A tartós mérgezés gyanújával nagyon sok méhcsaládot vizsgáltak már a világon. Rendkívül gyakori, hogy mérget már nem is találnak, sőt méhbetegségekkel se lehetett magyarázni a tüneteket. Ebből a szempontból az OMME monitoring csak az utolsó két évben érte el azt a szintet, hogy eredményei szakmai szempontból értékelhetőek, ugyanis előtte olyan laborban végezték a toxicitási vizsgálatokat, ahol a minimális feltételei se voltak meg ennek a fajta vizsgálatnak a kellő műszerezettség és az akkreditáció hiánya miatt. Nem kívánom reklámozni azt a labort, amire 5 éven keresztül teljesen fölöslegesen költötte pénzét az OMME, mert egyéb ügyekben rájuk vagyunk szorulva kötelező jelleggel.
A gombaölőszerek méhekre való hatását a hatóanyag engedélyezése során vizsgálják és ezekről is készül olyan dokumentáció mint a rovarölőszerek esetében. Két neonikotinoid dokumentációt már átolvastam, sőt a hivatkozott tudományos kutatásokat is. Hamar megtaláltam azokat a kényes pontokat, ahol az engedélyező hatóság meg lett vezetve, be lett csapva. Ahhoz, hogy a gombaölőszerek esetében is megtaláljam a hasonló részeket, az engedélydokumentációkat hasonló módon át kellene olvasnom. Hát ilyesmire csak télen lesz időm. Addig csak tapasztalatokat tudok gyűjteni.
A méhek mászkálása tünet összetett. Lehet, hogy sokaknak, így neked se tetszik az álláspontom, de a nyers virágpor is okozhatja. Okozhatja maga a rovar vagy gombaölőszer vagy ezek szinergens hatása. Okozhatja a silózásnak a gombaölőszerek miatti elromlása (tudom ez a lehetőség se tetszik neked). Okozhatja olyan méreg, ami a rossz silózás következményeként születik (ha nem hiszel abban, hogy a gombaölő szerek a silózásra is károsan hatnak, akkor ez az ötletem se tetszik neked, sőt a következő se). Okozhatja klasszikus méhbetegség. Sőt ezek szinte végtelen kombinációja is. Ezeket tesztelni kellene. Ez kiad akár egy évtizednyi kutatást is és még akkor is csak a legfontosabb összefüggésekre derül majd fény. Szerintem ilyen mélységű kutatásra a jelenlegi magyar viszonyok között nem vállalkozik senki. Ha vállalkozna is, izomból lenyomják. Hollandiában biztos, hogy kapna erre bármelyik kutató pénzt, de Magyarország pénzosztó grémiuma ebben a témakörben olyan sötét, mint a néger segge éjfélkor.
Magyarország hivatalos álláspontja, hogy a méhmérgezések csak és kizárólag szabálysértő viselkedés következményeként alakulhatnak ki. Ezt hangoztatja a minisztérium és az összes szerve, beleértve az OMME-t is. A mindennapi tények azt mutatják, hogy a hatóságoknak és az OMME-nak általában az esik jól, ha a felelősséget a méhészre tolhatja. Érthető! A méhész nem hatalom, de a Syngenta, Bayer igen. Pedig a méhész is lehetne hatalom a saját portáján, ha az OMME nem az FVM fiókszervezeteként működne.
Geddekas!
Mit hord már megint össze? Már megint rátört önre a "kutató-görcs"? Senki nem beszélt itt az "általános anyagcsere-folyamatokról", amit ön itt "el kívánt adni", az a gombák tejsavas és ecetes erjesztő tevékenységének gombaölöszerek okozta gátlása. Összehordott itt tücsköt-bogarat, de az nem változtat a tényen, hogy megint sikerült kinyilatkoztatnia, miszerint a gombaölő szerek élettani hatásáról rendkívül "kevés tudományos ismerettel rendelkezünk"...
Nos, a fenséges többes helyett nyilatkozzon egyes szám, első személyben. Az ui. valóban igaz, hogy ön rendkívül kevés tudományos ismerettel rendelkezik, de szerencsére vannak olyan növényvédős szakemberek, akik nem kutatják a témakört, viszont önnel ellentétben ismerik. Talán meg kellene kérdeznie Tóth Pétert, ő otthon van a kérdésben, de dr. Repkényi Zoltánnal is jó kapcsolatokat ápol, ökotoxikológiában ő is autentikus.
