Méhészkedés fekvő kaptárban

Ja ja Algebra!
Nem relatív közel van a két kijáró egymáshoz, hanem a méhcsalád ugyan úgy "működik" mindkét módszerben.
Én a tavaszi fejlődésnél látok némi különbséget a meleg építményű javára, de konténerben (méhesházban) ez már jelentős, valamint a kényelmi szempontokat sem kell lekicsinyelni.
A meleg építményűt macerásabb kezelni, mert vagy hátra kell húzni(konténer), vagy közé kell lépni, és jó nagyot hajolni, különösen akkor, ha a kijáróhoz legközelebbi keretet akarom matatni.
Elég a két szélére kijáró, de az anyát nem 6 hanem 5 esetleg 4 keretre kell zárni.
Az 5-ös, és 4-es szűk fészek eretnek dolognak tűnik, viszont minél kevesebb a nyitott fias, annál nagyobb a gyűjtő méhek hada.
Ezért lehetnek bomba fészkű családok akácon, Hunor, KB aztán NB fészek 1/2 NB méztér, csak az eredményük lesz szerényebb.
Ez nem kaptárvita!
Minél több a kijáró méh, annál nagyobb a pergethető méz mennyisége!
Előadásomat erre fókuszálom.
A "nagy arcok", akik tudnak méhészkedni, nem úgy mint én, el vannak dőlve a pergetési eredményüktől.
Én ezzel soha nem kérkedek, viszont látom azt, hogy a saját méhészetemen belül mekkora különbségek vannak!
Amelyik anya szabadon garázdálkodik, annak családja fele annyit gyűjt.
Aki ezt megérti azzal hajlandó vagyok további eszmecserékre.
Szeretném ha a fenti mondatot nem venné senki magára!!!!!!!!!
Ez azoknak üzenet, akik még mindig azon vitatkoznak, hogy semmi szükség az akác előtti anyakorlátozásra meg, hogy visszaesik a méhcsalád és hasonlók.
Nem hordom fent az orromat és nem vagyok nagyképű, de amit ezerszer kipróbáltam és működik abból nem adok le.
Szívesen segítek mindenkinek egy szintig.
Algebra nagyon gyakorlatias jó kérdést tett fel, és ez indította meg gondolataimat.
A rakodó rendszer határa a Hunor.
De nem folytatom, mert akkor miről beszélek azoknak akik elhívnak.
Nagyernyei Attila

Algebra!
 
"Milyen keretfedő osztással érdemes használni az NB 18-ast állóméhészetben?  (6+6+6 vagy 6+12, esetleg 3+6+9?)"
A 3+6+9-et választanám a három közzül.
"-Van-e értelme 3 (alsó!) kijárónak a hosszú oldalon hideg építménynél vagy elég 2 a széleken?"
Elég a kétszélen, de azok minimum 180X20 mm-esek legyenek.
"-A meleg építmény előnyei (méz hátra hordása, elkülönülése) ugyanúgy érvényesülnének-e akkor is ha hosszú oldalon lenne a kijáró szélen (pirossal)? Hiszen relatív közel van a 2 féle egymáshoz (piros / kék)!"
Egyértelműen nem. Saját megfigyelés. Van ilyen alsó szélen kijárós hideg építményű kaptáram, egyértelműen hideg építményűként lakják be a méhek. Tehát a fészekben a fisatás és a mézkoszorú elhelyezése asszimetrikus, ellenben a meleg építményűben látottakkal. A mézet sem szeretik oldalra hordani, de család erősség függő is, "bika" család kell és az pakolja oldalra is. Sajna lassan ilyenek már csak az üveghegyen, és az óperenciántúl lesznek csak.
Az anyát Őrösi szerint akár 3 keretre is korlátozták, ha közvetlen akác után, illetve egyáltalán nem volt több főhordás csak az akác.
A meleg építményű kezelése valóban kényelmetlen lehet a távolabbi keretek kezelése esetén. Péntek ezért is ragaszkodott a 15 db kerethez, Továbbá a speciális keretfülek lehetővé tették a keretek könnyű hátrahúzását, mert állítólag a méhek nem ragasztották? (Ez Péntek állítása)
Állóméhészetet akarsz, de milyen méhlegelőket érnek a méhek? Amit tudni kell, hogy mindíg hatékonyabban gyűjtenek  ha nem kell messzire repülniük. De vannak úgymond még éppen gazdaságos távolságok, ez úgy kb max 2-2.5 km napraforgó esetén. Repce esetén hajlandóak akár 3 km-en túlról is intenzíven hordani, természetesen a távolság mindíg az eredmény rovására megy. Akácnál azt mondom nincs mese bele a közepibe az erdőnek, mert az úgy tuti.
Amit sokan elfelejtenelk hogy az adott terület méheltartó képessége is véges. Ez főleg kedvezőtlen hordási körülmények között mutatkozik meg, illetve túlterhelés esetén.
Szóval egy agyonterhelt környék esetén nincs értelme az állóméhészetet létesíteni.

