Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés

QUQURIQ !!!

Szeremej!
"A fészek közepéből vett rajbölcsőkből jó anyákat lehet pároztatni. Az ilyen anyák máshogy kelnek, mint a neveltek. Sokkal fürgébbek, vitálisabbak."
És ezek az anyák lesznek a leg rajzósabbak!
Az egyik leg erősebb genetikai tulajdonság a rajzás!...mert ez van összefüggésben a szaporodással.
Ne ments rajbölcsőt, ha nem szeretsz fára mászni!
Én a rajzott új anyákat is lecserélem nevelt anyákra.

Kiskakas

Ez egy tévhit. Nem attól a családtól kell bölcsőt menteni ami először húzza, hanem ami erőböl! Az anyanevelés is a rajzáshoz közeli állapotot használja ki.

QUQURIQ !!!

Szeremej!
"A fészek közepéből vett rajbölcsőkből jó anyákat lehet pároztatni. Az ilyen anyák máshogy kelnek, mint a neveltek. Sokkal fürgébbek, vitálisabbak."
És ezek az anyák lesznek a leg rajzósabbak!
Az egyik leg erősebb genetikai tulajdonság a rajzás!...mert ez van összefüggésben a szaporodással.
Ne ments rajbölcsőt, ha nem szeretsz fára mászni!
Én a rajzott új anyákat is lecserélem nevelt anyákra.

Kiskakas

Ez egy tévhit. Nem attól a családtól kell bölcsőt menteni ami először húzza, hanem ami erőböl! Az anyanevelés is a rajzáshoz közeli állapotot használja ki.

szeremej!
Ha Kiskakas hozzászólása tartalmilag azt jelenti, hogy olyan családból származó nevelt anyákkal érdemes lecserélni a(z esetleg meg)rajzott új anyákat, amely családok egyébként (genetikát tekintve) nem rajzó hajlamúak, akkor is tévhit a véleménye?
Bár lehet, hogy én értettem félre a válaszát. Meg a tiédet is

Itt szeremej álláspontja a helyes, illetve közelebb jár az igazsághoz. Amelyik erőből húzza! Tehát minden előfeltétele megvalósult a rajzásnak, népes, mézes, és nem rajzóhajlamú az az nem ez évi, és tavalyi anyás családokról van szó. Akkor innen bátran lehet menteni a szép és jó helyen lévő bölcsőket.

Igazából a jó minőségű tenyészanyagot  nem a méhésznek kellene előállítani, neki a termelés a dolga. Ha anyát is nevel, akkor törzsanyához kellene jutnia és attól nevelnie. De ez nálunk nem működik, mert nincs ilyen. Pedig az élet megkövetelné,  de nem lépnek az illetékesek.

Egyet azért ne felejtsünk el. Matematikai alapon az anya génjei 50%-ban határozzák meg az utódok tulajdonságait. A szakirodalom és szóbeszéd szerint viszont 60%-ban a here génjei határozzák meg az utódok tulajdonságait. Az anyaneveléshez szorosan hozzá kellene tartoznia az apacsaládok meglétének is. Herék valóban vannak, minden családban akadnak szinte kivétel nélkül, nade ha 50%, pláne ha igaz akkor csak 40% jut az anyának akkor mért nem esik szó az apacsaládokról? Ezek legalább annyira fontosak. Ha az ember betesz csak 1 építtető keretet és abban herét nevel egy apa családnál máris 10-20x-os az ottani here többlet. Persze 100%-ra csak mesterséges megtermékenyítéssel lehetne menni. De ez azért elég jó arány.

Valóban igazad van, a here tényleg mondhatni fontosabb. De ha sok jó anyánk van, akkor valószínű, hogy sok jó herénk is lesz. Mivel ezek az anya tulajdonságait viszik tovább, így számíthatunk jó vérvonalra az állományunkban.

Itt szeremej álláspontja a helyes, illetve közelebb jár az igazsághoz. Amelyik erőből húzza! Tehát minden előfeltétele megvalósult a rajzásnak, népes, mézes, és nem rajzóhajlamú az az nem ez évi, és tavalyi anyás családokról van szó. Akkor innen bátran lehet menteni a szép és jó helyen lévő bölcsőket.

