A méhegészségügy helyzete

Ja, és ha megmondom, hogy hol hallottam, utána meg azt követeled, hogy személyesen mondjam meg ki volt az.
Csuja, azt értékeld legalább, hogy én még szóba állok veled. Ha én se, az lesz belőle, hogy szépen elírogatsz itt magadnak. De ha neked úgy is jó, hát legyen....
 És akkor, csodálkozol, hogy miért nem szeret senki. Egyetlen reakciód mindenre a fenyegetőzés. Ezzel szépen sorba megutált mindenki, aki meg nem akihez tartozni szerettél volna az meg fél tőled. Mert ő sem tudja soha, hogy mikor jelented fel. Te nem látsz a saját jellemvonásaidban némi kivetnivalót?
Már megint a rossz hír hozóját kell büntetni. Nem az, hogy majd meg próbálsz megváltozni. Mert nálad minden rendben ugye?
 Viszont aki megmondja az igazat az vesszen.

Egy ember terjeszt egy köteg mószeroló papírt és az jár körbe-körbe. A konkurens hemofilia egyesület egyik volt választott tisztségviselője, aki irígyli az eredményességünket. Hát lelke rajta. Őt már lecserélte a saját tagsága, Biztos nem az elégedettség és hatékonyság uralja egyesületüket, ha 28 év alatt elfogyasztottak kb 25 választott tisztségviselőt. Csuja meg lassan 20. éve vezeti a másik egyesületet és a tisztségviselő váltás is alig volt, azok is elhalálozás, kiöregedés, súlyos betegség miatt történtek.

Ha már hazudsz, olyat mondj, amit nem tudok fél kézzel cáfolni. Szóval virítsad azokat a szervezeteket szépen sorba Zolikám, mert eddig csak habbverés volt a dumád barátom. Nézz a tükörbe! Ég az arcod. Mosakodj, vagy viríts. De az se baj, ha bocsánatot kérsz amiért becsaptak, félrevezettek téged. Szóval mellébeszélés rágalmazás helyett tényeket, tényrket. Eddig csak rágalmaztad Csuját. Ha megelégeli az neked lesz kellemetlenebb. Olcsóbb bocsánatot kérni és igazat mondani. Mibe maradjunk?

Szóval, ha elviselhetetlen egyesületi vezető lenne, rég leváltották volna, kukázták volna, ahogyan a haverodat is. Tudod, akinek kell, az meg had irígykedjen, had féljen, had utálkozzon. Az bizony azt jelzi, hogy hatékony Csuja munkája. Az a fontos, hogy a saját tagsága elfogadja, bízzon benne, szeresse. Ezzel meg nincs neki gondja. Csuja soha nem törekedett arra, hogy az egészségügyi miniszter szeresse. Miniszterek főhivatalnokok jönnek mennek, de a feladat megmarad, ezért az egyesület is marad, a vezetősége meg a következő miniszter előtt is hiteles marad, hiszen nem vádolhatja meg azzal, hogy csontig benyalt volna az elődjének. Ez a titka Csuja sikerességének. Az OMME vezetői meg pont az ellenkezőjét teszik, minden miniszternek gátlástalanul csontig benyalnak, éppen ezért a minisztériumban kapcarongynak tekintik őket és dróton rángatják őket. Ennek az ára, hogy a tagság előtt hiteltelenné válnak. Ez van. Ezért nem tetszik Vivaldinak egyik OMME elnök se.

No látod, még is csak "válámi ván.." De hagyjuk ezt, mert engem ez nem érdekel. Nem akarok abba a vitába bele menni, "hogy neked kék a hajad, ő meg piros mézet pergetett."
Ez a baj ezzel, hogy ha az ember ismer valakit személyesen, akkor az bizony személyeskedés. Ezt viszont te is magas fokon műveled. De én nem akarom, még akkor se akarom.
Innentől tudod mit, amit írsz arra fogok reagálni "oszt kész."