Azért -nehogy azt mondhassa, hogy az ön számos hiátusára vagyok csak képes rávilágítani-, az okulni vágyó klubtagoknak vázlatosan összefoglalnám a gombaölő szercsoportok élettani hatásmechanizmusát:
A két nagy gombaölő szercsoportból lássuk az elsőt.
I. Kontakt hatású fungicidek
--Rézvegyületek (Milardet óta 1882) ismert fungicid, hatása azon alapul, hogy a gombák spórái felhalmozzák a környezetükben található Cu-ionokat (a permetezve kijuttatott 0,015 mmol/l CU2+ionkoncentráció a gombaspórákban 1,5 mmol/l-re nőtt). A réz-ion hatása összetett ugyan, de legfőbb hatása a piroszőlősav-dehidrogenáz enzimrendszer gátlásában rejlik. Lisztharmatfélék ellen nem, de baktériumok egy része ellen szintén hatásos. Ez a fungicid az, mely a tejsavbaktériumok működését a gombaölők közül képes lehet markánsan gátolni…
-- Kéntartalmú vegyületek: Elsősorban lisztharmatfélék ellen hatásosak, hatásuk a sejtlégzés specifikus gátlásán alapul. A különböző fémtartalmú enzimekkel, a citokrómok vasionjaival alkot komplexet. A gomba micélium-fonalaiban és spóráiban oxidálódik, a toxikus hatást a kén-dioxid, kén-trioxid és ezek származékai fejtik ki.
-- Ditiokarbamátok.
Régi szercsoport, sok hatóanyagot ki is vontak az utóbbi időben. A gombák enzimjeinek tiol-csoportjához kötődnek, azokat gátolják, komplexet képeznek a fémionokkal, diszulfidhidakat képeznek a különböző fehérjék között, vagy izotiocianáttá alakulva viselkednek sejtméregként, végül a sejtlégzést leállítják. Javaslom, szaktudósunk kerülje e szercsoportot, mert használatuk során -a szervezetbe jutva- az alkoholbetegeknél az alkoholt bontó enzimek gátlás alá kerülnek...
--Perklórmetil-merkapto vegyületek (= ftálimidek)
A sejtlégzést gátolják, a mitokondriumokban található enzimek tiol-csoportját kötik le.
II. Szisztemikus fungicidek ( felszívódók)
Többféle felszívódási típusuk van, vannak köztük mélyhatású szerek is, egyesek a szállítószöveteken keresztül a növények más, távolabbi részébe is eljutnak. Nem általános védelmet nyújtó szerek, hatásuk általában specifikus, csak egy, legfeljebb néhány génhez kötött, ezért tartós használatuk esetén nagy a rezisztencia kialakulásának veszélye. Sok hatóanyag "zöldít", növeli a hozamot, a növény ellenállóképességét is javítja.
--Guanidin- és karbamid-származékok
(Baktericid hatásuk régóta ismert, fertőtlenítőszerként használták őket). A vegyületek a sejtmembránok foszfolipidjeinek helyére beépülve megváltoztatják annak permeabilitását, ezáltal sejtlízist idéznek elő.
--Dikarboximidek
A micéliumnövekedést és a spóraérést gátolják. Hatásukat a nukleinsav- szteroid- és lipid-szintézis gátlásán keresztül fejtik ki. A csoport legújabb tagja a famoxadol a mitokondriális elekrontranszportot gátolja a citokróm-C-oxidoreduktáz enzim III. komplexének szintjén, ezáltal a gomba nem jut elegendő mennyiségű energiához, a spórák csírázásképtelenekké válnak.
--Strobilurinok
A mitokondriális enzimrendszerekhez kapcsolódva a sejtlégzést gátolják. Az ATP-szintézist, a spóracsírázást, a csíratömlő fejlődését gátolják, akadályozzák az apresszóriumok és a micélium növekedését.
--Benzimidazolok
A sejtosztódás gátlásával hatnak, az orsófonalak kialakulását akadályozzák, a kromoszómák ennek következtében nem képesek szétválni. Jelentősen csökkentik a DNS-szintézist.
--Szterol bioszintézist gátló vegyületek
---DMI-fungicidek (de-methilation-inhibitors). Nevezik őket azoloknak is.
A sztero-C14_demetiláz inhibitorai. Sok új hatóanyag tartozik a csoportba.
---Morfolinszármazékok
A szterolszintézist a szterol-delta14-reduktáz és a delta8-delta7-izomeráz enzimek szintjén gátolják. Egyik tagja, a spiroxamin az azol-vegyületek felszívódását is segíti. Felszívódásuk rendkívül gyors.