Szerintem, hogy a kijáró 15 cm-rel errébb vagy arrébb van,  nem igen érdekli a méheket. Nekem, hogy elől van, kevesebb hely kell a vándortanyán, mert csak 60 cm kell egy kaptárnak. Az, hogy a rostafedő hány darabból van viszont fontos. Nekem egyből van , így csak egyszer kell felvenni a kezeléshez. Idő!

Algebra!

Valószínű, hogy én sem találtam fel a spanyol viaszt és nem fog osztatlan elismerést kivívni az írásom, ezért én azt írom le, hogy hogyan használom a 18-ast. Biztos nem ez a tuti módszer, de nálam működik.
Rostaszövet: igazából az én kaptáraim 90 százaléka (saját gyártmány) nem is 18asok, hanem egy kerettel szélesebbek. Ezáltal a rostaszövet kiosztás 6-6-7. Van néhány ami 6-12-be van osztva, de amikor hűvösebb van és odaragasztják rendesen, tovább tart és nehezebben felszedhető a 12-es rész, mint 6-7-es.
Kijáró: nálam felső kijárók vannak, a nagyobb résznél egy 20X180-as, a 6 keretesnél pedig 20X60-as a kijáró. Ne kérdezd, hogy miért, a mintául szolgáló gyári kaptárnál is így volt, gondoltam lemásolom. A a 6-os oldali kijáró oldalirányban középen helyezkedik el, a nagy kijáró kissé eltoltan  a széle felé, nem pont középen. Én akkor tudnám elképzelni a három kijárót, ha a kaptárt anyatartalékra, tartalékcsaládocskáknak használnád. Viszont így a közeli kijárók miatt elképzelhető az egyik család anyátlansága esetén, hogy szép lassan átszivárognának a méhek az anyás családhoz. 
Azt elfelejtettem írni, hogy az anyarácsom huzalpálcás. Ha jó erős a család akácon szépen hordanak a méztérbe, nem gond, hogy az egyik oldalra van az anya korlátozva.
Kaptárkérdéssel kapcsolatban viszont egy dolgot jegyezz meg! Sosem a kaptár hordja a mézet, hanem a méhek! Tehát lehetnek a kaptáraid aranyból is, ha a család gyenge, sosem fogják azt meghordani! Törekedj mindig az egészséges és népes családok tartására, hidd el a méhekben sosem fogsz csalódni és meghálálják a gondoskodást!
Sok sikert!

Nb18

Köszönöm mindenkinek a visszajelzést és a válaszokat!

A 3 kijáró azért jutott szembe hátha valaki 2 anyaráccsal középre zárja az anyát (2 oldalt méztér így egyik oldal sincs távol az anya "szagától") de ilyet senki nem írt, így valószínűleg nincs is értelme. Ha viszont csak 2 kijáró van a széleken akkor a szélessége meghatározza a legkisebb leválasztható részt, az pedig a kisebbik keretfedő szélességét.(az Őrösi kézikönyvében láttam középre zárást fekvő kaptárnál)

