Az Európai Bizottság 2013 végén terjesztette elő új uniós jogszabály megalkotására irányuló javaslatát az ún. idegenhonos özönfajok (inváziós fajok) betelepedésének és elterjedésének megelőzése és féken tartása érdekében, mivel úgy ítélte meg, hogy a tagállami szintű fellépés nem elegendő, egységes uniós megközelítésre van szükség. Általános megközelítésben özönfajon olyan fajokat értünk, melyek természetes előfordulási területükön kívülre történő véletlen behurcolásukat, vagy szándékos betelepítésüket követően képesek ott megtelepedni és tért hódítani, veszélyeztetve ezáltal az őshonos életközösségek ökológiai egyensúlyát. A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja szerint a természetes állat és növényvilágra veszélyt jelentő inváziós fajok jegyzékében szerepel a Robinia pseudoacacia, vagyis a fehér akác!
Az EU következő lépése, az ötven legveszélyesebb fajt felsoroló lista összeállítása lesz. A tervek szerint a legnagyobb kockázatot jelentő fajok totális tiltólistára kerülnének, és nem lenne engedélyezett se az importjuk, se a felhasználásuk, se a környezetbe történő kibocsátásuk. Jelenleg egységes EU szabályozás nincs, csak egyes fajokra van előírás. Egyes szakértők szerint kevés az 50-es lista, minimum egy 1500-as listára lenne szükség!
Az akác, mint tudjuk nem őshonos. Egyes szakértők szerint az EU akác állományának a fele Magyarországon található. Az akác termesztése súlyos természetvédelmi hátrányokkal jár. Az akác nitrogént és más fajokra nézve mérgező vegyületeket juttat a talajba, amelynek vízháztartását is jelentősen megváltoztatja. Az akác gyorsan terjedő képességével ott is megjelenik, ahová nem szándékosan ültették. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontja által megírt sajtóközlemény szerint, azokon a területeken, ahol a magyar természetvédelmi értékek megvédése az elsődleges szempont, az akácnak nincs helye! Szó szerint ezt írják: „Ez részben az őshonos fafajú erdőkben és gyepterületeken spontán megjelenő akác visszaszorítását, részben az ilyen területeken álló akácosok fokozatos átalakítását jelenti őshonos fajokból álló erdőkké.”
További érdekesség, hogy 2013. szeptemberében Lapos Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium erdészeti, halászati és vadászati főosztályának helyettes vezetője a következőket nyilatkozta a Nemzeti Erdőtelepítési programról: ” A gyorsan növő, de a táj adottságaihoz nem megfelelő alföldi nyár-, fenyő- és akácerdőket fokozatosan át kell alakítani őshonos fafajú, a szélsőséges időjárást is átvészelni képes erdőkké…………….A mátrai fenyvesek is megszenvedték az elmúlt évek nagy hőségeit, szárazságait, helyükbe szintén őshonos lombos fafajtákból álló erdőt telepítenek.”
Mindenki tegyen belátása szerint!
Szabó József