Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés

Fülemüle!

Egy szót sem értettél abból amit leírtam(tunk).

Csányi Antal

Gömbi a virágbogár. Az természetes, hogy a rajbölcsős és ugyanattól a családtól álcázással nevelt anyák génkészlete ugyanaz.  DE..... Itt jön a képbe az említett szelekció, hogy azoktól a családoktól nevelünk anyát, amelyek nem nagyon bölcsőznek. Ezt és több más tenyésztési módszert folytatva eljutunk oda, hogy  a rajzás el lesz nyomva. Nem meg szünik, csak  lecsökken. Ilyen szempontból van különbség család-család között, ezt gyakorlatból mindannyian tudjuk.  Ha ezen nem rajzós családok tovább tenyésztésére nem figyelünk oda, néhány generáció után lassan visszajutnak arra a rajzós szintre, ahonnan elindultunk. Az köztudott, hogy a hibridhatás jó eredményeket ad, ezt a "hibrid vigort"  ha kihasználjuk -több fiasítás, több gyűjtés, nem rajzós, nem szúrós- tehát kevesebb munkával jobb eredményeket érhetünk el.

Elbeszéltünk egymás mellett! Ezzel a részével természetesen egyetértek! Ahogyan azzal is, hogy a rajzás kialakulása kismillió dolog függvénye. (Végeláthatatlan téma ez is 

Az etetés topikból áthoztam a választ Zumzum kérdésére.
Zumzum!
A méhek ösztöne azt diktálja, hogy egy családhoz egy anya tartozik. Ezt láthatod kiteljesedni, amikor rajbölcsőt húznak, és a család egyik fele megrajzik az öreg anyával. Ha marad több szűzanya, azok addig verekednek egymással, amíg csak egy marad. Vagy további rajzások következnek szűz anyákkal, amíg csak egy anya marad. Ez a szabályos állapot.
A váltóbölcső rendhagyó eset, amikor 3-4 bölcsőt húznak (nem tízen felül), és nem rajzik a család az öreg anyával. Az öreg anya petézik tovább, az új anya bepárzik, és egy darabig együtt petéznek. Láttam már ilyet, ahogyan a képen is volt, egy lépen békésen megférnek egymással.
Boldogak lennének a méhészek, ha akác előtt váltóbölcsőből kikelt új anyák együtt petéznének békésen az öreggekkel..., és a család nem akarna rajzani talán a "méhész menyországban" ilyen állapotok uralkodnak.
Persze ez csak vicc. Akác előtt ez logikátlan szituáció. Az a család, amelyik az áttelelt anyával önerőből termelőképes, nem hiszem, hogy le akarná váltani az anyát. Pont azért olyan népesek, mert semmi gond az anyával. Ha megszorulnak, bölcsőt húznak, de az inkább rajbölcső lesz. Ez mondjuk nem vigasz a méhésznek, ha megrajzik a család.
Július közepén kaptam a haveromtól egy darab váltóbölcsőt, gyönyörű kövér anya kelt ki belőle, de sajnos párzás idején elveszett. (Emberekkel is megesik... ) Utána idősebb álcára pótbölcsőt húztak, az bepárzott, meglátom mi lesz belőle. Tartalék családnak még jó lehet.
A váltóbölcső léte ékes példa arra, hogy vannak esetek, amikor a méhek eltérnek a szabályoktól.
Üdv: Ata

Koszonom a valaszt

P

Kedves Zumzum, :-)

Mivel írod, hogy nagyon kezdő vagy még, ajánlom figyelmedbe az alábbi linket:

https://hu.scribd.com/doc/43071404/Orosi-Pal-Zoltan-Mehek-kozott-1of2

Mivel sokfélék vagyunk emberként is és méhészként is, más-más kaptártípusokkal, "technológiákkal" dolgozunk rengeteg egymásnak szinte ellentmondó válaszokat kaphatsz szakmai kérdésekben. Az alap dolgok viszont mindenkinél alapok. :-)
Itt számos kérdésedre hiteles választ kapsz és egyéb, minden méhészettel kapcsolatos alapismeretre szert tehetsz. 

Koszonom szepen a linket, nekem mar megvan ez a konyv es sok masik is amit mar el is olvastam es keresgelni is szoktam bennuk. Remelem masnak is hasznos lesz ez a link.

Ezt a kérdést kaptam privát üzenetben:
"Szia!

Egy 2015 januári hozzászólásodban, olvastam a technológiátok. Nagyon érdekelne, akác után, hogyan végzitek el a termelő családoknál,  tervszerűen az anyacserét? Ha jól olvastam 5 keretes duplex pároztatókat használtok, ebből mind az 5 keret részét képzi az anyacserének, vagy csak az anya?
Ha csak az anyát rakjátok át mi lesz a péroztató ,fias, mézes kereteivel? Ha esetleg a régi anyát veszitek el fias kereteivel akkor azokkal mi lesz?