Ha akáckor a fészek helyet cserél a mézkamrával és a fedett fiasokat ott széthúzom, a méhek fészeknek érzik és szívesen hordanak oda (fedett fias pergethető) így van a könyvekben.
Igen ám de többen írták hogy az anyát belülre, tehát a kijárótól legtávolabbra zárják ráccsal (3-6 keretre)!
Ez némileg ellentmond annak hogy a méhek a kijárótól távol igyekeznek raktározni pl. ezért előnyösebb a melegépítmény. (ez a könyvekből sem egyértelmű nekem)

Máshogy kérdezve:
-Hideg építmény esetén akáckor az NB 18-ban a kijáró a fészken legyen és beljebb anyaráccsal választva méztér?
vagy,
-Pont fordítva: a kijáró az egykori fészek helyén legyen - ami méztér lett - és belül a másik oldalt rács és az anya pár keretre zárva?
-Vagy nyitva legyen mindkét kijáró?
(nagyapám amennyire emlékszem nem vacakolt: összeeresztette a két családot a 24-esben és tisztító pergetéskor mert a sok "kukac" a pörgetőbe. A papának a nógrádi akácosban vándorolva volt csúcshordása de én max. folyamatosabb és gyengébb hordásra számíthatok a környékünkön.)

És végül:
-Érdemes-e rétegelt lemez/hungarocell szendvics kaptárt fabrikálnom a jó hőgazdálkodás miatt kockáztatva hogy hamarabb túlnépesedik a kaptár tavasszal vagy elég a sima deszka jól takarva? (erről sokat olvastam itt Attilától)

Köszönöm!

Nekem vannak farost, hungarocell kaptáraim is, tényleg jó a hőszigetelésük, de nem kell ezt túl parázni vagy túlnépesedástől tartani. viszont ami lényeg hogy kb 10 év a használhatóságuk. A farostlemez hullámosodik, és a keretet alig lehet beletuszkolni, ilyenkor már rengeteg méhet pusztít vele az ember.

Algebra!
A középre zárt anyás mézeltetés is jó akácon. A fészek és a mézkamra cseréje is, csak kijárót kell nyitni a fészekhez és az anyát korlátozni vagy a fészek szélén, de én inkább középen hagynám az anyát. Amennyiben jó akác várható és utána nincs elég legelő, érdemes a két család összenyitása és az anyákat két szélre pár kerettel leválasztani, vagy akár zárkázni. A kaptár jó hőszigetelő képessége télen-nyáron jó. Üdv.: Döncimaci

Algebra!

Akác alatt az anya a 6 keretes részben van kijáró nélkül, a méhek a 12 keretes rész kijáróját használják. A fészekből a heréket ki kell engedni, vagy a kijárón, vagy a keretfedőt levéve.

A hungarocell, rétegelt lemez összeállításnak valóban nagyon jó a hőszigetelése, csak nem tudom, hogy mennyire időtálló.Nyilván függ a rétegelt lemez tulajdonságaitól. Nem vagyok benne biztos, de mintha Csányi Anti beszélt volna ilyen kaptárakról.


Nb18

Amint írtam hullámosodik a nedvességtől a farostlemez, az idő és a nedvesség arányában. Több mint 15 éve készítettem ilyeneket ez a hullámosodás pont a 10. használati év után öltött olyan mértéket, hogy hellyente már méhjárat sem maradt. Ekkor még provizórikus megoldásként összehúztam csavarokkal a legnagyobb dudorokat, de ma már csak néhány van használatban e kaptárakból. A farostlemez szerintem idővel mind így jár, nem nedves környezetre van kitalálva. Készítése is nagyon munka, és anyag igényes, a belőlle készült kaptárak nehezebbek is. A környékünkön T.E. készített belőlle NB 24-es kaptárakat nagyobb mennyiségben saját használatra, egy összejövetelre hozott  bemutató darabot is. Úgy emlékszem (kb 15 éve volt) hogy ő is 10 év használhatóságról beszélt az első javításig. A 10 év még elfogadható lenne, de egy komolyabb felújítást nem ér meg, gyakorlatilag az összes farostlemezt cserélni kellene. Természetesen a sarokpántok itt is korhadnak, mint bármelyik kaptárnál. Szóval nem sok mindent lehetne újra felhasználni. Maga a farostlemez nagyon jó hővezető, így az alkalmazott szigetelés vastagsága, és a hőhidak minimalizálásán múlik a sikere. Előnye a tavaszi fejlődésben, továbbá nyáron naposabb elhelyezésű családok is jobban bírják egy kicsit. De szerintem nincs jobb, a klasszikus fenyő kaptáraknál.