Tehát ahogy én értettem, azaz hogy ha Kiskakasnál esetleg becsúszna egy-egy rajzott anya, akkor ő azt is lecseréli olyanra, amelyiket egy tapasztalatilag nem rajzó hajlamú tenyészanyagból maga neveltetett (függetlenül attól, hogy a másik, rajzott anya egyébként honnan kelt ki, fészek közepéről, vagy máshonnan), akkor az rosszabb, mint ha nem csinálna semmit?
Gondolom, ha már nevelteti az anyákat, azoknál ugyanazokat a feltételeket eleve megadja, mint amit az amúgy rajzós család is "megkap", tehát népes, mézes, tavalyi anyás családokból nevel, és valószínűleg azok is erőből húzzák, viszont legalább tudható, hogy egyébként nem rajzós hajlamúak, akkor miért rosszabb ez az út?

Ott kezdeném, hogy az lett "beleverve" tévesen a fejekbe, hogy a rajanya rajzó hajlamot örökít minden esetben. Holott a rajzás az alapvető életjelenség, úgy mint a születés, vagy a halál. Csak nem mindegy, hogy mikor és milyen körülmények között történik meg.
Miért cserélném le, vagy miért ne használnám fel, annak az egyébként kiváló családnak a megfelelő rajbölcsőjéből kikelt anyát? Népes? Igen. Jól mézelő? Igen. Ha az anya életének nem az első, és második évében történik a rajzásra készülődés akkor mi a gond? Semmi!
A gond ott kezdődik, ha kicsi vacak család, és mégis rajzásra készül. Illetve legyen bár erős és mézes de túl korán gondol a rajzás. Na ezek a nagyvalószínűséggel rajzási hajlammot örökítő anyák. Ezeket nem szabad felhasználni szaporítani. Ezek esetében valóban a fatetejéről kell vadászni majd a  rajokat. De én ezt már kifejtettem többször is.

Sziasztok!

15 napja kelt ki álcaáthelyezéssel nevelt anyám egy családnál! Ellenőriztem a petézését de sajna még nem találtam petéket. Pedig az anya biztos hogy a családban van!

Lehetséges hogy ennyit késik  a petézés és később majd beindul?

14-15 nap még csak az alap idő, tehát amikor már először lehetne petézésre számítani. Ennyi idő eltelik az anya érésével, tájoló repülésével és párzással. De az időjárásnak is megfelelőnek kell lennie, tehát csúszhat a petézés kezdete.

Szerintem a keléstől számítva a 8-9. napon már petéznie kell az anyának optimális körülmények között.
Én azt vettem észre, hogy minél jobban kitolódik ez a párzási idő annál kevésbé várható, hogy jó teljesítményű anyát kapunk.

Üdv. jani bátya

Az időjárás most nagyban befolyásolja a párzást. Ha a tájoló repülés után 3-4 nappal nem párzik be, nagy az esély, hogy rosszul sikerül vagy herepetéző lesz. Ekkorra az anya kb 10-11 napos.

Egyet azért ne felejtsünk el. Matematikai alapon az anya génjei 50%-ban határozzák meg az utódok tulajdonságait. A szakirodalom és szóbeszéd szerint viszont 60%-ban a here génjei határozzák meg az utódok tulajdonságait. Az anyaneveléshez szorosan hozzá kellene tartoznia az apacsaládok meglétének is. Herék valóban vannak, minden családban akadnak szinte kivétel nélkül, nade ha 50%, pláne ha igaz akkor csak 40% jut az anyának akkor mért nem esik szó az apacsaládokról? Ezek legalább annyira fontosak. Ha az ember betesz csak 1 építtető keretet és abban herét nevel egy apa családnál máris 10-20x-os az ottani here többlet. Persze 100%-ra csak mesterséges megtermékenyítéssel lehetne menni. De ez azért elég jó arány.

Az anya ösztönből olyan herékkel párzik, amelyek génállománya a legkevésbé hasonlít a sajátjára. Ez a túlélési stratégia segít legjobban elkerülni a beltenyészetet és a káros mutációt.
Legkevésbé részesíti előnyben a méhes heréit és viszont. Így felmerül a kérdés: Van értelme az apacsaládnak?

Az időjárásra nincs ráhatásunk, ilyen irányból nem tudjuk befolyásolni hogy meddig "tétlenkednek" a pároztatóban szernecsén múlik. Azt nem tudom hogy milyen herékkel párosodnak, nem szokták előtte bemutatni alkalmi partnerük  . Én egy családomnál sem irtom a herekéket pontosabban a herefiast, annyi mindíg a here amenyit ők jónak látnak. Így természetes a család összetétele. De idegen herék is lehetnek bőven a légtérben, mostanában még mindíg gombamód szaporodnak a méhészleszek telephelyek, 300 méteren belül is vannak néhányan.  ....

Mikor működött nállunk, utoljára pároztató állomás?