Méhek vs. növényvédelem

  • 1407 válasz
  • 579549 megtekintés
*

irido

  • ****
  • 488
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #255 Dátum: 2015. Január 03. 10:09 »
Kicsit összefoglalva a Jenő, az Anti , Bükk  és az általam tapasztalt jelenségeket. Az eltűnési és vagy mászkálási tünetek hordáshoz kapcsolódnak. Az eltűnés oka lehet az, hogy eleve "beteg" méhek repülnek ki, vagy nem is repülnek, csak kisétálnak a kaptárból, mert azt hiszik, hogy tudnak repülni, de nem tudnak. Így azért nem mennek vissza, mert nem volt tájoló repülés, tehát nem tudják hol a kaptár. Másik ok lehet, hogy részleges repülésképtelenség van. Egy darabig el tud repülni, aztán leesik és elpusztul. Harmadik ok lehet, hogy a tájékozódóképességét veszíti el. Negyedik ok lehet, hogy mérgezést szenved és kinn elpusztul, vagy már a méhlegelőn, vagy hazafelé jövet. Tehát van a tünetek szerint négy típus, amelyek közül valamelyik biztosan megállja a helyét. Az izgalmasabb az, hogy melyiket mi idézheti elő ? Vegyük először a vírust. A vírusok nagyon speciális támadáspontra is képesek, tehát elképzelhető olyan szituáció, hogy szárnyizmok bénulnak, lábizmok nem (mászkálás). Mérgezésnél lehet ilyen ? Igen! Legalábbis én tapasztaltam. Felszívódó szerves foszfátészterrel kezelt repcéről hazatért csillagos fejű méheknél. Talán a méh szárnyszerkezete miatt van . Tudósok felvetették, hogy a "méh nem is tud repülni", mert olyan rossz a szárnyainak a működése. Tehát a legkisebb zavar is repülésképtelenséget okozhat. Lehet-e olyan mérgezés, amely hatására a kirepülő méhek mind odavesznek? (Nálam ilyen volt kétszer is). Vegyük sorra a főbb csoportokat. Azt írtam nem rég, hogy piretroidra gyanakodtam. De szerintem nem lehet az. A piretroidok ugyanis nem felszívódók, tehát csak az pusztulhat el, amelyiket éppen lepermeteztek. Ha másnap megy ki a méh az ettől nem pusztulhat el. Tehát a teljes kijáró nép elveszítése nem lehet piretroidtól. Hiszen soha sincs kinn egyszerre minden gyűjtő korú méh. Egy felszívódó szer esetén viszont haza kellene érnie, legalábbis a méhek egy részének, és a kaptár előtt hullának kell lennie. Nálam ilyen nem volt. Mondjuk távoli méhlegelő esetén lehet ilyenről szó. Említettem a nektárhiányt. Távoli méhlegelőnél, alacsony nektárprodukciónál lehet ilyen folyamatos eltűnés. Reggel a felderítők még hoznak haza nektárt, a később indulóknak a légköri szárazság miatt nem lesz elegendő nektárjuk. Ez nálam lehetséges alternatíva, Jenőnél és Antinál nem. Lehet-e vírus? Elvileg igen. Gyakorlatban csak nagyon erős megszorításokkal. Olyan vírusnak kell lennie, amely csak röpképtelenséget, vagy tájokozódási problémát okoz. Időszakosan kell kialakulnia szinte az összes gyűjtőkorú méhnél. Más időszakban pedig csak jelen lenni, de tünetet nem okozni. Lehetséges ez ? Olyan vírus esetén, mely a bélcsatornában ott van, de ott gondot nem okoz, hanem csak akkor ha a Nosema lyukat üt (annak időszakos felszaporodása adja meg a lehetőséget a vírusnak a szervezetben történő szaporodásra). Igen ám, de akkor hogyan lehet állandóan jelen a bélcsatornában? Esetleg a bélhámban szaporodni képes (vagy a garatmirigyben), de így tünetet nem okoz. Akkor lesz tünet, ha a szárnyizomban szaporodik, de oda csak akkor tud eljutni, ha van Nosema spóra termelődés. Ez egy nagyon speciális vírus. Nem tudom, hogy bármelyiknek van-e ilyen tulajdonsága ? Érdemes lenne az ilyen mászkáló méheket Irido vírusra megvizsgálni. Az amerikaiak genomikai vizsgálatok alapján a Nosema ceranae és az Iridovírus együttes előfordulását találták meg a CCD-vel érintett állományokban. Lehet-e Nosema ceranae és valamilyen felszívódó szer ( a csávázószer is ilyennek tekinthető) együttes jelenléte az általunk tapasztaltak eltűnési-mérgezési esetekben? Igen, hiszen a napraforgótáblán talált méhek azt mutatják, hogy a hatás ott alakult ki. Vírus okozta esetekben a méheknek út közben kell elpusztulniuk, nem a táblán. Kivéve ha a tábla közel van. Távoli táblán elpusztult méhek és beteg  rovarevő madarak mérgezésre utalnak. Ez lehet piretroid és felszívódó szer mérgezés is. Utóbbi éppúgy lehet szerves foszfát észter, mint neonikotinoid. Azt viszont a vizsgálat a méhekből kimutatná (dimetoát). Piretroid esetén viszont csak a permetezéskor kinn lévő méheknek szabadna szerintem elpusztulniuk. Felszívódó szer esetén közeli táblán történt mérgezéskor otthon is kell hullának lennie. Szerintem többféle esetről van szó, ami a négyünk állományát jelenti.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #256 Dátum: 2015. Január 03. 11:04 »
Misi!