Sajnos a fenyő kaptárak sem örök életűek. Nekem a 15-16 évesek most kezdenek betegeskedni, javítani kell. Csak az az érdekes, hogy amit használt szekrényből, egyéb régi faanyagból csináltam, az is ennyit bírt ki.

Sajnos ez igaz, viszont kisebb "elemekből" áll ami a javítás szempontjából előnyösebb. A klasszikus fekvőkaptárak "konstrukció" hibásak. Fontosabb szempont volt az, hogy a sarokpántok túl érjenek a tető vonalán. Így védték a tetőt, az összeakadás, leszakadás ellen szekéren való szállításkor. Szekéren már nem igen szállítunk, de a kaptárjaink még mindíg ilyenek. A túllógó tető sokat segítene, a sarokpántok, sarkok élettartamán. Jelenleg a víz a sarkokra csorog.
A másik a belső lecsapodópára kártétele.
A kaptárak élettartama a csapadék viszonyoktól is függő. Ha van lehetőségünk tető alatti teleltetésre az sokat jelent, én csak fekete fóliával takarom a kaptárakat télire.
 

Üdv Mindenkinek!
Mi magunknak csináljuk a kaptárakat,Nb 20-asokat.A keretfedő 10,6,4-es osztású.A legutóbbi szérián már a rövid oldalon is van alsó kijáró /meleg építményű/.Jaa,de nem is ez a lényeg hanem a tető.A sarokpánt 15mm-es deszkából van amin a tető túlnyúlik 25 mm-rel,így nem ázik annyira a kaptárak fala illetve a sarokpánt.Rakodáskor illetve lekötéskor a tetők összeszorulnak,de még sosem akadt össze tető és mivel a kaptártető lemez nem horganyzott,hanem inox lemez a horganyzást sem marja össze a két összeérő tető így nincs rozsdásodás sem.A kaptárak közötti kimaradó rés miatt meg szerintem sokkal jobb a belülre kerülő kaptárak szellőzése  ellentételezve azt hogy így több hely kell 1 kaptárnak.

Helló Tirpákbokri!

Be tudnál rakni pár képet (kívülről belülről)? Miért pont 20 keretesre csináltátok őket? Hasonló a hozzá kapcsolódó technológiátok mint amit többen már leírtak itt?
(tetszik az OSB kaptár sallangmentes kialakítása is:
http://meheszklub.hu/index.php/topic,11.msg17158.html#msg17158 )
)

Az oldalakat és a sarokvánkosokat úgysem tudjuk az esőtől megvédeni, mert egy kis szél is becsapja vízzel. Viszont a tetőlemezre ha vizort hajtunk az nagymértékben segít, mert a széléről lecsöpög a víz, jobb esetben a földre.

Fülemüle!
Igen a víz valóban becsapódik a sarokpántokra de többnyire  csak az alsó harmadára. Viszont nem eleve a tetejétől, a fa korhadása mindíg a két deszka közzé befolyt, (és onnan sinte soha nem tud kiszáradni) víztől indul meg. 

Algebra!
 Ezekben a "sallangmentes" OSB kaptárakban van néhány év fejlesztői munkám is, továbbá tizen év használati tapasztalat. (Sajnos nem jegyeztem fel hogy az első prototipust mikor készítettem, ez a tartóságra vonatkozólag lett volna fontos.) Természetesen van amit  ma másképpen készítenék rajta. De ez egyenlőre még csak elméleti stádiumban van. Egyenlőre bizonytalan vagyok, mert tovább a Péntek-féle MHVK vagy Hunor rakodóban gondolkozom. Nem a termelési eredmények fokozása a célja azt a jelenlegi kaptáraimban is meg lehet tenni. Hanem a kényelmesebb mézelvétel volna  a cél. Természetesen a méh kímélőbb technológia sem utolsó szempont manapság.