ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Csak a kezdőknek szóló tanács:

Akármilyen jónak, enyhének tűnik az időjárás, füstöléses atkairtást senki ne alkalmazzon, mert a méhcsaládot nagyon felizgatja és akár végzetes is lehet számukra.

Tehát csak olyan szerekkel védekezzetek most, amit csurgatással is be lehet juttatni a családba.

QUQURIQ!!!

Ma elvégeztem a záró kezelést!
Napon 14.8 C árnyékban 9.1 C
Dél tájban repültek a méhek, a kocsimon űritkezési nyomokat is láttam párat.
A fürt, egy kicsit laza volt.
A kontrol családoknál egyetlen egy atkát nem találtam.
Aki Mavrikkal védekezik, jól rázza fel a gyógyszert mert a sűrűsége miatt le is ülepedhet.
Még most is lehet szűkíteni, akinek muszáj!
Aki kevés élelemmel telelt be, egyúttal pótolni is lehet kemény főzött lepénnyel.
Már érdemes feltenni a kijáró védőket és a harkály elleni hálókat.
Innentől lehet számolni a téli nyugalom biztosítását!!!

A láb új hegyen settenkedő Kiskakas!

Aki Mavrikkal védekezik, jól rázza fel a gyógyszert mert a sűrűsége miatt le is ülepedhet.

A mavrik nem gyógyszer 

QUQURIQ!!!

Hű de kötekedő ma ez a Bogaras!
Igaz, a Mavrik nem gyógyszer, egy atka ölő sem gyógyszer, mert az atka nem betegség, hanem egy élősködő!
Élősködő irtó vegyi készítmény!
Inkább a szövetségi javaslatra válaszoltál volna…, mint itt észt osztassz!

A Kiskakas!

Egy levelező listás beszélgetésen felmerült, hogy az oxálsavas atkairtásnak szublimálással vagy cukoroldattal csurgatva van kevesebb mellékhatása. Az alábbi választ írtam a felvetésre:

Saját kísérletem és a nemzetközi tapasztalatok alapján állítom, hogy túlzó azoknak aggodalma, ellenérzése, akik oxálsav és cukor együttes használatát ellenzik.

A méznek, virágpornak, propolisznak, a méhek testanyagának és méhek lépjeinek szerves kémiai elemzése azt mutatja, hogy a méhek emésztőrendszerén minden keresztülmegy, amivel találkoznak életük során.
A kaptár anyagától a méhlegelő növényeinek váladékán(nektár, mézharmat, propolisz, pollen) keresztül, az itatóhelyek anyagáig minden átmegy a méhecskén, az is amit szeretnénk és az is amit nem szeretnénk.
Tehát a méhek sokezer olyan vegyülettel találkoznak, amit nem szeretünk vagy amit nem szeretnénk, de nagyon összetett mechanizmussal védekeznek a környezetből érkező káros hatások ellen. A lép anyaga nyeli el a legtöbb káros anyagot. A mézgyomor nemcsak a víz és a nektár szállításában valamint a méz érlelésében, hanem a készülő méz tisztításában is szerepet játszik. Az emésztőrendszer többi része is be van rendezkedve a káros hatások kivédésére.
A méhek környezetének természetes része a répacukor és az oxálsav is. Minden méz tartalmazza a répacukor két alkotó elemét a szőlőcukrot és a gyümölcscukrot, de tartalmaz egy csekély mennyiségű oxálsavat is.

Az oxálsav vizes oldata pH-1, tehát olyan erősen savas, mint az emberi gyomorsav.
A répacukor pH-ja 7 lenne, ha analitikai tisztaságú lenne, de ez sima gyári termék. A gyártás folyamatába vannak erősen lúgos szakaszok, de maga a kristályosítás is lúgos közegben történik.
A bolti kristálycukorból készült vizes oldat a felhasznált víz jellemzőitől függően általában pH 8-8.5 körül van.
Ha cukoroldathoz az előírt mennyiségű oxálsav dihidrátot hozzátesszük, akkor oldatunk pH 1 körüli savas értéket mutatja

Vajon mi áll közelebb a méhecske adottságaihoz, a pH 8.5-ös cukorszirup vagy a pH 1 körüli oxálsavas cukorszirup?

