Zöld gondolatok

Fehér Viktor csak had írogasson, gyártsa nekem a peranyagot.
Eddig nagyon ügyes volt, ne bántsátok!
Nagyernyei Attila

Fehér Viktor csak had írogasson...

Én momentán szeretném ha írna, ugyanis lenne egy szakmai kérdésem.

Zalában a szelídgesztenyének gyakorlatilag vége van. A kéregrák elpusztított mindent.
A betegség délről jött.
A közelmúltban voltam Olaszország déli részén és Szicíliában. Annyi a gesztenyéjük, mint a tenger. Nemcsak házi kertekben, vagy ültetvényekben, hanem pl. azt Etna körül kiterjedt erdőségeket is alkot.
Az is igaz, hogy öreg fát nem láttam.
Mit gondolsz, az eltérő klíma okozhatja-e, hogy vagy nem pusztult el, vagy újraéledt az állomány, vagy sikerült nekik valamilyen rezisztens fajtát találniuk?
Az állomány méretéből (na meg meg az olaszok munkához való hozzáállásából) kiindulva valószínűtlennek tartom, hogy rendszeres kezelés alatt állnának a fák. 

Fehér Viktor nincs kitiltva. Most néztem meg.

Tényleg. Jenő meg Gyuri van kitiltva. Bocs,de még mindig nem tértem napirendre,hogy a mérleg nem egyformán mér...

Terjednek az eurázsiai hibrid szelídgesztenyék, melyek elméletileg ellenállóak. Itthon is lehet kapni pl. miklósfa erdő zrt-nél vagy web shopokban pl.
http://www.dmkert.hu/kereses?s=gesztenye&x=0&y=0
Mondjuk az kérdőjeles szerintem, ha a normál (sativa) alanyra oltják. Márpedig van ilyen.

Terjednek az eurázsiai hibrid szelídgesztenyék, melyek elméletileg ellenállóak. Itthon is lehet kapni pl. miklósfa erdő zrt-nél vagy web shopokban pl.
http://www.dmkert.hu/kereses?s=gesztenye&x=0&y=0
Mondjuk az kérdőjeles szerintem, ha a normál (sativa) alanyra oltják. Márpedig van ilyen.

Beszéltem pár hónapja az egyik miklósfai szakemberrel, elmondta a telepítési technológiát, hát, nem egy egyszerű mutatvány. Ezerféle előkészítés, folyamatos öntözés, meg mindenféle pátyolgatás, ez nem erdőbe való fa.

2500 KUTATÓ!
2500 SZAKTEKINTÉLY!

https://koponyeg.hu/hireso/mindent-megol-az-ipari-mezogazdasag

https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Agrarium/2019_11_08/2500_kutato_egybehangzoan_allitja_az_intenziv_mezogazdalkodas_elpusztitja_a_termeszetet

Idézet a kutatóktól!
“Ide tartozik a fontos táplálkozási és szaporodási lehetőséget adó változatos élőhelyek (pl. fasorok, nádasok, gyepek, mezsgyék) területének jelentős csökkenése, a fokozott műtrágya- és NÖVÉNYVÉDŐSZER-HASZNÁLAT,valamint a nagy területeket rövid idő alatt átalakítani képes nagy teljesítményű gépek alkalmazása. Az iparszerű művelés révén kialakuló kiterjedt, homogén táblák az év nagy részében táplálék és búvóhely nélküli „sivatagként” funkcionálnak.”