Nem tudom ki vagy.
Mégegyszer elolvasva hozzászólásod már nem érzem,
hogy engem,az általam kezelt méheket akartad ll.o-nak
minősítened.
Most úgy érzem általánosítva írtál.
Ezért most bocsánatot kérek a válaszomért,
valószínűleg félre értettelek.
Mégegyszer,ne haragudj.

Én is sokszor találok a méhek között-ahogy Te írod-
ll.0 méheket.Ezek szerintem atka szívott vagy vírus fertőzöttméhek.
Mindenképpen betegek.Kisebbek,furcsán áll a szárnyuk.
Vannak olyan családok amiben sok van ezekből a méhekből.
Ezeket vagy likvidálom vagy egyesítem.
Szerintem ezeket a jelenségeket válogatással,szelektálással nem lehet
megszűntetni,ezek betegek.

Csányi Antal

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #257 Dátum: 2015. Január 03. 18:21 »
A sóadagolással vigyázni kell! Inkább csak homokos talajon fordul elő sóhiány, általában akácon vagy selyemfűvön. Én külön edényben adagolom a sót, /1-1,5 evőkanál  1,5 l vízhez/ ebbe szivacslapot teszek, de az ivóvízbe soha nem teszek sót. A külön edényben is megtalálják, sokszor fekete a méhektől. De ha tiszta víz kell nekik, rárepülnek az itatóra. Igy itatva még nem volt semmi elhullásom róla.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #258 Dátum: 2015. Január 03. 20:30 »
Sziasztok! Boldog Új Évet mindenkinek!
Olvasgatom a hozzászólásokat mert engem is érintenek az írások ill. hasonló jelenségeket tapasztalok néhány éve magam is. Álló méhészetem van és egy olyan környéken méhészkedem, ahol a talaj minősége nem éppen kedvez sem a repcének sem a napraforgónak. Ebből kifolyólag ezeket a növényeket nagy táblákban nem is jellemzően vetik a környékemen (a repce pl. csak térdig nő meg a 4km-es körzetemben a napraforgó meg egyáltalán nem mézel) de persze azért előfordulnak vetésterületek. Jellemzően több kisebb gazda tevékenykedik a körzetben, amit nem igazán tartok szerencsésnek noha mindegyiket ismerem és mindegyik váltig állítja, hogy betartja a növényvédelmi előírásokat. A gondom az, hogy repce virágzás időszakában de nem az elején hanem inkább a vége felé akác előtt általában néhány nappal a családok szinte kivétel nélkül elveszítik a kijáró méheket. Nem fokozatosan hanem 1-2 napon belül látványosan elnéptelenedik az olyan család, amelyiknél van 7-8 NB keret fiasítás és több műlépet kiépített gyümölcsön ill. akác előtt. A kaptár előtt hullák nincsenek, mászkáló méheket sem látok. Gyakran felkeresem a szóba jöhető repcetáblákat, de nem látok hullákat a földön. Kell akácon kb. egy hét, amire nagyjából rendbe jönnek a családok a kelő fiasításnak köszönhetően.  