Volt nálam is mászkálás akác kezdetén, már amikor ki tudtak jönni, és hullaszag.
Tulajdonképpen a hullaszag miatt vettem észre, mondom mi az istenn van? Napraforgó után szokott ilyen lenni.
Repcét értek a méheim, lett is.
Májusi vész?

Jelentem én sem tétlenkedtem, és ismét a pergetés napján összecsomagoltam a méhészetem felét, és felpucoltam északra.
Annyi különbséggel, hogy amit a kollégák megjelölnek célállomásként én attól minimum 100 km-rel  vagyok feljebb.
Most már kijelenthetem, hogy jó döntést hoztam, de kemény napok vannak a hátam mögött.
Nem is a fizikai munka fáraszt le, hanem a megbízhatatlan segédek(?).
Katasztrófa a hozzáállásuk a munkához.
Az egyikkel megbeszéltem, hogy mikorra megyek érte, minden kifogást talált, és nem jött.
A másikkal reggel 6-ra volt a találkám, éppen délután fél 5-re keveredett oda!!!!!!!!
Na így tervezzünk egy pergetést, és vándorlást.
Azért van egy f@sza gyerek a csapatban, ő másik hármat ledolgozott, alázatos, segítőkész szinte miatta tudtam északra vándorolni.
Kemény lóvét kért, de én még azt is megfejeltem 5.000 Ft-al, mert odatette magát.
Ma az állományok nagyságába simán bele kell tervezni a segédeket is, mert egyedül kevesek vagyunk hozzá.
Az első akác pergetése folyamatban van, a körülményeket figyelembe véve nagyon meg vagyok elégedve.
A méhcsaládok között óriási a hozamok közötti különbség.
(Most nem a saját állományomról beszélek!)
Fent amiket mérnek az én családjaim annak az ötszörösét produkálják.
Kemény csapattal mentem, de ha a segédek nem hagynak cserben akkor még több bivaly család lenne most fent.
Nem vagyok telhetetlen, de utálok másoktól függeni.
Még 3-4 napig tart az akác ahol vagyok, de már most is elégedett vagyok.
Fagy volt rendesen, szinte a hegygerinceken van virág, de a méhek megtalálták.
Nagyernyei Attila

 

Nem tudom, hogy mások tapasztaltak-e mászkálást a méhesben, most akác alatt? Én ilyen tömeges mászkálást még sohasem. Szabályosan érezni az elpusztult mászkálók hullaszagát a méhesben. Repcém volt kb. 6 km távolságban, amit elértek, mert az elején látszott a csillag a méhek homlokán. Aztán egy hónapon keresztül semmit nem nem fejlődtek, repce után viszont robbanás-szerűen. A mérlegeseim 33-nál és 35-nél álltak meg akácon. A mászkálás az eső után a napi 5 kilós hordásoknál kezdődött. Ugye ilyemkor mindenki a vegyszerezésre gondol. Most virágzik mellettem kb. 5 hektárnyi orvosi somkoró szegélyként (nem, hogy ezt szokták-e vegyszerezni), és kb. 4 km-re bíborhere Tíz-húsz hektár). Akácon sem a somkóron, sem a bíborherén nem láttam méheket. Tudom Attila most azt mondja, hogy a pempőben van a méreg. Azzal viszont az a baj, hogy amelyikek behordták a 35 kiló akácot, azok is azt a pempőt ették, mint amelyek, most nem tudnak repülni. A mászkálóknál  nagyon jól megfigyelhető a K szárnyforma. Egy képet mellékeltem is. Ezt én fotóztam a hét végén. A torát én nyomtam össze. A gyors mozgásuk ellenére jól megfigyelhető volt az egymástól elálló elülső és hátulsó szárnyak, ahogyan a képen is van. Persze ez még kifejezettebben látszik, amikor a hátulsó szárny ki is fordul az elülső szárny síkjából, azaz felfelé áll. Szóval a K szárnyforma az a betegség, amikor nem kapcsolódik össze az elülső és hátulsó szárny a kis horgokkal. Ezért nem tud repülni. Egy tanulmány szerint a K szárnyforma a BQCV-vel (fekete anyabölcső vírus) van szignifikáns módon összefüggésben. A BQCV pedig a Nosemához társul. Ugyebár Vitorlás írta, hogy soha ilyen magas Nosema spóraszámot még nem látott ebben az időszakban, mint idén. Hát én bizony azt gondolom, hogy itt nem vegyszer van a háttérben, hanem Nosema és BQCV.
Nagyon érdekelne, hogy mások mit tapasztaltak akác alatt. Volt-e náluk mászkálás, illetve láttak-e ilyen K szárny formájú méheket? Főleg Vitorlás tapasztalata érdekelne, hogy van-e, volt-e mászkálás nála akác idején?

Én szerda este mentem fel pergetés nélkül, eddig megérte.