Etetés

Üdv Mindenkinek!
Légfékes etetőre hány db 2mm-es furatot csináljak?
Etethetek vele nappal is?Bár most még nincs szükség rá,de legyen kész ha kell.

Az enyémeken 3 furat van.

Üdv. jani bátya

Köszönöm a választ! 

Sziasztok !  Talán kitaláljátok mikor írodott a cikk  .   Teleltetés cukorlepénnyel .       A méhek legtermészetesebb téli elesége a méz . Helyesebben az akác méz , mert ebben van a leg kevesebb emészthetetlen anyag . Ezt én is jól tudom , mégis már 15 éve a rendes mézkészleten felűl a méhcsaládjaimat 3kg cukorlepénnyel takarom . Egy-egy tábla egy kg . Ezzel kettős célt érek el . Egyik a zárt léputcás telelés, a másik pedig , ami annál is fontosabb ,hogy a családok a téli mézkészletből alig fogyasztanak valamit , mert a fejűk felett levő cukorlepényt  egész télen át szivogatják . A mézkészlet nagyobb része megmarad a tavaszi felylődés idejére . A telelés is biztonságosabb igy . Ez a kis gondoskodás még a legzordabb és leghosszabb télen is megmentette  méhcsaládjaimat . 18 évi méhészkedésem ideje  alatt veszteségem nem volt .- Vannak , akik a cukorlepény helyett kockacukrot tesznek a felső lécre helyezett  rostaszővetre, mert  legtőbb  méhésznek a cukorlepény elkészítése nem sikerűl . Ez ugyanis elég hosszadalmas, fáradságos és kellő gyakorlatot kiváno munka .      Írta : Hetényi  Árpád   Pécs      Űdv .  Antal

Miért és mikor jó a cukorlepény?
A válasz nagyon egyszerű, amikor nincs fiasítás vagy amikor nincs is szükség fiasításra. Vagyis novembertől január végéig. Nyáron is használnak cukorlepényt pl, az anyanevelők az anyák szállításához, de rajok tárolásakor, szállításakor is alkalmazható, ha a vízpótlást egyéb módon megoldja a méhész.

A tavaszi és nyári alkalmazás ellen szól még, hogy a cukorlepény könnyen kiszárad, és ha kiszárad, akkor a méhek szemétnek tekintik és kihordják a kaptárból.

Mikor nem jó a cukorlepény?
Amikor a méhcsaládban a méhek nemcsak önfenntartással is foglalkoznak, hanem utódgenerációt is nevelnek.
Mégis miért használunk még februárban is cukorlepényt? Mert a lépekben és a méhek testében van tartalék fehérjekészlet. A méhekben vitelogenin formában (zsírtestek), a lépekben besilózott virágpor, azaz méhkenyér formában. Ha a fehérjetartalék elfogy, akkor hiába van ott a fejük felett a cukorlepény, az áttelelt méhcsalád kora-tavasszal elnéptelenedik, akár meg is halhat.

Mi adható a cukorlepényhez?
Gyógynövények teája. Ennek egyre több változata terjed. Első ilyen volt a kamilla, ami németeknél nagyon elterjedt, de terjed az ürömfű, fokhagyma stb.
Ecetet egyre többen alkalmazzák, ezzel gátolva a káros erjedési folyamatokat és segítik a répacukor invertálást.
5-15 % fehérjetartalmú anyagot, elsősorban inaktivált élesztő formában, de sovány tejport is használnak, továbbá virágport is.
A fehérjetartamú lepények lassabban száradnak ki és ezért kora-tavasszal és nyáron is alkalmazhatók. Különösen ajánlott legyengült családok feltáplálására, új családok indítására vagy mérgezések után a méhcsalád gyógyításához.

Ez mind igaz amit írtál ! A cikk pedig 1963 február -ban írodott . Az újság pedig  Méhészet .   Űdv . Antal

A magyar Koronás cukornak megváltoztatták a kódjelölését. Nem tudja esetleg valaki, hogy ez az új kifejezi-e még a nád, illetve répacukor tartalmat? Most más a kód szerkezete is, KR és utána egy dátum. A régiben az N jelentette a nádcukrot.

Méhek a bodza virágon  . A bodzát nem számitjuk a méhészetre  hasznos nővények kőzé . Bóditó illatú virágain csupán a méhutánzó legyeket és pillangókat láthatunk . Az idén a nógrádi  vándortanyán méheink tőmegessen hoztak fehér , kissé sárgásba játszó virágport. Nem tudtam, milyen virágról gyűjtik, mert eddig ilyen színű virágport nem figyeltem meg . Hamarossan kitűnt ,hogy az ismeretlen virágport a fekete bodza /Sabucus  nigra/  virágairól gyűjtőgették a méhek . A virágpor laza , morzsás , nehezen csomozható volt .             Írta : Faluba  Zoltán     Méhészet , 1958  .    Űdv . Antal

Antal!
Érdekes ez a bodza dolog. Én nem igazán láttam még bodzán gyűjtögető méheket.
Ennek ellenére lehet vagy tizenöt éve, pont ebben az időszakban a vaddohányon, pörgettem egyszer bodzaízű vaddohánymézet. Egy nemes bodza ültetvény közelében voltam. Nem mintha most nem ott lennék, most is ott vagyok ,de azóta sem pörgettem olyan ízű mézet.

Üdv. jani bátya

Én sem láttam , de úgy tudtam hogy bodzáról  nem is gyűjtenek semmit . De találtam ezt az érdekes cikket , gondoltam meg osztom . De akad még  csak legyen hozzá tűrelmetek .  Űdv . Antal

QUQURIQ !!!