Először gyanakodtam arra, hogy talán ahogy járják a repcét és egy esetleges hirtelen lehülés hatására kint maradnak a szabadban... De hát nem minden évben volt drasztikus lehűlés. Aztán arra is gondoltam, hogy talán generáció váltás megy végbe és a fiasítás nevelésben elfáradt méhek elpusztulnak... Csak hát az általában folyamatosan megy már végbe abban az időszakban, nem drasztikusan 1-2 nap alatt. Gondoltam a műlépre is, ezért már nem csak attól vásárolok műlépet akitől eddig évtizedekig vettem, hanem mástól is... A jelenség nem változott. Gondoltam nosemára és általában nyáron szúrópróba szerűen mintákat küldök a laborba volt olyan év, hogy közepes nosema fertőzést állapítottak meg ill. néhány mintánál erős fertőzést volt olyan év, hogy semmit vagy gyenge fertőzést. Ezért ősszel Fumidil-B -t használok az utolsó etetésekkor a labor által küldött papíron szereplő alkalmazás szerint. Nosemának szemmel látható jeleit pl. hasmenés, ürüléknyomok nem tapasztalok. Persze nyilván ettől még előfordulhat de bőséges virágporos legelő van (kiváltképp tavasszal) és nagyon figyelek, hogy szép lépek legyenek a családoknál és érett, fedett élelemmel menjenek a télbe. És még mindíg gyanús, hogy hirtelen tűnnek el a méhek.  Nyáron amitrázzal védekezem atka ellen majd ősszel perizint ill. oxálsavat csurgatok. Atkával szerencsére eddig (lekopogom) nem szokott gondom lenni. Szóval nem értem az okot, mitől következik be ez a drasztikus népesség csökkenés általában ebben az időszakban?! Korábban olyan családok voltak akác előtt, hogy nem lehetett látni az etetőt a méhektől, lógtak a rostaszöveten és kezelés végén alig lehetett lezárni a kaptárt olyan sokan voltak. Most meg...

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #259 Dátum: 2015. Január 03. 20:39 »
Ezt kérdezi Csányi Anti, és én is amit Geddekas leírt:

"Számos mérés szerint, (no nem az OMME monitoringban találhatók szerint) a kukorica guttációs csepp a mérgező dózis többszörösét tartalmazza
neonikotinoidokból.
Itt már csak az a kérdés,miért nem vizsgálta az OMME monitoringban?"


Tisztelet Méhészklub olvasók.
Valamikor néhány éve Lászlóffy Zsolt egy külföldi útjáról hozott haza egy kisfilmet, ahol német kutatók mutatták be mit okoz a guttációs csepp! Úgy emlékszem egy kutató méhészhölgy videózta, és fényképezte a hajnali cseppeket szívogató méheket. Még fejlámpával ment ki, szürkületben.
Később ezek a cseppek (már reggel) felszáradnak, és parányi, térképszerű foltok maradnak a helyükön. (Valaki azt állította vízkő maradék.) Baromság! Abban van amit nem akarnak nézegetni?
Tehát az a kérdés miért nem vizsgálja az OMME monitoring csapata?
Mert ehhez hajnalban kell a kakaskukorékolásra ébredni!!!!!!!!!!
Ezt mondom, írom éppen 5 esztendeje, még mintát sem tudnak venni!
Tehát mi a megoldás? Teljes fej, és szemlélet csere!
Nem nehéz ez, csak akarni kell! Azonnal minden kiderülne!
Nagyernyei Attila

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #260 Dátum: 2015. Január 03. 21:13 »
Tisztelt Méhészklub olvasók, és tagok!

