Aki nem járt soha a méhészetemben, soha nem látta méheimet a vándorhelyeken, semmit nem tud az eredményeimről, hogy veszi a bátorságot, hogy bármit is kijelentsen, minősítsen, hazugnak nevezzen?
Ehhez kell a nagy arc.
Valaki a vágyait fogalmazza meg írásaiban, én a valóságot tárom elétek, amit teljes mellszélességgel vállalok.
Tudom van amikor ez fájdalmas.
A Zöldön Zsíros méhésztárs moderátornak igen találó a mottója.
"Mérőszám? A tele hordók!"
A többi csak rizsa.
Ez dönti el, ki milyen méhész.
Attól, hogy valakinek sok méhcsaládja van, még nem biztos, hogy olyan eredményes mint akik nem nyilatkoznak.
Ismerek egy hasonló nagyszájú, dicsekvő méhészt, aki akácpergetés után olyan széles mellel közlekedett, hogy a pocakján pattogtak a gombok.
Mindenkinek áradozott az eredményéről, addig amíg az egyik szerény, addig nem beszélő kollégát meg nem kérdezte.
Na te mit csavartál?
Emlékszem, éppen 12 kilóval többet!!!!!
Kínosan kezdett röhögni az eredmény hallatán.
Többször írtam, hogy szaktanácsadóként megadatott nekem, hogy sok méhészetben járhattam, főként Tolna és Baranya megyében.
El tudom magam helyezni a méhésztársak között.
Ezek mind szavahihető komoly szakemberek akiknél megfordultam, és sok kaptárukba bele is kukkantottam.
Veszem a bátorságot, hogy erről is írjak nektek.
Az viszont még nálam is bátrabb, aki sosem látta a méheimet, és erről írogat naphosszat.
Nagyernyei Attila