Albertnak itt válaszolok a méhlegelő rovatban tett hozzászólására.
Tehát, teljesen egyetértek Mózes Alberttel.
Mielőtt a nógrádi akácosokba települök, előtte elfaxolom a méhegészségügyi igazolásomat.
Ezt Fekete József ajánlotta, mivel elég kemények a bírságok.
Volt rá példa, hogy ellenőriztek, amit nagyon jónak tartok.
Azzal maximálisan egyetértek, hogy akik engedély nélkül vándorolnak, büntessék meg őket.
Minden szinten azt látom a legnagyobb problémának, hogy nincs szankció.
A méhegészségügy romokban, a január 11-én megalakuló OMME Méhegészségügyi Munkacsoport feladatai között remélem szerepelni fog a renitens méhészek megbüntetése.
Példát kell mutatni, különben nem lesz rend.
Én úgy hallom több mint 50-en jelentkeztek ebbe a munkacsoportba, ez elég garancia arra, hogy komoly változások következzenek.
A vándorlási etikai szabályok megalkotása lehet, hogy Vivaldit is megnyugtatná.
Tegyetek javaslatot, és küldjétek be az OMME központba, vagy a helyi szaktanácsadótoknak.
Ha még javaslatot sem tesztek, akkor utána ne panaszkodjatok, hogy a nyakatokra telepítettek több ezer méhcsaládot.
Itt az idő a cselekedésre!
Nagyernyei Attila

"A vándorlási etikai szabályok megalkotása lehet, hogy Vivaldit is megnyugtatná."

Önmagában a szabályok semmit nem érnek, ha csak úgy lógnak a levegőben. De ha fényderül a szabálytalanságra, és intézkedésre kerül sor, akkora 3 szor elvirágzik az akác. Sőt mi van, ha nincs is szabálytalanság?

A vándorlás soha nem zavarna senkit, ha nem kellene állandóan rettegni a méhlegelő túlterhelésétől. Ettől fél a helyi méhész is és a vándorméhész is. Sokkal jobban retteg minden méhész az üres hordóktól és a fölösleges kiadásoktól, mint a nyúlóstól vagy atkától.

Azt egyelőre senki nem, fogja fel, hogy a vándorlási szabályokat nem lehet addig értelmesen sem megalkotni, sem betartani, amíg meg fel nem állítják országos rendszerben a naprakész méhlegelő kapacitás térképet. Ennek alapján lehetne alapos okkal meg lehet szüntetni az értelmetlen vándorlást és meg lehet akadályozni a méhlegelők túlterhelését.

Ma már teljes körű országosan egységes számítógépes nyilvántartása van a termőföldeknek minden művelési ágra, amit folyamatosan frissítenek. Erre az adatbázisra csak egy újabb számítógépes programot kell fejleszteni és folyamatosan elérhetővé kell tenni a méhészek számára. Erre az adatbázisra rá kell vetíteni a méhészek állandó telephelyeit és az ott tartott méhállomány nagyságát és ezzel megállapítható az állandó telephelyek környezetének leterheltsége. A szabad kapacitásokra pedig lehet vándorolni. Ennyi az egész.

Logikus ésszerű, de valahogy nagyon nem szeretném ha bárki méhész hozáférhetne egy ilyen adatbázishoz. Mivel ez a méhtolvajok számára is nagyon hasznos információ volna. Szerintem abban is egyetérthetünk hogy a másik nagy féleleme a méhészeknek, hogy másnap a hűlt helyét találják az állományuknak.
Másrészt ez sem lenne kijátszhatatlan rendszer, a helyiek saját érdekükben szellem méhészeteket jelentenének be. Valós neveken, csak éppen a méhész soha nem érkezne meg.
A másik, hogy pontos valós kordináták alapján kellene a vándortanya helyét megadni. Jelenleg egy önkormányzati bejelentkezéskor, "amolyan vak vezet világtalant",  mert én mint idegen nem tudom a helyi határ elnevezéseket, vagy csak felületesen. De többnyire az ügyintéző kisasszonyka meg főleg nem. Aztán magyarázza az ember kézzel- lábbal hogy merre is lehet.