Csókolom, csókolom!
No, a bodzán csak elpusztult méhet láttam.
Akác alatt virágzik és azon túl is nyúlik a virágzása.
Fagyos akác aljnövénye a Büröny, amin viszont sajnos már a saját méheimet is láttam, egy csúnya köd után.
Állítólag a Büröny virágpora és a méze mérgező. (ezt az idén tudtam meg)!
Akác utáni finom illatos méze a Fagyalnak van. Inkább a kislevelű hárs előtt virágzik a Bálványfával egy időben. Mindkettő nagyon kellemes illatú, muskotályos mézet produkál.
Nem a Bodzának van muskotályos ízű méze. Igaz a virágjából kellemes muskotályos szörpöt lehet készíteni, ezért tévesztik sokan össze. A Bodza fekete bogyójából pedig kiváló lekvárt lehet készíteni, és gyógyszer alapanyag is. (ez sem muskotályos ízű)!
Szerintem a legfinomabb méz a Bálványfás kislevelű hárs….

A Kiskakas!

Kokaska!

Gondolom, azért az Etetés és nem a Méhlegelő témába írta a szösszenetét, mert "etetni" szeretné a népeket az olyan marhaságokkal, mint: "Fagyos akác aljnövénye a Büröny, amin viszont sajnos már a saját méheimet is láttam, egy csúnya köd után."
Hát, apám, növényismeretből lassan nagyernyei-i és geddekasi magasságokban "szárnyal". Ne tegye, jobb, ha a Viola utcában repked, kapirgál -bár, ahogy belegondolok, a kend növényismeretével még talán a violát is elhibázza...

A "büröny" az a foltos bürök (Conium maculatum L.), mely valóban mérgező. Nem is járják a méheink. Nem az akácosok tömeges aljnövénye, hanem erdőszéleken, gyomtársulásokban, üde ligetekben, leggyakrabban nitrogénben gazdag ruderális gyomtársulásokban, növénytársulásokban fordul elő, soha nem olyan tömegesen, mint az a növény, mellyel összetévesztette. Nem akarok találós kérdést feltenni, hogy mely ernyős virágzatú faj gyakori és tömeges aljnövénye az akácosoknak, ezért inkább elárulom: a kérdéses ernyős faj a zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium (L.)Hoffm.) Az viszont nem mérgező, s alkalmanként járják a méhek is, bár méhészetileg nemigen van jelentősége. A két fajt eléggé könnyű megkülönböztetni, lévén a turbolyánk megdörzsölve kellemes ánizs illatú, a bürök pedig jellegzetes egérhúgy-szagot áraszt. A két növény termetében is jelentős eltérést mutat, a zamatos turbolya "filigrán",  legfeljebb csak lábszárközépig, térdig ér, a bürök viszont akár két, két és fél méteres is lehet. A foltos bürök böcsületes nevét onnan kapta, hogy szára alsó részén liláspiros foltos, levele általában négy-ötszörösen szárnyalt. A zamatos turbolya legfeljebb háromszorosan szárnyalt levelű, virágzati ernyői legfeljebb 2-6 sugarúak, míg a bürök esetében az ernyő 10-20 sugarú. Ja, és a bürök csak legfeljebb a legkésőbbi akácokkal virágozhatna egybe, lévén június-júliusban virágzik, a zamatos turbolya virágzása április-május-júniusra esik. A turbolyát nyugodtan fogyassza, már a rómaiak is termesztésbe vonták, s ha Bükköt megkérdezi, ő bizonyára szívesen elmeséli, milyen pompás pl. kucsmagombával társítva... Tőlem fogyaszthatja a bürököt (népies nevén bődögöt, sípfűvet, foltos bürököt) is, egykor már Szókratészt is élt vele, igaz nem túl sokáig...

Ha nem lenne sürgősebb kapirgálni-valója a Viola utcában, röppenjen át a Méhész Fórum Virágpaletta témájába, ott április 28-i időpontban egy kiváló akácos fotót talál sok-sok Anthriscus cerefolium aljnövényzettel. A fotó tanúsága szerint még méh is előfordul rajta...

Ja, és ha már úgyis ott kapirgál, röppenjen át a Hárs topicba is, ott meg megtalálja a hárs fajok levélfonákának fotóit (is), azok segítségével talán a hárs fajok identitásával kapcsolatban sikerülhet képbe kerülnie, mert tudom ugyan, hogy klubvezetőjével együtt levélméret alapján szokta elvégezni a határozást, de ha egyszer sikerülne eltalálni a bélyegek alapján, hogy melyik a T. cordata és a T. platyphyllos, akkor nem írogatná fordítva a virágzási idejüket.

Amúgy köszönjük a szemléletes beszámolót a fajtamézek ízvilágáról, de a "Bürönnyel" alaposan mellélőtt. Sebaj, majd legfeljebb azt mondja Geddekas nyomán, hogy már Kokasapóka is bürönyként kukorékolta egykoron...
 

Tegyél be lécci a zamatos turbolyáról is fotókat a kezdők miatt.

http://www.szepzold.hu/a_zamatos_turbolya__

Üdv. jani bátya

Csak kiegésszítésként a cukorlepény felhasználását illetőleg. Anyaneveléskor, nem csak a szállító zárkákba, hanem ami mennyiségileg is jelentősebb tétel, a pároztatókba is szükséges betelepítéskor.