Egy méhlegelővel nagyon méltatlanul bánunk!
Ez pedig nem más mint a gyalogakác, vagy ámorakác, esetleg vízi akác névvel illetett csodálatos növény.
Hihetetlen mennyiségű virágport ad.
Az NB kereteim szinte pillanatok alatt táblás virágporosak.
A virágpor színe élénk piros, semmi mással össze nem téveszthető.
Ahol tömegesen fordul elő bizony pergethető mennyiséget is adhat.
A mostani nehéz időszakban, a hárs, vagy selyemfűvirágzás előtt, ismét óriási lendületet ad a méhcsaládoknak.
Az anyák úgy beindultak, hogy csak lesek.
Nincs öreg lép meg szűz lép, nyomják a petét ezerrel.
Napi 20 dekától akár 1 kilóig mérhetünk róla, és közel 3 hétig virít.
A déli országrészben 4-5 napja indult, és a java vissza van.
Szereti ezt a változékony záporos, fülledt időt.
A virágporát főként a hajnali reggeli órákban hozzák, és ahogy a hőmérséklet emelkedik, elkezd a nektár is fröcsögni.
Sajnos ezt is egy gyomnövénynek, egy haszontalan semminek veszik az erről döntő okosok, és óriási területeket kiirtottak már belőle.
Látványnak sem gyenge, felfelé álló virágaira nincs olyan ember aki nem azt mondja, hogy gyönyörű.
Érdekes, de több árnyalat is van, a legjellemzőbb a püspöklila.
A városban már láttam bálványfát virágozni, nálam még van bő egy hete.
Nagyernyei Attila