 

Ez az adatbázis a méhtolvajoknak semmivel sem mondana többet, mint a jelenlegi. Ugyanis csak az olvasható le belőle, hogy 3 km sugarú körön belül hány méhcsalád van. Azt meg eddig is többé-kevésbé tudhatta, ha felpattant a járgányára és körbe furikázta a környéket.

Egyébként is a méhtolvajok csak azt figyelik, hogy könnyen lophatók-e a méhcsaládok vagy sem. Egy barátom éppen ezért fenékdeszka nélkül teszi e a méhcsaládokat ha a vándortanyán tartózkodik. Ez éppen csak annyi nehézséget okoz a tolvajnak, hogy próbálkozik ugyan, de inkább odébbáll. Többször túlélt már ilyen lopási szándékot.

 "  A vándorlási etikai szabályok megalkotása lehet, hogy Vivaldit is megnyugtatná.    Minden szinten azt látom a legnagyobb problémának, hogy nincs szankció."
   Elődeink úgy csinálták a szabályokat, h az hosszú távon is működött. Voltak akkor is renitensek, de azt valahogy tudta kezelni a méhész társadalom. A mai helyzetet nem látom ilyen rózsásan, ha már most az erdő tulajok maguk szervezkednek , h kit mikor hova engednek be, velünk nem is beszélve, így nehéz bármilyen érdek védelemről beszélni. Megint kullogunk az események után. Kíváncsi lennék a munkacsoport összetételére, milyen arányban vannak a nagy és kis méhészek.
   "Sőt mi van, ha nincs is szabálytalanság? "
  Azért kellene olyan szabályozás ami következetes, nem uram bátyám megoldások. Itt látom veszélyét annak, amit vivaldi is felvetett, majd a helyi méhész meg szablya  ki mehet be az ő falujába. Mire föl? Én ha betartom az erdőben RÁM KÖTELEZŐ érvényű szabályt, úgy viselkedem mint vendég , elvárom a vendég látótól is hasonló képen.

     HANNES TUCH (német erdész, író és költő, 1906-1986)

    Fordította: Fekete István

     Vándor, ki elhaladsz mellettem,
     Ne emelj rám kezet!

     Én vagyok tűzhelyek melege
     hideg téli éjszakákon.
     Én vagyok tornácod barátságos fedele,
     melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
     és gyümölcsöm oltja szomjadat.

    Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
    és én vagyok az asztalod lapja,
    az ágy, melyben fekszel,
    a deszka, amelyből csónakod építed.

    Én vagyok a házad ajtaja,
    bölcsőd fája, koporsód fedele.
    Vándor, ki elmész mellettem,
    hallgasd a kérésem:- Ne bánts!



   " Erre az adatbázisra rá kell vetíteni a méhészek állandó telephelyeit és az ott tartott méhállomány nagyságát és ezzel megállapítható az állandó telephelyek környezetének leterheltsége. A szabad kapacitásokra pedig lehet vándorolni. Ennyi az egész. "
   Mivel a vándor méhészek nagy része egyedül vándorol, nagy segítség lehetne a helyi méhészektől, h ne küldjék be a málnásba "jó " szándékkal. Ne legyenek ellenségesek, volt részem olyan fogadtatásban, h az erdő tulaj ki volt oktatva a helyi  méhészek által, h a vándor méhészeket merre navigálja. Természetesen nem jó szándék vezérelte ötletei voltak. Azt kellene el érni terület tulaj , és méhész között, h nem rossz szándékkal vagyunk egymás iránt. Ha viszont szabályokat akarnak bevezetni, vegyék figyelembe azt, h ez nekünk a megélhetésünk nem csak úgy passzióból szaladgálunk éjszakákon át az erdőben, mezőn, szántásban. A nyilván tartás nagyon jól hangzik, csak megint egy oldalú. Kérhetnénk,h az erdő tulaj is írja már ki a nevét elérhetőségét az erdő szélre? vagy a különböző táblák mellé(repce-napraf-).

