ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Nagyon jó kis cikk. Viszont ami engem érdekelne az a pára. Felső kijárónál távozik gondolom én, alsó kijáró és telibe takarás esetén?  Kíváncsi111 a videódon láttam, azt a hűtőtetőlap (nak készült ha jól emlékszem), arra a takarás, és alsó kijáró. Nyílván távozik a pára és nem okoz gondot, erről írnál ?

Dozer!
Lámpabél.. szerintem ne használd, de te tudod. Lehet hogy vastagabb papírt kellene alkalmazni, mivel 24 óra alatti hullás volna a mérvadó. Én, régről találtam, egy tekercs több évtiztedes fénymásolópapírt, most ezt használom atka számolásra zsírozva, hozzá sem nyúlnak, felsőkijárós a kaptár.

Gömbi!

Igaz nem engem szólítottál, de leírom nálam hogy van a 10-es hunorokban, ugyanúgy mint Jenőnél, oldal takarás nincs, hűtőlapom nincs, helyette marad a fólia kicsit hátra húzva. Azon erősen takarok felül, méretre vágott vastag padlószőnyeg, hungarocell, természetesen alsó kijáróm van, 12-15 négyzetcentiméter hagyva neki minimum.  Az alsókijárónak jobb a hőgazdálkodása, a légcsere biztosított keskeny de széles sávban, a felsőkijárós is tocsoghat a vízben, főleg ha agyon le van szűkítve, jó esetben ha benézel látsz két léputcát. Azt is eltömik a méhek, mert ott közvetlen rájuk megy a "rossz idő, nekem rosszabb vele a tapasztalatom, az alsó kijárósak viszont csont szárazak szinte egész télen, amikor már van pára a fólián belül akkor már kell is.
Lehet valamit nem jól tudok, de ez a tapasztalatom, ha valamit elírtam majd kijavít valaki, gondolkozni-fogalmazni-leírni, hej az én agyamat ez sokszor kifekteti.

Hopp-hopp módosítok, nekem konténerben vannak a hunor rakodók, ott még sose folyt a víz a kijárón.

Robi ugyan már, én birom az írásaidat főleg ha összefüggő, tagolt ez a téli takarás is olyan mint a kaptárvita örök. Csak azon gondolkodtam el, a késői takarás miatt, hogy ... .Az anya petézésének kezdetét nem befolyásolhatjuk, a méhek tudják mennyi virágpor van a lépekben, illetve a méhek mennyire "kövérek" , ami kell a fiasítás neveléséhez. Tételezzük fel február elején indul a fias, de én csak március elején takarok, ebben az esetben mivel segítem jobban a családot. Takarok és jobban megtartja a termelt hőt a takarás, a méheknek kevesebb munkájukba telik, vagy nem takarok és akkor a méheknek kell többet dolgozni a meleg megtartásán. Persze a végtelenségig lehetne sorolni ezt. Tudom régen se takarta senki a méheket, de nem is volt ennyi gondjuk szegényeknek. Bár nálam is csak alsó kijáró van, meg mind hig. aljdeszkán azért kíváncsi lennék felsőkijárós tapasztalatokra, robiét már tudom.

Régen is takartuk a méheket, méghozzá vastag gyékénypárnával , úgy ment a télbe. Most is takarva vannak erősen, így nem izgat igazából hogy mi lesz a tél vége felé, vagy kora tavasszal, majd indul ha akar. Viszont ha jól vannak takarva felűről, akkor jóval kevesebb kaja megy el nekik a télen , tudod mint az odúban, csak ott nem kellett felűről takarni mert volt a fejük felett vagy 5-10 méter fa.
 

Szublimálás tapasztalatok : lassan fejti ki atkaölő hatását , hatástartam alatt eltérő hatásfok /12 nap alatt számolt atkák száma /,  amitrázos füstölés és tartós hordozós kezelés után hullott atka számokat meg sem közelíti. a szublimálás után lehullott atkák száma !!!!!

 Gömbi a virágbogár számomra kedves témát feszeget, de nem jó helyre írta.
Tegnap egyszer már nekiálltam, de hosszúra sikerült.
Talán most.
A "Méhcsaládok általános állapota" rovatunkban reagálok rá.
Nagyernyei Attila

Fog valaki kedden füstölni?

Igen tervezem Antivarral /olyan mint a Varidol/ Baja-Kalocsa között.

HerbaStrip

http://www.omme.hu/?p=7484

Ez évben jelent meg cikke német kutatóknak az atka egyedfejlődéséről. Új tudás, hogy az atka élete során cak egy herével párzik. Ettől a herétől is csak összesen 35 db kerekded éretlen hímivarsejtet kap, ami tehát a fiatal nőstény testében érik meg, tehát nő ki a farka. A nőstény atka egész élete során tehát max 35 db termékeny nőstényt tud létrehozni. Hímet se sokat, mert petesejtje csak 60 db van. Az érett hímivarsejtek kel rendelkező nőstény élete során egymás után 3-4 lépsejtben tud petét rakni.

Az hímivarsejtek érése lassú, hosszú ideig tart. Ezért lovagol sokáig a fiatal nőstény atka kint a méheken minimum 5 napig. Viszont az érett hímivarsejtek kel rendelkező érett nőstény már csak annyi időt lovagol amennyi egyetlen jóllakáshoz kell és utána megy vissza egy éppen 5,5 napos álca mellé le a méhpempőbe. Tehát az idősebb érett atkanőstények nagyon kevés ideig lovagolnak kint. Ezért kell minél sűrűbben atkát írtani sorozatkezelés esetén.

A lépsejtbe bement atkanőstény lelmerül a pempőben, hogy a takarító méhek ne találják meg. Akkor bújik elő a pempőből amikor a sejt le van fedve. Felmászik a lárva oldalán lyukat ás és táplálkozik. 60 óra múlva rakja le a szűz petét amiből hím atka kél ki. Ez után 30 óránként rak termékeny petéket. A kikelő hím atka az anyjával nem párzik de a kikelő érett testvéreivel párzik, de ahogy írtam éretlen hímivarsejteket ad át nekik.

Ezeket az új dolgokat mondta el dr Csaba György.

Arról is beszélt, hogy az amitráz varroa pusztító jó hatására a világon először az ő munkacsoportja talált rá. A magyar példa lett ragadó, terjedt el világszerte.

Mavrikos csorgatást zárókezelésként alkalmaz-e itt valaki? Gondolom azt is 10 C feletti hőmérsékleten lehet használni.

Lehet.

Lehet, de szerintem ne alapozz arra.

QUQURIQ !!!

A következő oxálsavas szublimálást 18 -ra tervezem.
A zárót meg dec. 12 -re.

Kiskakas