Még ezek a kutatók sem látják a fától az erdőt!
Az idézet részben kiemeltem a fő
OKOT,a mi nem más mint a NÖVÉNYVÉDELEMNEK a mai gyakorlata,vagy a ma használt gyengébbnek mondott vegyszerek.A felsorolt többi ok sem mellékes,de ezek élőhelyek,stb nem változtak a közel múltban jelentősen.Ha méheket nézzük mint biódiberzitási indikátorokat a változás kb.olyan 15 éve történt.
Gyakorlatilag azóta a mezőgazdasági területek virágzásakor a méheinket folyamatosan,legtöbbször igen komoly károk érik.20 éve ez nem így volt!Ragyogó egészségi állapotban voltak méhcsaládjaink,kíváló mézelési eredményekkel zártunk a mezőgazdasági területek virágzása végén.
Mint falusi paraszt gyerek kint éltem az életem a szántókon.Több éven keresztül ceglédi kannában hordtam a kombájnosoknak az ivóvizet a legközelebbi faluból.Minden településen megmondták melyik kútból vigyem a (RÉTEG!!!) vizet,mert akkor még meg lehetett inni.Akkor még égették a TSZ-ek a tarlót,kamaszokkal oldotta meg a mi falunk szövetkezeti vezetése.Nagyapám mint brigadéros (ugye-ugye a vér nem válik vízzé) 5-10 tízenéves gyerekkel hosszú éveken keresztül évente több száz hektár tarlót leégetett,egyetlen tűzeset nélkül.Szóval csak a tarlók égtek.
Rengeteg nyúlat fogtunk(mert én is égettem sok éven át),fogtam,amit aztán otthon felneveltem,és mielőtt felnőtt volna fejbe vágta nagyapám,mert nem bírták valamiért a szegény jószágok a “rab életet”.Finom húsa van.
A lényeg!
Tele volt élettel a ”határ”,ahogy nagy szüleim illetve mindenki hívta a falun kívüli területeket.Rengeteg nyúl,fácán,óriási csapatokban verebek,mindenféle énekes madár,vadkacsa csapatok.
Ma sehol semmi,alig lehet látni az előbb felsorolt élőlényekből.
Hülye nem vagyok!Ott a világ végén az Ormánságban nem változtak az élőhelyek a madarak búvóhelyei,kevesebb ma szántó,mert egy rakás erdőt telepítettek.
Nagy István ott járt akácvirágzás végén az Ormánságban.A drávafoki iskola kapott aszaló berendezést az iskola kert programon belül.Ő adta át a berendezést.Egy pár percet kaptunk Tőle mi méhészek.Az első pillanatokban leszúrt bennünket miszerint is mit hisztizünk mi baranyai méhészek,csak nálunk van baj a méhekkel,máshol az országban nincs.Elmondtuk Neki,hogy ez nem igaz,mert mindenhol pusztulnak a méhek a szántóföld virágzásakor és most sem balhézni jöttünk csak téjékoztatni.Miután átadta a gépet megnézte az iskola kertet,a mellette lévő teljes virágzásban lévő rétet megmutattam a miniszter Úrnak.Kértem mutasson megporzó rovart.Egyetlen egy kicsi kék lepkék találtunk,semmi mást,háziméhet sem,mert mi is és méhész kolléga is elvitte a faluból méheit.
Mondtam Neki amikor iskolás voltam itt lepék,poszméhek százai,ezrei voltak.Lepkék tucatnyi fajtáit gyűjtöttük.Na akkor megdöbbent,attól kezdve számtalanszor magához hívott,kellemetlen is volt,később az iskola tanárainak győztem magyarázkodni,amiért el vontam a figyelmét.Így aztán volt lehetőségem ez irányú gondolataim elmondani.

Amiért leírtam mindezt!
Ott a világ végén az állatok,madarak búvóhelyei csak javultak(több az erdő),a virágzó szántó területek nőttek(mert több repcét,napraforgót vetnek) mégis csökken a beporzó rovarok száma.
Na vajon miért?
Egyetlen egy valami van jelentős mértékben másként ,az a NÖVÉNYVÉDEMI VEGYSZEREKBEN ,vagy ahogy nagyanyám mondta nagyon helyesen MÉRGEKBEN,és technológiákban történő változás.
Mi méhészek tudjuk ezt,mert a kb.15 évvel ezelőtti változás előtt sok mézet termeltünk repcén,napraforgón.Most is van néha,néhol termésecske(ha már van elnököcske is).
A kivétel erősíti a szabályt!
De azért a dr cím jár a növényvédelem mérnőkeinek.

Csányi Antal

Ami még változott, az a klíma. Melegedés és a csapadék (talán) egyenetlenebb eloszlása történt néhány évtizeden belül. Állítólag ez is okozhatja a rovarok eltűnését.

"https://m.origo.hu/tudomany/20181019-katasztrofahelyzet-van-vilagszerte-pusztulnak-a-rovarok-nem-tudni-megallithatoe-a-folyamat.html

"A káros tendencia egyes kutatók szerint a klímaváltozásnak tulajdonítható. Az esőerdőt vizsgáló szakértők megállapították, hogy az őserdőben az elmúlt negyven év folyamán 2,2 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, ami végzetes csapást jelentett a rovarok számára. Szervezetük ugyanis érzékenyen reagál a környezeti viszonyok legparányibb változására, testükben olyan biokémiai folyamatok indulnak el, amiktől többé nem raknak petéket, nem szaporodnak."

Hogy ez igaz-e hazánkra is, nem tudom.

