Jön a hideg, és reméljük a hó is.
Most lennék arra "Kivancsi", hogy -5 fokban is "faltól-falig" vannak ilyenkor a méhek a pakolós uraknál, főként a 12 keretes Hunorban.
Az elmúlt 43 évben nagyon sok méhészetet volt alkalmam megnézni a telelés alatt.
Mindig hajtott a kíváncsiság, hogy mekkora a méhfürt ezekben a hideg napokban, ha egyáltalán látszik.
NB kereten sokszor nem is lehet látni felülről a méheket, mivel a mézkoszorú alatt vannak.
Mint tudjátok elég sokáig (27 évig) egyenlő lépes 10 keretes Hunorral méhészkedtem én is, azoknál látható a fürt kiterjedése, mivel 9 cm-el alacsonyabb a keret.
Anno Buchinger György sokszor beszélt előadásaiban arról, hogy a méhek telelés alatt úgy viselkednek ,int egy "hármoniká", hol kicsit szétterülnek a melegben, hidegben pedig keményen összehúzódnak.
Ezzel nem árult el nagy titkot, nem is ezért feszegetem ezt a témát.
Azoknak a szájhősöknek kívánok üzenni, akik váltig állítják, hogy egy fiók szélső lépjeinek mindkét oldalán vannak ilyenkor is méhek.
Erre passzol az a mondás, hogy én sem ma jöttem le a falvédőről.
Tehát akkor mi tekinthető mondjuk nulla fokon bomba családnak?
Várom megtisztelő hozzászólásaitokat, bár a......ki, hogy takar, vagy nem takar témához sem szóltatok hozzá, tehát az rendben van.
Nagyernyei Attila

Tisztelt Klubtagok!
Gondolom sokan foglalkoztok azzal a kérdéssel, hogy ilyenkor, és a telelés alatt ki, hogy takarja be a méhcsaládjait?
Vitaindítónak szánom ezt az általánosságot, mert itt bizony kijelenthető, hogy mindenki másként csinálja.
Vannak rakodós (pakolós) kollégák akik fent hagyják a méztereket, és felül "telibe" takarnak, vannak közülük olyanok, akik az alsó fiókon (2 db 1/2NB fiókokon) teleltetnek, és felül hagyják a méztereket.
Vannak akik előszobáztatnak, tehát alul van az üres fiók, és azon járnak be a méhek, felül a fészek.
Van aki egyáltalán nem takar, sőőőt a higiénikus aljat is kihúzza, van aki szűkít és takar.
Van aki 5-7 centire hátrahúzza a felső fóliát, és oda mondjuk egy padlószőnyeget csúsztat.
Hihetetlen sok variáció van!
Nekem tavasszal szokott gondom lenni (de szinte minden fekvőstől ezt hallom), hogy a fészken kívüli lépek lucskosodnak, penészesednek.
Néhai mentorom ezt úgy oldotta meg, hogy a fészken kívüli lépeket ilyenkor kivette, és egy zárt helységben tárolta.
Munkás, de tavasszal gyönyörűek voltak a kivett lépek.
Nosza, ne tartsátok magatokban ezt az egyszerűnek tűnő kérdést, tehát ki hogy takarja be ilyenkor a családokat?
Mekkora a kijáró, és hány kereten vannak a családok?
Várom megtisztelő hozzászólásaitokat.
Nagyernyei Attila
 

Nem szeretnélek megsérteni, de van az a szint ahová nem kívánok lesüllyedni.
Szerinted a stramm segítség csak méhész lehet?
Szerintem menj egy kicsit pihenni, próbálj relaxálni, és vigyázz az egészségedre.
Valamint próbálj meg a valóságról írni, bár ez a hablatyolás úgy tűnik Bercinek is tetszik.
Én inkább maradok a tényeknél.
Nagyernyei Attila

Koki hagyd abba!

Nehogy abba hagyd!