A méhek "sétafikálásáról" van itten nagyban szó?

Viccet félretéve, mert ez annál komolyabb téma.

Nem olvastam senkitől azt, hogy milyen korú méhek sétálnak, pedig ez a legfontosabb kiinduló pont, hogy előrébb juthassunk.

Szinte csak és kizárólag dajkakorúak, azok amelyeknek ez volt az első kirepülésük, sajnos a halálba.
És bizony a herék is köztük vannak, kicsit kisebb számban.
Vagy húsz évvel ezelőtt,  Villányban a kibetonozott úton a szőlőültetvények között, akácvirágzás alatt rengeteg sétáló méh jött velem szembe. Mintát küldtem Rusvai Miklós professzornak, az Állatorvos Tudományi Egyetemre.
Akut paralízis vírust mutatott ki belőlük. Egyik előadásában mondta, hogy ez volt az első minta amiből ki tudták mutatni a vírust.
Tehát ez nem egy újkori jelenség.
De vigyázat! Ez nem bizonyított az elmúlt években, mert nincs vizsgálat, hogy ugyan az a vírus okozza e.
Van egy elméletem, ha marhaság ne fogadjátok el.
Mikor is van mászkáló méh? Sok mindent tudunk már. Egyet biztosan, és ezt az előttem hozzászólók, de még a zöldön írók is megerősítik.
Tömeges keléskor!
Tehát, véleményem szerint a rossz minőségű pempő az oka!
És most jön egy eretnek dolog. Általában azok panaszkodnak akik akác előtt repcére vándoroltak!
Pontosan beleillik a képbe, hogy az ott gyűjtött virágporral etetett álcák (ekkor van a legtöbb), pont akác előtt kelnek ki tömegével!
Akkor?
Nem is kéne folytatnom. Egyáltalán nem állítom, hogy csak azoknak a méhészeknek sétál az állománya akik repcén voltak, de ők veszélyeztetve vannak.
És a gyümölcsvirágzáskor még nem láttatok permetezni senkit?
Ezért úgy gondolom a méhpempő a fogó!
Javasolnám, hogy az OMME ezeknek a méhészeknek a méhcsaládjaitól vegyen mintát a pempőből, ott ahol a jelenség aggasztó.
Biztos vagyok benne, hogy itt van a turpisság. Ha nem velük, majd nélkülük, de ez közös érdekünk, hogy kiderüljön mitől néptelenednek el a méhcsaládok pont akkor, mikor a legnagyobb erőre lenne szükségünk.
Nagyernyei Attila

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #261 Dátum: 2015. Január 03. 21:55 »
Belphegor!

EZT írod!
"Korábban olyan családok voltak akác előtt, hogy nem lehetett látni az etetőt a méhektől, lógtak a rostaszöveten és kezelés végén alig lehetett lezárni a kaptárt olyan sokan voltak. Most meg..."
EZ A LÉNYEG!
Ezt szajkózom évek óta!
Eltűnnek a kijáró méhek,nem érnek haza.
Ha logikusan gondolkodunk,a növényvédelem-helyesebben vegyszer használat-változott csak meg drasztikusan.
Átváltottak a kontakt szerekről a hosszú hatású szerekre a gazdálkodok.Sokkal egyszerűbb a magvakat csávázni,
mint helikopterrel,földi géppel,stb,napnyugta után kijuttatni a kontakt,8 óra alatt lebomló szert.
Nem kell éjszakázni,nem kell ismételni ,mindent visz!
Az utóbbi években alig látni légi,földi permetező szerkezeteket,nincs miért menniük.
Amikor dolgoznak gombaölő szereket nyomnak.

