Attila ha gondolod tedd át másik topicba az utóbbi két írásom!
Bocs de nem bírok magammal.
Ez a “téma”, ez a rettenet amit az emberiség főleg utóbbi 50-70 évben az önmaga  és a természet ellen elkövetet mindig kiakaszt!
Végül is mindig azt szeretném, hogy a méhészek rájöjjenek mennyire kivagyunk szolgáltatva a vegyszereknek, amit ezerrel önt ránk a mezőgazdaság és az ipar.Azt szeretném hogy változzon ez meg.Dédöregapámék még normálisan éltek.Amit használtak lebomlott.Fa, vas, gyékény, stb.
És, az nem volt olyan rég!

Jenőnek!
Szerintem amit most írtál abban nem voltál “veszélyes”, ezért a válaszolok.
Vagy elfogadod vagy nem.

Attila jókat ír.Nyilván bárki hibázhat.
Nem az a baj ha ez ki van javítva, vagy ha más a vélemény(ed).
És leírom!
Te akkor is belekötsz amikor nem kellene.
Hagyd abba ezt!
Egy nagy tudású, kiváló méhész vagy.
Sokat tanultak és fognak tanulni Tőled.
Ha normálisan megosztod a tudásod Teneked nem lett és nem lesz kevesebbed.Csak több!

Oxálsav.
Fogalmad sincs róla hogy működik, mert nem használtad.Nekem meg van egy cirka 100.000 (200)ezer család fölötti tapasztalatom főleg a glicerox-al.
2017 óta (!!!!!)nem volt bent más atka ellenes szer a kaptárban!
Tudod, hogy hívja Kráner Feri barátom a gliceroxot.Szolidox.És tényleg az!!!
Mindig elfelelejted, hogy úgy általában 30 telephelyen látom a méheket.10 illetve 20 ezer családot az év egyes részeiben.
Egy-egy telephely erősségét elsősorban a körülötte lévő növényvédelemnek nevezett mérgezés milyensége dönti el.Mit, mikor, milyen dózisban, milyen tankkeveréket használt a gazdálkodó!
Nem a glicerox-os,  nem az oxálsavas atkaírtás.Nem az atkával van a bajunk.
Október végén az utolsó fiasban sincs atkánk.
Ugyanis ha glicerox-al, oxálsavval lenne a gond, mindenhol rosszak lennének a családjaink, mert azonos technológiát húzunk rá az esetek legnagyobb részében a telephelyekre.
Tavaly tavasszal a méhészet helyeink  nagyobbik része gyenge volt, idén a többség jó.
Azért mert 25-ben kevesebb vegyszert használtak a napraforgón-kukoricán mint 24-ben.Azt hitték az aszály mindent tönkre tesz, nem fújtak.Jók is a méhek!
Nézd meg a most feltett cikkeket.
Becsüld meg a telephelyed.Valószínűleg szerencséd van a környékeden lévő mezőgazdászokkal.

Józan ész!

Szóval ne szid az oxálsavat!
Ne terjeszd a valótlanságokat, mert nem árt a méheknek.Persze ha úgy van használva ahogy javasoljuk.
Kiválóan működik!
A kaptárba juttatott szintetikus szerek jobban ártanak a méheinknek és a fogyasztóknak is.
Tóth Péter és én is úgy mértük, hogy a viaszban szinte semmit nem bomlik a fluvalinát és kumafosz, akár hosszú hőntartás után sem.Akkumulálódik, felhalmozódik, csak hígulni tud.Az amitrázzal kicsit jobb a helyzet, 10-20 %-ára csökkent hőntartás után.De az is ott marad.
Szerinted az jó a méheinknek ha a viaszok tele vannak a ganyéval?
Szerinted a mézbe nem jut be?
A “kinti”, repcén használt acetamiprid is benne volt a mézben, akkor a kaptárba  tett ganyé az nem kerül be a mézbe?
A viaszban is ott van.
Jó ez így?
Nem tudom folytatom-e a most beszélgetésnek tűnő vitát.
Sajnálom az időt rá.
Sok a meló méheknél, a kertben.
Mindenesetre köszönöm a normális választ.