---Hidroxi-anilidek
A fenhexamin a C-4-demetiláz enzimet gátolja, a spóra ugyan képes kicsírázni, de a csíratömlő és a micélium növekedése akadályozott.
Az ide sorolható acil-anilinek az Oomycota gombatörzs tagjainál a riboszomális RNS-szintézist gátolják, azaz gátolttá válik a fehérjeszintézis.
Az utóbbi vizsgálatsorozatok alkalmával sok helyen megtalált boscalid hatóanyag viszont a mitokondriális elektrontranszport akadályozásával a gombák légzését gátolja.
Az erjedéssel foglalkozó szakemberek egybehangzó véleménye szerint a fungicid hatóanyagok legnagyobb része sem a tejsav-, sem az ecetsav-baktériumokra nincs hatással, legfeljebb igen nagy koncentrációban fejthetnek ki rájuk gátló hatást, a gombákra igyekeztek kifejleszteni azokat. Eszerint a méhkenyér „silózásáért” felelős tejsav-baktériumok működésére vajmi kevés hatást gyakorolnak, az új elmélet-gyártásban javaslom új utak keresését…
Hozzátenném még, hogy egykor a "ződön" már beszélgettünk a méhekre kockázatosnak minősített gombaölő hatóanyagokról is, bár akkor nem veséztük ki a témát a végletekig, de akkortájt megemlítettem két olyan hatóanyagot, mely a "méhekre kockázatos" besorolást érdemelte ki. Nos, kutatóm, e heti találós kérdésem: mely az a két említett hatóanyag, mely permetezve kockázatos lehet a beporzó szervezetekre. Tudom, nem tudományos igényű a kérdés, de a gyakorlat prioritását erősítheti az elméleti ismeretekkel szemben. Várom válaszát...
Dióhéjban ennyit a "rendkívül kevés tudásanyagról", természetesen igény esetén akár jobban is elmélyedhetünk a témában. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem a geddekasi "meggyőződés" lehet a kutatómunka alapja, hanem az ismeretszerzés, a tapasztalatok és a tudományos eredmények összevetése. Ezért ez nem egyes önjelölt -kutatási lázban égő- "kutatók" feladata kell legyen, hanem team-munka. Az sem igaz, hogy nem juthat egy fillér sem a MMNP biztosította kutatási keretösszegből a vizsgálatokra, hiszen tudomásom szerint a monitoring-munkát nem állították le, csak belátták, hogy párhuzamos monitorozásnak semmi értelme, ezért a vizsgálatokat azóta a NÉBIH szakgárdájával együtt végzik. Sajnálom, ha ön nem fért bele e "kutatói" keretbe, de bízom benne, hogy valahogy majd csak sikerül kárpótolnia magát e mellőzöttségért... Esetleg jelentkezhetne a NÉBIH-nél, ha már az OMME vezetés ez idő szerint telített biológusokkal...
Egyébként ha még nem találta volna meg azt a gomba-nemzetséget, mely a lebontó folyamatok eredményeképp ecetsavat (is) termel, segítenék egy kulcsszóval: Custers-effektus, vagy más néven negatív Pasteur-effektus…Ezen nemzetség esetében, mely a Custers-effektussal jellemezhető, az erjedéshez levegő szükséges, mert az hiányában nem folyik le. Ez a nemzetség az, mely jelentős mennyiségű ecetsavat is termel az erjesztés folyamán, másrészt acetoin is képződik. Feltehetően nincs, vagy gyenge az etanol-dehidrogenáz aktivitásuk és így az acetaldehidből nem a NADH2 redukciójával képződik etanol, hanem dizmutációval (2acetaldehid=etanol+ecetsav) Ez magyarázza az ecetsav-képzést és annak lassú volta miatt a felesleg acetaldehidből az aciloinkondenzációt [2 acetaldehid=CH3-CH(OH)-CO-CH3] A NADH2 így nem regenerálódhat NAD-dá anaerob úton, csak légzéssel, ezért kell –ha kevés is- a folyamathoz a levegő. Feltehetően sikerül e körbeírás segítségével felderítenie a nemzetség nevét, ha már annyira ragaszkodott ahhoz, hogy a fránya gombák ecetsavasan is erjesztenek. A tejsavasan erjesztő gombákat keresse tovább, azokat még én sem találom…A nyüves gombáinak van citromsav-ciklusuk…