Viszont visszatérve a rovarirtókra. Szeptember vége fele elég sok darázs bevonult a műhelyembe, a kivágott, de még le nem kapart keretekre mentek rá. Az ajtó szélénél tudtak bebújni. Méhek nem jöttek. Azt ablaknál lefújtam a darazsakat Chemotoxal, meg egy másik hasonló spray-vel. Azóta folyamatosan mászkálva pusztulnak el a darazsak a műhelyben. Tehát ezeknek a rovarirtónak több hetes hatástartama van. Én azt hittem, csak pár órás. A neten nem találok infót, hogy meddig öl. Mondjuk az rá van írva, hogy a vízi élővilágban hosszantartó károsodást okoz. De miért kell egy rovarirtó spraybe olyan hatóanyagot tenni, ami kifújás után még hetekig-hónapokig lemérgez több száz rovart úgy, hogy azok hozzáérnek ahhoz az üvegfelülethez, amire kifújtam? Kifújás elött nem találtam elpusztult darazsakat a műhelyem közepén, tehát gondolom nem az eléhezéstől mászkáltak fel-alá, úgy, mint a méhek a méhesben.

  A klíma változás itt van a nyakunkon, és mégsem akarjuk tudomásul venni??? szégyen.
  https://www.youtube.com/watch?v=SU9w7GZSm1k .

 Albert

   "Terjednek az eurázsiai hibrid szelídgesztenyék, melyek elméletileg ellenállóak"  ezek mennyire őshonos fák? Az elméletileg fogalom az mit takar? ,gyakorlat van rá a védekezésre, ha mégsem működne? Mert addig míg termőre fordul a kártevők meg jelenhetnek, vagy az lesz mint a dióval, mert ebben is nagy üzletet láttak egyesek? Az AKÁC kinek van útjában?? ,és ez a hibrid kinek kedvező??? Véleményem szerint megint behúznak a csőbe mindenkit,  és azután ha baj van, egy váll rándítással intézik el a felelősség vállalást.  Szerintem nekünk az AKÁC mellett kellene kiállnunk, és nem egy újabb ismeretlennel kísérletezni.

 Albert   

Most már üzleti lehetőség az évekig,év tizedekig tagadott,el nem ismert,fel nem ismert klímaváltozás.
Legalább idáig eljutottunk,talán segít megoldani,csökkenteni a károkat a biznisz.

https://24.hu/belfold/2019/11/13/ader-uzleti-lehetoseg-a-klimavaltozas/

Csányi Antal

ez meg segít azoknak elmagyarázni, hogy mióta tart a klímaváltozás, akik amúgy nem értik, vagy nem tanulták...

https://www.met.hu/eghajlat/fold_eghajlata/foldtorteneti_korok_eghajlata/

A mi hagyományos (sativa) gesztenyénk sajnos kipusztul kéregrákban. Ha nem ültetünk ellenálló (hibrid) fajtákat, nem lesz hazai gesztenye. Ezek a hibridek nagyobb szeműek és jobban pucolhatók, ízben viszont kicsit elmaradnak a hazai fajtákhoz képest. Azért írtam, "elméletileg" ellenálló, mert ha sativa alanyra oltják, nem tudom mennyire garancia az ellenállóképesség. Nem gondolnám, hogy a szelídgesztenye meg az akác egymással versenyez.

Éjfél után vagyok így aztán a tegnapi két hír miszerint is apokalipszis van a méheknél kussé megint megihletett,ezrért muszály ismét pennát ragadnom.

Előző hosszú írásomra egyik barátom a következőket írta:
“Én azért azt is gondolom, hogy ahogy utaztunk az Ormánságban azt láttam, hogy az utak melletti és földek közötti mezsgyéket, bozótosokat, árkokat is kiirtották, és ami szántóföldi kultúra, az csupán napraforgó, gabonák, kukorica, repce, szója, itt ott hajdina, de nagy táblákban, monokultúraként.
Szerintem amit a kutatók írtak, az úgy igaz, nem szabad a vegyszerezés hatásait elbagatellizálni, de a biodiverzitás teljes beszűkűlése a növényvilágban és az élőhelyekben is nagyon súlyos.
Együtt lenne jó változtatni, márcsak azért is, mert pont a monokultúrás termesztés az oka a kártevők és károkozók tenyésztésének, ami miatt a növényvédősök azt mondják, hogy nem tudnak vegyszer nélkül termeszteni.
Ezt az egészet együtt kellene lépésről lépésre átalakítani egy modernebb formájú fokgazdálkodásra, nem öntözéses, hanem víztárolásra berendezkedett, talajmegújító, vegyszermentes, vetésforgóval, növénytársításokkal, az eredeti természeti élőhelyek egyensúlyi helyzetére minél inkább hasonlító gazdálkodásra. “