   "Mivel ez a méhtolvajok számára is nagyon hasznos információ volna."
 A tolvajok előbbre vannak, hallottam olyat, h már motoros paplan ernyővel derítik fel a terepet, nagy területet betud járni , és nincs nyom utána. sajnos mi kivagyunk szolgáltatva mindennek, és mindenkinek .
   Hozzunk szabályokat, de mi vegyük figyelembe mindenkinek a különböző hasfájását, de minket sokszor nem vesznek figyelembe- különböző mérgezések, megporzás finanszírozás , erdő irtás -, ezért mondtam és mondom most is az összetartást, összefogást.Olyan szabályok kellenek ami hosszútávú, megfelel a kicsinek nagyoknak nem egyoldalú , és következetes. Lehet , h illúzió? Én így gondolom.

   Albert

A mostani helyzet kezeléséhez az etikai szabályozás már karcsú. Miért? Mert az etai szabályozás betartása önkéntességen, az önérdek félretételével, tehát az önzés feladásával valósul meg. Pl etkei szabály, hogy átadja a helyét tömegközlekdésben az egészséges a betegnek kismamának, kisgyereknek, öregnek. De ez nem kötelező. Sajnos ezt az etikai normát is egyre kevesebben tartják be.

A jelen önző nyers érdekű világban jogszabály kell, hogy legyen kényszrítőeszköz a kezünkben. Jogszabály kell, hogy szembenézhessünk a méhlegelők túlterheltségével. Jogszabály kell, hogy kijelölhessük cselekedeteink határait. Jogszabály kell, hogy megismerhessük és megvédhessük lehetőségeinket. Jogszabály kell, hogy felépíthessük jövőnket. Ugyanis ez a jogszabály lehetne egyben a méhlegelő telepítésének jogszabálya is. Ahogy egykoron a helyi jogszabályok révén gyümölcs fasorok létesültek a Beregi síkon a földtulajdonokat elválasztó mezsgyéken a falvak városok utcáin. Most is lehetne a közterületekre, ipari övezetekre kötelező és államilag támogatott méhlegelő telepítési program. De kötelezővé kellene tenni a nagy szántóföldi parcellák kötelező érvényű csökkentését erdősávval. Ez pl hasznosabb lenne mint a mostani zöldítési program.

De folytassátok ti is, hogy mit lehetne, kellene beletenni egy jó méhlegelő Jogszabályba.

Törvényt hozni, csak az államhatalom tud. Például, vándorlásit, vagy egészségügyit.
 Törvényt betartatni csak az államhatalom tud.
És minden törvény annyit ér, amennyit betartatnak belőle.

Hogy ebben mi lehet az omme szerepe? Aki még a saját szervezeti felépítését sem képes helyrerakni?
 Semmi. Az omme eddig sem csinált semmit, és ezután se fog.
 Az omme csak látszatot akarja, hogy van legitimitása a létezésének.  Mert meglehetősen sok pénzbe került már a magyar méhésztársadalomnak. És aki keresztül lát rajta, arra megharagszik az elnök is és a vezetőség minden tagja. Mivel egy banda ez, akármit is mondanak.

Pontosítani kell, mert a törvényhozás nem az államhatalom, hanem az országgyűlés feladata, ill. jogköre. A méheü. felterjesztést viszont valóban meg lehetne csinálni, a javaslati lehetőség talán megvolna. A munkacsoportok biztos megteszik.

 . Bizonyára.
 Istenben is hisz aki hisz, bármit csinál is vele a sors. Az omméval is így vagyunk. "Bízakodunk, csak bízakodunk, oszt kész."

Febr 14-i elnökségi ülésen megvitatták a Méhegészségügyi rendeletet. Hegedűs doktor értelmes javaslatait mindet kigyomlálták. Nagyon keserűen ment el, hiszen Bross is ellene szavazott. Bross nem érti, hogy kivel kellene dolgoznia együtt?

Nem értem miért tiltakoznak a mézkoszorú vizsgálatának minden formája ellen. Csuja javasolta, hogy a zárlati területen legyen kötelező feltétel, ha valaki a zárlati idő letelte előtt ki akar menni a zárlatból. Ez se került bele a rendelet tervezetébe. Pedig ez kevés méhészt érintene.