Az illatos rózsavíztôl megnônek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.
Üdvözlöm e szent ünnepet, a ház minden lakóit,
Kívánom, hogy töltsék vígan ennek minden óráit.
Vagyon itt egy szép virágszál, aki, tudom, öntözést vár,
Mert víz nelkül minden plánta, úgy gondolom, elszáradna!
De hogy ô soká viruljon, szép orcája is piruljon,
Megöntözöm piros vízzel, fogadja el jószívvel!
Hasad a szép hajnal, mutatja sugarát,
Szép szívvel es szájjal dicsérjük az Atyát.
Az Atyaistennek imádandó fiát,
Hogy el ne hagyta érni húsvét másodnapját.
Én is, íme, boldog örömet hirdetek,
Hogy feltámadt Krisztus, azon örvendjetek!
Feltámadt a Jézus, legyôzte a halált,
Ezáltal az élet diadalmat talált.
De hogy minek jöttem én, azt is megmondom:
Öntözködni jöttem, a szót nem cifrázom.
Engem öntözködô ápolónak hívnak,
Vizembôl a lánykák friss életet szívnak.
Adja ki a lányát, kérem szeretettel,
Hadd öntsem meg a kezét rózsavizemmel!
Ma van húsvét napja, második hajnala,
Melyben szokott járni az ifjak tábora.
Serkenj fel ágyadbol, cifra nyoszolyádból
Add ki hímesedet arany kosaradból.
Add ki most szaporán, ne késsünk sokáig,
Hogy a mi seregünk mehessen tovább is.
Hogyha belôle bár kettôt-kettôt kapunk,
Finom rózsavízzel szépen meglocsolunk!
Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztôl, majd meglátod, szép es ügyes leszel,
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?
E háznak kertjében van egy rózsatő
Azt gondozza, azt öntözi a Jó Teremtő
Vizet öntök a fejére
Szálljon áldás a kezére
Az Istentől kérem
Piros tojás a bérem