügyben korrupció gyanút?

Láttam egyszer egy filmet, ami talán pont a glifozáttal volt kapcsolatos, mindenesetre a Monsantóról szólt. Itt megütötte a fülemet egy mondat, amely megkérdőjelezi a Monsanto legitimitását. Ez valahogy úgy szólt, hogy a GMO lényegileg megegyezik a természetessel. Ez egy ordas nagy hazugság, de az USA ezt elfogadta. Na itt aztán volt korrupció.
A magánvéleményem azért ezzel ellentétes. Én azt gondolom, hogy nincs más út, mint a fejlődés útja. A GMO pedig kőkeményen a fejlődés útja. Néhány tömör mondatot szeretnék ezzel kapcsolatban leírni, amit sokszor hangoztattam már. Minden nap GMO-t fogyasztunk mióta ember az ember, hiszen nem vagyunk kannibálok, tehát magunkhoz képest genetikailag más organizmussal táplálkozunk. Azért nem jelent veszélyt, mert még senkiből nem lett marha azért, mert marhahúst evett. Ez pedig azért van, mert ha megennénk egy könyvből egy lapot, akkor sem kapnánk el egyik betegséget sem, amelyik arra rá van írva. Sem azt, hogy lepra, sem azt, hogy pestis. Attól függően, hogy az adott lapra éppen mi van írva. Ez a rendszer nem így működik.

Pro:
Megmondták, csak akkor van esélyünk ha összeszedünk egy-két Milla EUR-t.Ennyi pénzből elintézik a címkézési szabály módosítást.
Kontra:
Pár nagy cég kezében, zsebében. Abból jut ide is oda is. Ezért nem változik ezer kérés után sem a mézdirektíva.
Anti!
Szerinted igaz lehet az első állítás? A második übereli. Ők többet fizetnek és kész. Nincs módosítás. Ahogyan le is írtad. Mi hát a megoldás? A kárt szenvedett közösség pert indít a pénzzel megszerzett, de bizonyíthatóan szarvashibát tartalmazó szabályozással szemben. A bíróságon nem lehet kétféle igazság. Ott dönteni kell. Nem létezik olyan érv, hogy engedni kell a hamisítást, mert a kereslet nagyobb, mint a kínálat! Ez a jogrendszert döntené romba. Külön jogszabály kellene hozzá, hogy melyik jogszabályt nem kell betartani, és melyiket igen. Amelyiket ugye nem kell betartani az a vicc kategóriája. Na de akkor annak is benne kellene lennie az adott jogszabályban, hogy az egy vicc. Ilyent én nem találok a Mézdirektívában! Egy ilyen kártérítési pert nem lehetne elveszíteni! Kimutatják évekkel ezelőtt, hogy 30 százalék egészen biztosan hamis, és nem történik semmi. Az alap az lett volna, hogy a kínai importot azonnal betiltják. Most az új módszerrel hamisítás gyanút mernek csak kimondani, mert a módszerek még nem akkreditáltak. Ha azok lesznek, akkor annak visszamenőleges hatálya van, akkor az nem onnantól kezdve lesz hamis, hanem a megvizsgált tételek válnak hamissá, a hamisítás gyanú helyett, Ebben az esetben az eljárás az, hogy az import tételeket zárolják, és nem lehet felhasználni, amíg el nem dől, hogy tudják-e akkreditálni a módszert vagy sem? Zárolásról sincs szó. Műbalhé az egész. Ezt az ügyet nem lehetne elveszíteni a bíróságon! Ott az alperesnek, az EU Bizottságának felelnie kellene ezekre a kérdésekre. Ha nem tud (hogyan is tudna, hiszen a tények nyilvánvalóak), akkor jár a kártérítés. Akkor majd észbe kapnak, hogy hogyan is kellene megírni a Mézdirektívát! Kártérítésért pedig annyit kérünk, amennyit nem szégyellünk. Senki nem tudja megmondani, hogy mennyi lett volna a méz ára a hamisítványok nélkül, ezáltal mekkora marzs keletkezett volna, amit a hatékonyságra lehetett volna befektetni, ami által a teljes bevétel emelkedhetett volna.
Szerintem a mi dolgunk az lenne, ha ezzel foglalkoznánk. A zöld politikát én is fontosnak tartom, de hát ahhoz nagyon kicsik vagyunk. A magunk dolgát viszont meg tudnánk oldani, ezzel pedig feljebb lehetne lépni a zöld politika lépcsőin. Hiszen mi a zöld politika egyik szimbóluma vagyunk. A mi győzelmünk előrébb tudja vinni a zöld ügyeket is, amelyben ha vannak is vitás kérdések,  azokat alaposan átrágva kellene közös álláspontra jutni.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1394 Dátum: 2023. Július 15. 06:34 »
Még egy kis “adalék” a vegyszer ellenességem jogosságának igazolására.

Megboldogult Apámat neurológián kellett kezelni nem sokkal halála előtt.
A neurologussal beszélgettem, aki elmondta, hogy a szakmájuk EGY-KÉT MILLIÓ demens, Alzheimer kóros és hasonló betegségben szenvedő embert vár 2030 környékére.
Véleményük szerint a fő ok ezen agyi megbetegedéseknél a ROVARÖLŐSZEREK használata.

Mégegyszer:
A NEUROLÓGUSOK szerint és  nem szerintem!!!

Szerintetek a következő cikkben, kutatásban a fiatalkori Alzheimer kór oka mi lehet?
A kutatók csak abban biztosak-pirossal kiemelt a cikkben, de én is ki fogom emelni-, hogy 10%-ban felel érte a genetika.
Érdekes módon a rákkutatók is ezt mondják, hogy rák betegségek is csak kis részben genetikai eredetűek.

“Egy dologgal azonban a szakértők is tisztában vannak: a genetika a fiatalon kialakuló Alzheimer-kór tízből egy esetben játszik szerepet. Eddig három gént (APP, PSEN1 és PSEN2) hoztak összefüggésbe a betegséggel.”

A MÉHEINK IS EZ A BAJA!!!
A NÖVÉNYVÉDŐSZERNEK NEVEZETT MÉRGEK!
EZEN SZEREK MATT NEM OLYAN ÉLETERŐSEK MINT 25-35 ÉVE !!!

A cikk, a kutatásról:

Sorra mutatják ki fiataloknál is az Alzheimer-kórt - 24.hu

A következő cikket ajánlom:

https://24.hu/tudomany/2023/07/14/alzheimer-kor-fiatalok-vedekezes-testmozgas-etkezes/

« Utoljára szerkesztve: 2023. Július 15. 06:37 írta Csányi Antal »