Na ez is megérne egy fejezetet.
Nagyon valószínű,hogy Csuja Lacinak igaza van,hogy ezek az új típusú gombaölők a virágporon keresztül
nagyon ártalmasak.A silózásnál az erjesztő gombákat tönkre teszik,így nem megfelelő minőségű táplálékkal
történik az álcák etetése.Lehet,hogy rövidebb életűek lesznek a méhek,fogékonyabbak a betegségekre,
gondolok itt a nosemára,vírusokra,baktériumokra.A nyúlósból sem volt talán még soha ennyi az országban.

Véleményem szerint a mezőgazdaságot vissza kellene kényszeríteni a gyorsan lebomló vegyszerek használatára!
A gombaölő szerek kijuttatását virágzó kultúrában be kellene tiltatni!

Mindezeket a józan paraszti eszem mondatja velem.
Az indok nagyon egyszerű csak ezekben a szerekben,vegyszerezési technológiákban történt drasztikus változás!
Meggyőződésem emiatt gyengébbek a méhek!

15-20 éve nem voltak ezek a problémák.
3 családdal kezdtünk méhészkedni azt követő években 6, 20,50,110,210,280, 400,800,1200,1500,2000,...
családra szaporítottuk a méheket.Ennek a 12 évnek a nagy részében megdupláztuk a családokat.
Ma nem lehet így szaporítani,nem jönnek fel a méhek.
Sokkal nehezebb méhészkedni,mint 20 éve.

Csányi Antal

ui:Vivaldi,most milyen megérzéseid vannak?
Kérdezem tőled,vajon mi lehet a hátsó szándékom?
Hidd el,nem azért írom le a gondolataim,mert tele van a tök.. a jelenlegi helyzettel!

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #262 Dátum: 2015. Január 03. 22:42 »
Ha logikusan gondolkodunk,a növényvédelem-helyesebben vegyszer használat-változott csak meg drasztikusan.

Meg a klíma.
Meg a méhsűrűség.
Meg az atka - nosema probléma.

Sajnos egyik sem előnyünkre.
Idén repcén kiderül, hogy a csávázószerek voltak-e a ludasok. Ha továbbra is mászkálnak a méhek, akkor nem.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #263 Dátum: 2015. Január 03. 23:01 »
Tisztelt Kollégák
Attila!

Lenne egy javaslatom!
Szervezzünk egy méhegészségügyi konferenciát a szekszárdi rendezvény
előtti vagy utáni napra.
Hívjuk meg a méhekhez értő szakembereinket,professzorainkat.
Rusvai Miklóst,Békési Lászlót,Csaba Györgyöt.Nekik mondjuk el a bajainkat,
méhegészségügyi problémáinkat töményen.A mai rengeteg írás a témában azt bizonyítja,
melyen sokunknál ez a probléma.Szerintem óriási károkat okoznak az"új típusú" vegyszerek.
Segítségüket kérjük,merre induljunk.Mit tegyünk.
Lehetne meghívásos,de lehetne nyílt is.
Mindkettőnek meg van az előnye.
A nyílt talán jobb lenne,egy határozott,jó levezető elnökkel nem hiszem,hogy kezelhetetlen lenne.
Bross Pétert is meg lehetne fűzni vezesse le.
Attila,Te is abszulut alkalmas vagy arra,hogy levezessél egy ilyen megbeszélést,konferenciát.
Találjuk ki a részleteket.
A méhészkedő állatorvosok is sokat segíthetnek jó irányba elindulni.

Sokszor hallom manapság,merjünk nagyot álmodni.
Egyszer használhatnánk a szlogent jó célra is.