Akárki is akármit mond a méheknek is van bele!
Ugyanaz teszi tönkre az embert és a méhet is.
A gyomírtók.Nem csak ami az alábbi cikkben van hanem a többi is pld a legnagyobb mennyiségben használt gyomírtó a glifozát.

https://divany.hu/testem/2026/05/04/gyomirto-is-szerepet-jatszhat-a-vastagbelrak-hattereben/

A peritrofikus hártya (vagy peritrofikus membrán) a rovarok középbelében található vékony, áteresztő réteg, amely a táplálékot és a bélhámsejteket választja el egymástól [5.4, 5.5].Főbb jellemzői és funkciói:Szerkezet: Fehérjékből és kitinből álló hálószerű hártya, amely cső alakban vonja be a táplálékot [5.4, 5.7].Védelem: Megvédi a középbél hámsejtjeit a táplálékkal bejutó éles szemcséktől (pl. növényi részek) és a kórokozóktól (pl. spórák) [5.4, 5.6].Emésztés: Átjárható az emésztőenzimek és a tápanyagok számára, így biztosítja a felszívódást [5.4].Képződés: A középbél elülső részén, a gyomorban termelődik [5.7].Jelentősége:Ha a peritrofikus hártya képződése sérül vagy elvékonyodik – például éhezés, mérgezés vagy stressz hatására –, a rovar, például a méh, sebezhetőbbé válik a betegségekkel szemben [5.6, 5.8].

És akkor a szinergens hatás!
“ Az eredmények világosak: a kombináltan ható peszticidek súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek a lakosságra nézve.”
Meg a méhekre.
Józan paraszti ész.
A növényvédőszerrel, a koktél hatással  mi találkozik először?
A MÉH és a megporzók!Nincs is mindenféle “nünüke”!Alig látni vadméhet.
“A tudósok célja egyértelmű: a jövőben olyan közegészségügyi szabályozások megalkotását szeretnék elérni, amelyek végre a tényleges, mindennapi környezeti terhelést veszik alapul.”

https://www.origo.hu/tudomany/2026/04/peszticidek-es-a-nagy-rakkockazat

Meg valami Gyuribáról!
Már ezt is leírtam.
Büszke vagyok barátságunkra.
Mindig segítő szándék vezérelte.
Mondjuk a stílusa érdekes volt.Oda-oda pörkölt ha valaki hülyeséget mondott.
Vér profi volt.
Csak azért maradt a ládánál a gengszter váltás után, amikor már lehetett volna normálisan vállalkozni, mert már nem kellett Neki több.
“Minek fiam!”

(De ez sem teljesen igaz, mert sok NB24-esben csak 1 anya volt!!!!!!!!!!!!)

Nagyernyei Attila

A cikkben az áll, hogy kétanyás NB-kel méhészkedett.
Az 2 család.
3 legelőn.
Nálam akkor következőképpen néz ki a matek:
131/2= 65.5kg/család
65.5kg/3=21.8kg/család/méhlegelő.

Ezt próbálja bizonygatni Koki, reménytelenül:
"Leírták már neked itt sokan a régi motorosok, hogy nem így volt, és még ferdítesz is mint mindig."
Akik sokan leírták itt régi motorosok, nem láttam egyiket sem akkor ott pakolászni!!!!!!!!!!!!!
Ha ott lettek volna akkor elhinnéd?
Akkor sem, erről ennyit.
Nekem senki előtt semmit nem kell bizonygatnom, csak a jó Isten előtt majd ha odaérek.
Állandóan visszahozom ezt eredmény, írod:
"Állandóan visszahozod, pedig nagyon kínos."
Neked biztosan az, mert két csapon engedve sem volt, és nem is lesz hasonló eredményed!
Még akkor is jónak számít, ha 3 akácon (Alsószentmárton-Dány-Salgótarján) pergetett ennyit, és ha kettővel el is osztjuk.(De ez sem teljesen igaz, mert sok NB24-esben csak 1 anya volt!!!!!!!!!!!!)
Ugye ő akkoriban az egyik anyát elvette, és a nyílt fiasokkal együtt eladta, vagy Tolnáról, a néhai Illés Sándortól vitt, vagy vittem neki bölcsőket.
Ezeket a műrajokat még aznap eladta.
Közben eszembe jutott valami!
Ez mindent visz.
Rádóczi Karcsi bácsi barátjától is vett egyszer Gyuri méheket, mert a nozema tizedelte az állományát.
Én vittem el neki.
Kérdezzétek meg mit tud erről,  mert ő valóban régi zánkai motoros.
Ne hablatyolást nyomjátok, ez nem a Mónika "só".
Kicsit komolyabban Jenő.
A fagyról amiket írtál legalább az van közel a valósághoz.
Én is láttam tarra fagyott diófákat, és sajnos akácost is.
Itt is van egy megmagyarázhatatlan érdekesség.
Kérdezd erről is a régi motorosokat, ne olyan kezdőt mint én, aki 1983 óta toporgok a kaptáraim mögött.
Miről is van szó?
A méhészetemben van egy diófa (nem konkurens a tieiddel), és annak a teteje, olyan 4-7 méter magasság fölött lefagyott, fekete a május 1-i fagy után.
Az alsó ágai gyönyörű zöldek!
Na erre varrj gombot.
Sem a muskátlik, sem a paradicsomok nem károsodtak, de fű nálam is deres volt.
Nagyernyei Attila