A technika kiszúrt velem,a válasz eltűnt.
Leírom mégegyszer.
Ezekben a "duplex" pároztatokban lévő családokat összerakjuk,
éppen olyan erősségüre,amit úgy gondolunk,hogy jó lesz.
Szabjuk varrjuk őket.
A mi vidékünkön ahol a méheink tartjuk,kötött talajok vannak.
A neokkal csávázott mezőgazdasági növények,nagyon nagy kárt
tesznek méheinkben.
A kukorica-napraforgó időszaka alatt összeesnek a nagy családok,
a kis,szaporított családocskák semmire sem mennek,gyakorlatilag
semmivé válnak .
A technológiánkat ezért kellett így alakítani.
Akác után a termelő családok anyáinak cseréjekor
a fészket 10 nagy fiasra tesszük.
A mézes kereteket kipergetjük ,a kisebb fiasokkal új családokat
képzünk.Három-négy-öt duplex helyén a kijáró méheket ráröpítjük
az új egységre.
Az anyák zárkába kerülnek egyből kirágósra állítva.
A mai technológiájának is ez a lényege:
Ezen a vidéken repcén is tönkre mentek és mennek a méhek.
A neoval csávázott repcén elmásznak a méhek és a nosema
megadja a kegyelem döfést,a neot hanyagoló utóbbi két évben
jellemzően klórpirifosszal kezelt repcén is eltűntek a kijáró méheink.
Így aztán már repce előtt is összerakjuk őket és pároztatokat képzünk.
Azt még fontosnak tartom leírni,hogy az utóbbi két évben a  "neo mentes"
kukorica-napraforgó időszakot jobban átvészelték a méhek mint az előtti
években a neoval csávázáskor.
Véleményem szerint most hogy a politikusok "göndör módon" szükséghelyzetre
hivatkozva gyakorlatilag visszaengedték a neokat,lesz újra "nemulass"
Újra nehezebb lesz betelelni.
A nagy családok újra gyengébbek,a tartalékok semmit érők lesznek.

SZÉP ÚJ VILÁG!
ELŐRE ELVTÁRSAK A TERMÉSZET PUSZTÍTÁS KIES ÚTJÁN.

CSÁ.

Antal.
Az nem lehet, hogy csak a nosema cerenae pusztít, nem a vegyszerek?

Mortimer!

Látod,Te mint méhész,Te sem tudod eldönteni,hogy
mi az ok-okozati összefüggés.
Az ok a vegyszer a neo,okozat a betegség a pusztulás.

Amíg nincs repce gyönyörűek a családok,
ahogy elkezdődik a repce rá pár napra egy hétre
nosemásak lesznek?Másznak,fetrengenek a kaptár előtt.
Jobb esetben nem nő a népesség úgy ahogy kellene,rosszabb estben
stagnál a méhegyedek száma miközben 1500-2000 méh kel ki naponta.
A repce alatt 2.5 szereződni kellene egy család egyedei számának,ma egy
erős 1.5 szereződésnek már örülni kell,erre felé.
Sajnos ez a neok hatása.
Legyengíti az egyedet,a kolóniát és igy már betalál
a nosema.Kiderült az is,hogy a nosema cerenae is itt volt mindig
csak nem tudták kimutatni.

Figyeld meg amint elkezded használni az atka ellen a fluvalinátot,
rögtön megjelenik a meszesedés.
Minél többet használod annál több család betegszik meg,
lesz gomba martaléka.
Minden vegyszer ami bejut a kaptárba az nem tűnik el nyomtalanul.

Sajnos a neok,itt a kötött jellegű talajokon nagy kárt okoznak.
Nem tudhatom más talajokon mi a helyzet.
A neok előtt is méhészkedtem,tudom milyennek kellene lennie
egy tavaszi fejlődésnek.

CSÁ.

Köszönöm.
Így, hogy azt irod, hogy repce előtt szépen fejlődnek, alatta meg nem, elég meggyőzőnek hangzik.
Sok régóta méhészkedő írja, hogy régebben sokkal életképesebbek voltak a családok. Ebben nekem nincs tapasztalatom, 2011 óta vannak méheim. Én úgy tudtam, az új nosema 2000 után ért ide. A neok mióta vannak?
Lehet, hogy a két hatás (neok vagy egyéb vegyszer+ nosema) együtt igazán ütős a méhcsalád számára.
A szinte semmilyen művelés alatt álló területen (Északi-Középhegység, bakonyi lőtér, stb.) méhészkedő állóméhészeknél mi a helyzet ilyen téren (családok fejlődése)?
Itt a Mezőföldön, ahol méhészkedek, a méhek szinte mindenhonnan elérik a repcét, de nem lenne lehetetlen elkerülnöm a növényt a Dunaparton.

A nosema soha nem ok, hanem következmény. A nosema kórokozó sajátossága, hogy soha nem tudja megtámadni a méhcsaládot, ha valami ok miatt a peritrófikus hártya képzése le nem áll. Ha bármi ok miatt a peritrófikus hártya leáll, akkor a következmény.

Idézet Mortimertől:
"Sok régóta méhészkedő írja, hogy régebben sokkal életképesebbek voltak a családok.
Ebben nekem nincs tapasztalatom, 2011 óta vannak méheim. Én úgy tudtam, az új nosema 2000 után ért ide.
A neok mióta vannak? "

Magyarországon a neok-at tömegesen 2000 után kezdték el használni.
Milyen érdekes egybeesés,hogy a "nyári nosema"a nosema ceranae is akkor terjedt el.
Rosszul tudtam,hogy mindig is itt volt,tényleg 2000 körül kezdték kimutatni Európában,
és úgy tűnik a nosema apist teljesen kiszorítja.
Igaz,nem igaz?
A tudománynak is vannak érdekes tévedései.
Évekig a méheink atkáit varroa jacobsoni fajhoz sorolták a tudósok,aztán kiderült
varroa destructor a parazitája az európai méhünknek az apis melliferának.
Évekig azt hallottuk,hogy az atka a méhek hemolimfájával táplálkozik(ami a méhnél vér funkcióit
is betölti) ,nem rég bebizonyították,hogy főként a méhek zsírszöveteivel és csak
kisebb részben táplálkozik a hemolimfával .
A tudomány ma sem tudja az oxálsav hatásmechanizmusát,azaz nem tudjuk,
hogy hogyan pusztítja az atkát.
Lehetne sorolni mit tudott rosszul a tudomány és hány téveszme keringet.

CSÁ.