Ide a fekete-fehér méhészklubra főleg “zöld” témákban,meg persze,amint olvasható is vesszőparipám a növényvédelem okozta károkkal kapcsolatban szólalok meg.
Amit írt a barátom az mind igaz.De az utóbbi cirka 15 év az valami oknál fogva “bedurvult”.Szerintem csak egy tényező változott jelentős mértékben az elmúlt 40 évben és az nem más mint a növényvédőszereknek nevezett mérgek.Hosszúhatásúak lettek a rovarírtók,kőkeményen lassan bomlanak (fipronil,neok,stb),a gombaőlők megváltoztak,tapadásfokozók,mikrókapszulázások,stb,tankkeverékenkénti kijuttatása,fejtrágyák és ki tudja még mi minden változott.

Én tényleg úgy látom,hogy szűkebb hazám
az Ormánság semmit nem romlott élőhelyek szempontjából a több mint 40 éve,mióta én ismerem, mióta az eszemet tudom.
Sőt javult!!!
Mint ahogy írtam is több az erdő és a “dzsindzsa”.A 70-es 80-as években a háztáji tehéntartás miatt amit lehetett kaszáltak.Kicsi és kevés volt a magántulajdon,liciten dőlt el kié lesz a közösnek az adott része.Az út szélekért,a kaszálók jogáért ölre mentek a szarvasmarhákat tartók.Ott voltam a liciteken.Évekig nem beszéltek egymással a parasztok,ha frankon egymásra ígértek,vagy ha az előző évben megganyézott rét darabját elvitte a másik.Most sok helyen a kaszálás helyett “él” a természet.Már akkor is monokultúrás nagy táblák ,nagy gépek voltak,kőkemény mérgekkel permeteztek.Le is szedte a méhet,de csak akkor ha virágzáskor permeteztek.Ha az agronómus virágzás előtt nyomta a mérget,lebomlott mire jöttek a megporzók.Méhészkedésünk első 15 évében egyszer volt
méhmérgezésünk,mert reggelre nem bomlott le a 8 órás szer,most meg nem lehet méhészkedni!!!!
Akkor is a határt jártam.Már 12 évesen végig motoroztam 15-20 km-en belül (jogosítvány nélkül) az összes földutat.Ennyi idősen már hordtam a kombájnosoknak a vízet.Jobban ismertem a környéket mint most.Ha valakinek elhihető,hogy ma jobb a helyzet az élőhelyek tekintetében akkor az én vagyok.
A klíma sem változott annyit.Emiatt nem tűntek volna el a madarak.Azért vannak kevesen mert nincs rovar,nincs kaja,kaja,kaja.,vagy ami még rosszabb,végig megy a táplálék láncon a méreg és feladja a kenetet.Pusztul pld. neo-tól a rovar,madár,ragadozó.A gyermekkoromban ezerszám voltak verebek,akár több száz jött egyszerre a tyúkok-ahogy nagyanyám hívta a baromfit-kajájára.Fecske minden háznál,sok helyen több fészek is.Mindenhol cinkék és ezerféle énekes madár.Több féle ragadozó madarak,nemcsak egerésző ölyv mint most,az is csak néhol.
A méheket lehetet szaporítani,egy keretes,egy fiasos családocskák sokszor már napraforgón termeltek.
Ma ha napraforgó-kukorica időszakáig nem erősödik meg a szaporított család két fiókosra(Hunor nagyság),akkor semmit ér ősszel,semmit ér tavasszal.Régen annyi méh volt a kaptárakban,hogy mindig tőgyeltek,tele voltak a menekülő terek.Ha felnyitottál egy családot sötétek voltak a léputcák,mert mindig tele volt a kaptár öreg méhekkel,most meg egész évben szürkék kaptárak,mert a kijáróméhek eltűnnek idő előtt,és így üresek a menekülőterek,nem tőgyelnek a családok.
Na vajon mitől?

Csányi Antal

Remek meglátás.

Sokan tudják.tudjuk mi a baj,csak akiknek tenni kellene,vagy tehetnének ellene más az érdekük,vagy más a felfogásuk és még büszkék is magukra,de eljött az idő a gondolkodás helyett a cselekvésre,ja még mindig gondolkodnak? Ez a baj az okosok nem tudnak kitörni az álomvilágukból,fanatikus emberek mert dübörög a gazdaság!