A méhek által gyűjtött nektárok pH értéke változó, de a legtöbb nektár édes savanykás, tehát savas. Mégpedig a hazai nektárok pH-ja 3-4 közötti.
Hasonlóan a hazai mézeink is magas savtartalommal bírnak. Még a lúgosnak tekintett repceméz is pH 4.2 - 4,5 körüli értéket mutat.
A méhek az álcák etetésére méhpempőt választanak ki. A méhpempő még a méznél is savasabb, pH 2.3 - 2.5 körül van.
(A varroa atka vidáman elviseli a méhpempő savasságát, hiszen amikor a sejtbe bebújik, pár napig hanyatt fekve a pempő felszínén úszik ő is, ahogy a méhecske álcája is.)

Mi az én tapasztalatom?
Végeztem kísérletet, ahol cukor nélkül és kétféle cukor koncentrációval készült oxálsavas oldattal kezeltem 15-15 méhcsaládot.
Méréseink szerint az oxálsav atkairtó hatása rövidebb ideig tart, ha nem használok cukrot.
A cukros oxálsavas oldat hatástartama egyértelműen jó, hiszen a kaptárfenéken még a 15. napon is több atkahulla volt a kezelt családoknál, mint a kontroll családoknál.
A kifejlett méhek elhullását nem tapasztaltam. 

Mi a szakirodalom tapasztalata?
Az én méréseimmel megegyező eredményeket olvastam. Az oxálsav hatástartamát növeli, ha nem tisztán oxálsavas vizet csurgatunk a méhekre, hanem oxálsavas cukorszirupot.

Mi az oka annak, hogy az oxálsavas cukoroldat hatékonyabb?
Egyszerű. Az oxálsavas oldatból az oxálsav kristályosodik. Az oxálsavkristályok gyorsabban lepörögnek a méhek testéről, ha nincs jelen a cukor, mint ragasztó anyag. 

Bekerül-e a méhek szervezetébe az oxálsav?
Ha egymás mellett van egy sima cukorszirup és az oxálsavas cukorszirup, akkor a méhek otthagyják az oxálsavas cukorszirupot, a magas savtartalom miatt.
A sima cukorszirupot, annak ellenére, hogy az enyhén lúgos kémhatású, tehát nem hasonlít a nektárra, felszippantják.

Bekerül-e a méhek emésztőrendszerébe az oxálsav, és ha bekerül, akkor ott hogyan viselkedik az oxálsav?
A méhek a kaptárban állandóan etetgetik és tisztogatják egymást. Ezek kiirthatatlan elemi ösztönök.
Nanetti nevű olasz kutató végzett izotópos vizsgálatot, hogy mennyi ideig található a méhek emésztőrendszerében oxálsav. Azt találta, hogy mind addig van az emésztőrendszerben oxálsav, amíg észlelhető annak az atkairtó hatása is.

Bármi a méhek gyomrába vagy a testük felületére kerül, az előbb utóbb végighalad az emésztőrendszerükön is. Így van ez az oxálsavval is.
Tehát nem azért kerül a méhek belébe az oxálsav, mert cukros vagy nem cukros oldattal visszük fel a méhek testére, hanem azért mert a méhek érintkeznek vele.
Bár nem olvastam rá szakirodalmi vizsgálati anyagot, de személy szerint én nem hiszem el, hogy a szublimálással bejuttatott oxálsav ne kerülne be a méhek emésztőrendszerébe.
Sőt feltételezésem szerint az oxálsav károsabb a méhekre szublimálással, hiszen azt a méheknek be kell lélegezniük. Továbbá a fiasításba is jobban bejut a szublimált oxálsav és az álca bőre vékony.
Nem hiszem, hogy a méhek trachearendszerének nagyon vékony sejtrétege az oxásav gőzétől nem károsodik.