Csányi Antal

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #264 Dátum: 2015. Január 03. 23:18 »

Nagyon valószínű,hogy Csuja Lacinak igaza van,hogy ezek az új típusú gombaölők a virágporon keresztül
nagyon ártalmasak.A silózásnál az erjesztő gombákat tönkre teszik,így nem megfelelő minőségű táplálékkal
történik az álcák etetése.
Anti!
Az a baj, hogy ez egy tévedés. Jó magam azért regisztráltam erre a fórumra a nyáron, és azért irido és nem cerana néven, mert a Csuja Laci nagyon magabiztosan állította ezt. Ha valakit érdekel innen kezdően olvasgathatja:

http://meheszklub.hu/index.php/topic,25.msg5012/topicseen.html#msg5012

Röviden a lényeg: a gombák tejsavasan nem erjesztenek, azt a tejsav baktériumok végzik, melyekre nem hatnak a gombaölők. Ennélfogva máshol kell keresni a megoldást. Például úgy, hogy a gombaölők azokat a folyamatokat károsítják, melyek pl. a peritrofikus hártya képződésért felelősek. Ezáltal pl. Nosemát idézhetnek elő.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #265 Dátum: 2015. Január 03. 23:49 »
Pink Panther

Nem értek egyet veled!
Drasztikus változás nem történt a klímában,attól a méhek nem tűnnének el,legfeljebb,korábban,későbben
fejlődnek fel,többet kell etetni,serkenteni,stb.

A méhsűrűségben van változás,de ez akkor okozhatna nagy problémát ha nem lenne elég virágpor.
Ez csak extra években probléma és kis területekre jellemző.Gondolj bele mindig voltak extra méhsűrűségű
települések pld. Vajszló,mindig voltak felkapott vándorhelyek pld. Sasrét hárson,vagy Karancsság akácon.
Túl nagy problémát nem okozott a sok méh.Nyilván a méhbetegségek könnyebben terjednek.
Etetéssel serkentéssel a probléma kezelhető,amíg van elegendő virágpor.

Atka-nosema probléma.
Nagy méhsűrűségnél nagyobb a kockázata az atka okozta betegségeknek.Jönnek mennek e herékkel
a vándor atkák,de nekem jól kezelt atkamentes állományoknál is eltűnnek a kijáró méheim.
Miért csak a kijárok,a bentiek miért nem?Az atkának pont a fiatalokat kellene nagyobb mértékben károsítania,abban az estben ha sok az atka.
A nosemáról minden előadáson azt hallom kísérő betegség,és ez így is van.
Kíséri a MÉRGEZÉST!
Mert érdekes módon csak akkor tűnnek el a méhek ha szántóföldi kultúrákra járnak.
Előtte nincs gond,szépen fejlődnek.Utána addig van méh eltűnés,kínlódás amíg el nem tűnik a be silózott silány,szántóföldről származó ,meg nem erjesztett virágpor.
Amint megjön az jó virágpor július végén a méhek újra szépen elkezdenek fejlődni.

ÉRDEKES CSAK ADDIG VAN ATKA,NOSEMA PROBLÉMA AMÍG A MEZŐGAZDASÁGI NŐVÉNYEKRŐL GYŰJTÖTT
VIRÁGPORNAK,NEKTÁRNAK HATÁSA VAN A MÉHEKRE!!!!

Még egyszer leírom a megoldási javaslatomat,mert a problémáinkat ez oldhatná meg.

Véleményem szerint a mezőgazdaságot vissza kellene kényszeríteni a gyorsan lebomló vegyszerek használatára!
A gombaölő szerek kijuttatását virágzó kultúrában be kellene tiltatni!

Mindezeket a józan paraszti eszem mondatja velem.
Az indok nagyon egyszerű csak ezekben a szerekben,vegyszerezési technológiákban történt drasztikus változás!
Meggyőződésem
,emiatt gyengébbek a méhek!

Csányi Antal



 
« Utoljára szerkesztve: 2015. Január 03. 23:54 írta Csányi Antal »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #266 Dátum: 2015. Január 04. 00:30 »
Iridó!

