Nicsak Chuck!
Már megint csak chuckladozik, ha szembesítik azokkal a pszichózisaival, melyek részleteit ráadásul saját maga tárta/tárja a Nagyérdemű elé?
Netán nem Ön lett volna az a "lovag", aki legutóbb azzal dicsekedett, hogy még a közgyűlési okiratra is széljegyzetet írt, mikor követelése ellenére mégsem tűnt el az "árnyék" az életéből? Netán nem Ön lett volna az, aki permanensen provokálta azokat, akik nem voltak hajlandók csatlakozni "Szent György" "sárkányt-ölő" magánhadjáratához? És ezek után még elvárja a tiszteletet és számon kéri a nemlétező méltóságát, mikor bevallottan azért mondott le, mert a "vezetés" nem volt hajlandó csatlakozni a"sárkányöléshez" ?
https://www.youtube.com/watch?v=3Sq5gm4zMskA nagyformátumú "Méhészmester" nimbuszát saját maga igyekezett porrá zúzni, s mikor szembesül azzal, hogy sokan látják: a király meztelen, tovább provokál, ígér mindenféle rugdosódást, s azt hiszi, hogy ez bárkit is érdekel. Meg kell nyugtassam, a karikára lőtt lőtéri kutyát sem érdekli a gödöllői Chuck chukladozása, s biztos vagyok benne, hogy egyetlen egyesületi vezető sem nézeget lefekvés előtt rettegve az ágyikója alá, hogy nincs-e ott a jó öreg Chuckladozó...
Sajnos, önmaga keveredett az Abilen-paradoxon spiráljába, amikor a cselekedeteivel, megnyilatkozásaival a céljával éppen homlokegyenest szembe megy, minden egyes "rúgkapálásával" egyre távolabb kerül attól, amit eredetileg el kívánt érni. Érdemes lenne ezt a paradoxont átkeresztelni "gödöllői Chuck-paradoxon"-ra, annyira tipikus... Az önellentmondásos kínlódására, a cselekedeteiben rejlő paradoxonra (oxymoronra) egy szép irodalmi példa Juhász Gyula: Egy hangszer voltam c. verse ("Ki játszott rajtam néhány dallamot, Ábrándjait a boldog szenvedésnek...). Néha az az érzésem, azért provokál, mert szüksége van arra a "boldog szenvedésre", amit a provokációja nyomán menetrendszerűen érkező orrbavágás révén kaphat meg ... Üsse kő, ha ennyire kell, tőlem ezután is megkaphatja!
Arra sem kérném, hogy asszonyom személyét hagyja ki a rúgkapálásaiból, szerencsére hozzá nem képes felérni a mocskolódása. Sajnálom, hogy ezúttal "ismét mellé lőtt", a küldött kép nem Őt ábrázolja, csupán illusztráció, ráadásul nem is életveszéllyel fenyegető, mindössze azért kellett hozzá a favágó fejsze, hogy az üzenet címzettjének ne legyen kétsége, milyen foglalkozás folytatója üzente: "fuck you". Viszont ha mindenáron vágyakozna egy boldog, szerető család képét is megismerni, nagyon szívesen felteszek ide képeket, akár közös gyermekeinkkel, unokáinkkal együtt is. Szerencsére nekünk megadatott a boldog, egymás szeretetén és tiszteletén alapuló, termékeny párkapcsolat, mely reményeim szerint Ön elől sem lehet még véglegesen elzárva. Adja meg az Isten, hogy megismerhesse az emberi kapcsolatok ezen aspektusát is...
Ami meg barátja, Nagyűr "elnézés-kérését" illeti: az is a világ legaranyosabb oxymoronja lehetne, ha sikerülne benne valamiféle irodalmit felfedezni, de így ez is csak egy paradoxon. Egy névtelen, arctalan senki, egy nagy űr, a "fekete lyuk" kérne ellenem fegyelmi-etikai felelősségre vonást? Egy nagyűri álarc mögé bújt senki nyilatkozik többes számban, "határolódik el", s osztja az "etikát"? A névtelen vartyogás nemigen hallik az égig, de még az Etikai és Fegyelmi Bizottságig sem igen. Azt meg kiválóan felismerte ez a klubbéli "Dark Lord"-imitátum, hogy a ragyás pofáját álarc mögé rejtve bármit bugyborékolhat következmények nélkül, de amíg le nem teszi az álarcot, addig csak afféle "black hole" marad, akinek annyi a respektje, mint az "arca". Ha meg valóban ismerné az "informátoromat", a saját polgári nevét felvállalva fedje már fel a nagy árokásó személyét, végre nekem is alkalmam lenne felfedezni egy önök számára nyilvánvalónak tűnő "összefüggést"...
Amúgy ha már boldog Karácsonyt kívánt, utólag én is hasonlót kívánnék Önnek, reménykedvén, hogy egyszer csak sikerül felfedeznie a dolgok humoros oldalát is! Ha tud időt szakítani, álljon már be abba a sorba, amelyben az önirónia képességére várakozók várnak a sorukra. Én már megkaptam, bónuszként adtak hozzá némi iróniát is...