János!
Ezt a kutatást én néhányszor már nagyon becsméreltem. Komoly tudósok nem gondolhatják komolyan, hogy ez bármit is bizonyít. Tudod, standardizált körülmények! A neos és nem neos legelő esetében is csak az van bizonyítva, hogy két élőhely közül az egyik esetében van eltűnés a másikban nem. De hát két egyenként 75 négyzetkilométeres terület még ezer más tényezőt tekintve különbözik egymástól. A különbség oka nincs bizonyítva. Ha csak abban a paraméterben különbözik a két csoport, hogy NNI-s szirupot kap az egyik és simát a másik, akkor lehet azt mondani, hogy a különbség oka az NNI. Akkor egy nyári kontamináció és egy tavaszi állapot között mennyi dologban különböznek egymástól a vizsgált méhcsaládok és azok környezete? A különbséget akár az atka is okozhatta, vagy a Nosema vagy akármi más. Például lehet a különbség oka akár repellens hatás is. Neos kultúra (feltételezett) repellens hatása kihathat a család pollentartalékaira, ami miatt ezek gyengébbek lehetnek.
Az alapvető kérdés az, hogy a kimutatási határ alatti szintek (hiszen alapvetően ilyen "adatokat" ismerünk) kumulatív módon képesek-e kiváltani az eltévedést. Hiszen a guttációs cseppek akut mérgezése az egyed szintjén akár meg sem jelenhet családszinten, a hírvivő lánc beindulásának hiánya miatt. Ez egyed szintjén természetesen bizonyítva van. Az vele a gond, hogy a méhész ezt a kárt nem is észleli. A kárt az okozza, amikor kiürül a kaptár, nem az, amikor néhány méh hiányzik.