Koki!
Nem láttalak pergetésekkor a segítők között.
Az adatok emiatt falsak, de ezt már megszokhattuk tőled.

No akkor nézzük kinek "falsak" az adatai!

Én valóban nem voltam a segítők között amikor pergetted a tisztítót, amit galagonyának nevezel.
Akkor sem voltam ott amikor az akácot pergetted. Viszont volt ott egy méhész, akitől az infó származik, és egy nagyon bonyolult számítási mechanizmussal most bebizonyítom, hogy vagy Ő vagy Te nem mondasz igazat. Ha az a másik méhész hazudott, hát együtt küldjük el csudába Attila, rám számíthatsz.

Leírnám azt a bonyolult számítási módszert, és egy egyszerű történettel bizonyítanám.
Még éppen nem kezdtem meg az általános iskolát, amikor már ezt a (számomra ugyan egyszerű) matematikai feladatot megtanultam.

Nagyanyámnak volt egy kemencéje. Gyakran sütött kenyeret, és a szomszéd nénik is hozták szakajtóban (ez szinte egy kas fejre állítva) a kelt kenyérnekvalókat. Mivel még elég jó a memóriám, arra is emlékszem amikor a kenyeret kivették a kemencéből, és ahova a keresztet karcolták bele, na annak a jól megbarnult repedésnek, kicsit néha égett peremét a Jenőke (az én voltam) már forrón tolta be a pofijába. Néha előfordult, hogy egyéb munkák miatt nem volt idő kenyeret sütni. Na kit küldtek el kenyérért iskolakezdés elött nyáron a boltba? Természetesen engem, mert igen kajak gyerek voltam. Kaptam 8 forint 20 fillért. A kétkilós kenyér 7 forint 20 fillér volt. A +1 forint a jutalom nyalókáért járt, amit olyan gyorsan toltam befelé  a búrámba, hogy amikorra hazaértem, már csak a pálcika volt. Remélem Attila tudsz követni!
Történt egyszer, hogy a boltban valaki 1kg kenyeret kért. Ekkor Emil Bácsi a boltos elővett egy nagy kést és a kétkilós kenyeret kettévágta a pulton előttem. A vásárló pedig nem adott annyi pénzt mint én. Na most aztán alig vártam, hogy hazaérjek, mert 7 évesen ezt nemigazán tudtam felfogni. MONDTAM ATTILA, HOGY NEM EGY EGYSZERŰ MATEMETIKAI FELADAT.
Szóval aztán Nagyanyám elmagyarázta, hogy a kenyeret kettévágva az csak fele lesz. Fele pénzt is kellett érte fizetni a bácsinak, vagy néninek, arra már nem emlékszem. 55 éve volt. Tehát én megtanultam azt a metematikai számítási módszert, ami úgy működik, ha valamit kettévágunk, akkor az a fele + fele lesz. Se több se kevesebb. Egyedül egy dolog lesz nagyobb, akármennyit is veszünk el belőle, az a gödör.  Ebből következik az, hogy valaminek úgy kapjuk meg a fele mennyiségét, ha azt kettővel elosztjuk. Mondtam már az elején, hogy rohadt bonyolult számítás, néhány első osztályos gyerek még mikulás táján sem érti, én meg ezzel terhellek Attila. Bocs!
Na most akkor beidézem az én informátorom által közölt eredményt, akit éppen úgy hívnak mint téged Attila, Nagyernyei Attilának, ott van az idézetben felül. Gondolom véletlen egybeesés, névrokon vagytok, arra véletlenül sem gondolhatok, hogy esetleg ismered. (Nem röhög!)

... összességében ezek olyan 30-35 kilót emelkedtek, de az átlagom ennek a fele körül lehet.

 

Tehát mivel a 30-35 kilogrammnak a fele -mint írtam- 15+. Tehát valamelyik Nagyernyei Attila írása nem felel meg a valóságnak.
Megírjam a galagonyát és a napraforgót is, vagy ennyi elég?