Ezt írod!
"Röviden a lényeg: a gombák tejsavasan nem erjesztenek, azt a tejsav baktériumok végzik, melyekre nem hatnak a gombaölők. Ennélfogva máshol kell keresni a megoldást. Például úgy, hogy a gombaölők azokat a folyamatokat károsítják, melyek pl. a peritrofikus hártya képződésért felelősek. Ezáltal pl. Nosemát idézhetnek elő."
Biztosan igazad lehet,a méhbiológiához vajmi keveset értek.
Sajnos nem ez irányban tanítottak a főiskolán a tanáraim.
Műszaki végzettségem van.
De egy valamit a középiskolai töri tanárom alaposan belém plántált.
Ő azt mondta mindig azt figyeljem mi van dolgok ,események mögött,és én döntsek igaz lehet-e amit
mondanak nekem.Ugye ez még az átkosban volt.Azóta így élek,eldöntöm mindenről,hogy igaz lehet-e.
Elsősorban a józan paraszti eszemre hallgatok.Parasztnak születtem,csak lehetőségem volt tanulnom,ezt
sohase tagadtam,felejtem.
Másodsorban utána nézek a dolgoknak ha lehet.
Harmadsorra marad a megérzés.

A méhekre visszatérve,kérlek olvasd el az előző írásom.

Csányi Antal

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #267 Dátum: 2015. Január 04. 08:58 »
Neked aztán mondhat és bizonygathat bármit a gyakorló méhész, Te biztosan vakvágányra szeretnél jutni Irido.
Sőt Misinek is örülsz, aki egy álomvilágban él. Neki (miatta) csináltuk az "Anyaváltások ..." (2011)videót, ami elkészítése után néhány nappal kiürültek a mézterek, eltűnt a nép akkor is. Kitinnek és Antinak tökéletesen igazuk van, mert velük már valószínűleg többször megesett repcén és napraforgón. Viszont nagyon nehéz észrevenni. Én is vitatkoztam a Csujával éveken át. Piszkosul tud vitatkozni. Úgy, hogy amit tegnapelőtt írt neki kedves Fekete József méhésztársunk, attól nem folyt neki végig a bokályán... lepereg róla mint kapitalista kacsáról (Tőkés réce) az esőcsepp. Mi nagyokat szoktunk veszekedni Skypen és telefonon. Ebben az egyben neki lett igaza :D. Elmesélnék a sok esetből hármat a mérgezésekről.

A 2013as balhénál felhívott a somogybabodi méheüs. Kétségekkel fogadta amit ok okozatként mondtam neki. Például a kaptárfalon szaladgálást, a dión, naspolyán való csomózást, és a hihetetlen támadékonyságot a zivataros idővel magyarázta Ő. Aztán pár nap múlva ők is megtapasztalták ugyanezt.

Én is így voltam, amíg nem estem bele. Egyik évben, talán 2010ben felhívott a megyei szaktanácsadónk. Kérdezte: nálatok nem volt kaptárelhagyás? Dehogynem-mondtam neki. Miért nem szóltál? Tudtunk volna mintát küldeni, volt ingyenes vizsgálat. És mikor történt? Repcén, vagy napraforgón. Nálam május elején kezdődött, és június közepén lett vége, de én csak rajzásnak hívom :D. Na aztán amikor beleestem a verembe, már nem volt nekem sem vicces.