Ha a kifejlett méhekre számottevő károsító hatása lenne az oxálsavas cukoroldatnak, akkor nemcsak nekem, hanem más használónak is tapasztalnia kellett volna elhullást.

Geddekas!

Tetszik a cikked a MÉHÉSZET szaklapban.
"Atkával a varroa ellen...."
Jó.
Nagyernyei Attila

Bár ígéretes, de még csak egy kísérleti szakaszban levő módszer. Azt hiszem a rakodókasokban ki is fogom próbálni Philip Chandler módszerét. Most be kell szereznem több zsák faforgácsot és tavaszig komposztálnom kell kint az erdőben. Aztán tavasszal beállítok legalább 20 rakodókast erre a módszerre és figyelem egész évben az atkanépesség létszámváltozását.

Sziasztok!

Az időkép szerint szombaton akár 13 fok is lehet és napsütés! Szerintem ez egy utolsó esély annak (nekem is) aki még nem végezte el a zárókezelést. Mi a véleményetek?

Nb18

Merjünk még oxálsavval csurgatni???

Holnap alkalmas lehet rá az idő!
Én már elvégeztem a záró kezelést apioxal.

Hát nem tudom. Holnap 11 fokot mondanak hozzánk, de ma is szinte csak egy másfél órára volt jó idő.
Felzaklatom őket kirepülnek aztán nem érnek vissza meg aztán nem kis idő végigcsurgatni az állományt. Nem tudom mit csináljak. félek belekezdeni

Lesz még jó idő!!!

Kitin!
Félj is!
Amelyik méhcsalád nyugodt, szépen van méze kár piszkálni.
Inkább legyen 5-10 atkád, annak is a fele a természetes úton elpusztul, mint egy komoly veszteséged, mert a hajnali fagy a legveszélyesebb.
A kezelés után nem tudnak ismét fürtbe húzódni, és emiatt a laza léputcák védtelenek a hideg ellen.
Az Oxál sav szerintem veszélyesebb mint a Perizin ebben az időszakban, viszont ezt mindenki maga döntse el mit csinál.
Ha jók a méheid, ne piszkáld őket.
Nagyernyei Attila

Köszönöm Attila!
Inkább nem zargatom őket!

Egyetlen olyan szer van, ami számításba jöhet, az a hangyasav (talán még a tejsav). Nagyon nagy kérdés, hogy a mi klímánkon ez elégséges védelmet képes-e biztosítani ? Nagyon reménykedtem a MAQS-ben, itthon Apistonik néven lehet kapni. Ez egy gél formulációs hangyasav. Zombee próbálta, és azt írta, hogy nem volt jó. Igazából egy elképesztő dolog miatt.Ha jól emlékszem azt írta , hogy a   gyártó azt mondja, ha sérül a gél külső burkolata , akkor nem működik.

Irido, áthozom ide a hozzászólásod egy részletét, jobb helyen van itt.
Bemásolom ide a tapasztalatom inkább, mert ugyan "nem volt jó" használni, de az atkát írtotta, azzal nem volt baj.
Anno ezt írtam a méhészfórumra:
A MAQS harmadik generációját (itthoni Apistonik) tavaly használtam a gyártó által javasolt módon, hőmérsékleti tartományban. A növényi géltől szabályozottabb kipárolgást vártam, de az első három napban a hatóanyag nagy részét leadta, amely dózis a méhcsaládot sokkolja, a betételtől kezdve sírnak. A korábban használt párologtatóimnál nem volt anyaveszteség, ennél a kezelésnél azonban sajnos több is volt, egy családom kiköltözött a kaptár oldalára... A gyártó általában azzal hárít, hogy megsérülhetett a vékony papírbevonat, amibe a gél van csomagolva, vagy biztosan nem volt megfelelően nyitott a kijáró, ekkor előfordulhatnak az általam is tapasztaltak. Aki már használta, az tudja, hogy két csíkot csomagolnak egybe, amelyek összetapadnak, állás során nedvesednek is valamennyit, macerás épségben szétválasztani őket, hogy ne sérüljön a csomagolóanyag.