Ata67, és Oszkár!
Válaszom a következő erre a kérdésre:
"Ez kérdés számomra is: érdemes-e kicsit megsegíteni az új anyák petézési ösztönét, vagy augusztus végén leállni ott is teljesen? Örülnék, ha ezt egy tapasztalt méhész leírná!"
Az utóbbi évtizedben, de az utóbbi néhány évben mindenképpen át kellett értékelnünk a méhészeti technológiánkat.
Ennek egyik eleme, hogy a kőbe vésett "augusztus végéig fel kell etetni a méheket" szabály, megdőlt.
Mivel még októberben is petéznek az anyák, mert a tél egy hónappal később kezdődik, így egyáltalán nem gond a ha augusztus végén lendületesen petéznek az anyák.
Sőt, véleményem szerint a fentiek miatt nem szerencsés befékezni őket.
A folyamatos, és ellenőrzött "anyakiszorításnak" vagyok a híve.
Ekkor tud kialakulni a fiasok felett a szép "mézkoszorú", és van idejük lefedni a méheknek, valamint nem megterhelő a méhek számára, mivel nem egyszerre kapják a brutál mennyiséget.
Majd aztán szeptember közepén egy gondos ellenőrzéssel felmérjük a mézkészletet, és az alapján döntünk a továbbiakról.
Ekkor van még egy utolsó szűkítés, és a fészken kívülre került lépekben lévő méz felkarcolása, ha szükséges.
A Hunor ebből a szempontból macerásabb, emiatt etetik fel sokan "tökig", ami viszont szükségtelen, valamint a tavaszi tisztító pergetésnél, ne adj Isten repcepergetésnél, biztos a szép eredmény.
Lényegesnek tartom, hogy amelyik lépen telel majd a méhcsalád, azokban a lépekben legyen bőséges élelem, a többi akár üres is lehet.
Sok munka, de megéri, és a tavaszi fejlődés sokkal egyenletesebb.
A nagy mézkoszorúk miatt nem tudnak korán berobbanni a családok, és ez fontos.
A korai nagy kiterjedésű fiasok vágják gallyra a méhcsaládokat.
A szép, egyenletes tavaszi virágporhordás megindulása előtt nem szerencsés a fiast erőltetni.
Ennek egyik alapja a fészekben lévő sok méz, mert ez fizikai gátat szab az anyáknak.
De erről sokat írtunk már, majd ha odaérünk boncolgatjuk tovább.
Nagyernyei Attila