Jutai kezdő méhész, -nem rossz módú vállalkozó, már nyugdíjas nagypapa, aki ma már szintén a barátom-, vásárolt egy igen szép állomány Siófokon. Az eladó a Sió E...hez szokott menni a gyümölcsösre bér megporozni. Barátomnak szerzett helyet a régi kapcsolataira tekintettel ez könnyű volt. Addig nem vitte el a méheket Jutára mert hordás volt, és valami cukor/nap támogatást kaptak a tulajdonostól. Aztán egyszer csak fut hozzám megdöbbenve, hogy potyognak a földre, nem találnak haza, és egymást meg a méhészt csesztetik a méhei. Na most ilyenkor mi jut eszébe az előítéletes embernek? (Soha nem tagadtam az előítéletes énemet. Erre már akkor ráébredtem, amikor szokásossá vált nálam, hogy ha meleg vizet akarok, akkor mindig a piros csapot nyitom meg- szoktam mondani.) Tehát permeteztek. Vagy szándékos mérgezés. De aztán dél körül észrevettük a méhek járásából, hogy nem az almára mennek, hanem a távolban virágzó repcére. Na akkor az lett bizonyára permetezve. Az sem volt. A barátom elment még az éjszaka, és másnap már semmi gondja nem volt a méheinek. Viszont ott maradt többek között a balatonföldvári B. László , akinek ugyan úgy lerongyolódtak a méhei, mint a többieknek. Ma már tudom, nem permetezték azt a repcét akkor.

Csujánál vannak nagyon amatőr videók a méhek viselkedéséről. Előadásain bemutatta valamennyit. Ott a gyakorlott szem sok mindent láthat. Összeállítottunk egy kis egyveleget belőlük.

https://www.youtube.com/watch?v=GZoHB5Z4Wp4&feature=youtu.be
« Utoljára szerkesztve: 2015. Január 04. 09:14 írta kivancsi111 »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #268 Dátum: 2015. Január 04. 09:08 »
Csányi Antal kérése a következő:

"Lenne egy javaslatom!
Szervezzünk egy méhegészségügyi konferenciát a szekszárdi rendezvény
előtti vagy utáni napra.
Hívjuk meg a méhekhez értő szakembereinket,professzorainkat.
Rusvai Miklóst,Békési Lászlót,Csaba Györgyöt.Nekik mondjuk el a bajainkat,
méhegészségügyi problémáinkat töményen."


Tisztelt Méhészek!
A Tolna Megyei Méhész Egyesület szervezésében 2015. január 17-én délelőtt 9 órától a NÉBIH (volt Állategészségügyi Állomás Tormay Béla u.)méhegészségügyi felelősök továbbképzése lesz.
Bárki bejöhet, a részvétel ingyenes!
Ezt a szakmai konferenciát még Koller Zoltán megbízott elnök készítette elő, mielőtt kiváltak tőlünk.

Anti!
Az előadókat majdnem eltaláltad, viszont a "mászkálás" méheltűnés csak kérdésként merülhet fel, mert nem ez a téma, sajnos.
Azt egy újabb konferencia keretében kéne kitárgyalnunk, ezzel egyet értek.
Sőőőőt!
Három évvel ezelőtt én írtam a MÉHÉSZET szaklapba az emlékeztető rovatot.
Már ott javasoltam!
Nem tudok a gondolattól szabadulni, de véleményem szerint az OMME-nak is volna ebben szerepe.
Méhészkedik egyáltalán valaki még közülük? Érdekelheti őket az itt megfogalmazott gyakorlati gondjaink?
Esetleg ha Fekete József válaszolna, az megköszönném.
Nagyernyei Attila

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #269 Dátum: 2015. Január 04. 09:41 »
Kivancsi 111!

Aki nem hisz a neonikotinoidok pusztításában, sőt az IB most már elnökségi újság címlapján reklámozta, távoznia kell a méhészeti közéletből!
Mit keresnek még itt közöttünk azok akik a vegyszerlobbinak hajbókolnak?
Én többször láttam már ezt a kisfilmet, teljes terjedelemben, de minden alkalommal kiakadok.
Hogy mer az OMME szakmai stábja a méhészek elé kiállni?
Mi a válaszuk erre, mivel védekeznek?
Akkor, hogy lehetnek a napraforgón 50 kg-os eredmények?
Senkinek nem kívánok rosszat, kiváltképp a méhecskéknek!
Egyszer beleszaladtak volna egy ilyen eseménybe, mindjárt ők lennének a zászlóvivők.
Addig amíg Pécs polgármesterének lányát nem verték össze, ő is jónak tartotta Pécs város közbiztonságát!
Nagyernyei Attila