Erről csacsogsz? Az értő olvasást általánosban megtanítják.
néhány nyílt fiasra rövid időn belül bölcsőt húznak.
És itt jön be a szakmai vita.
Pótbölcsők ezek?
Nem!
Igen, értő olvasás. Nyílt fiasra húznak bölcsőt. Nem pedig előpempőzött anyabölcsőbe petézik bele az anya. Amelyiket a kelés pillanatától anyaként nevelnek.
De. Én már rengeteg anyát neveltem Jenterrel. Ott a szimplán petéset nem fogadja el az anyátlan család sem. Ezért egy-két órás álcát szoktam átrakni, amit ugye álcázó tűvel még nem lehet megfogni sem, nemhogy áttenni. Jenterrel ettől még lehetne petésen nevelni, de macerás: kihúzni az álcás tűzősejtet, és petéset viszadugni a pempőbe.
Nos akácra készülvén én egy fiók fiast el szoktam venni az anyától, mert a tapasztalatom az, hogy jobb, ha nincs semmi mézük a fészekben akác alatt. Ilyenkor mindig sárgább lesz az akác. A fészekből felviszik, amikor az anyának csinálnak helyet. Ez meg azért van, mert én szeretem, ha teljesen lefedik az akácot. Kellően sűrű legyen a méz. De nem is ez a lényeg. Ilyenkor vannak rajzásra készülők. Ezeket szétrobbantom, mennek a fias fiókok a szaporítások közé. Itt már fedett bölcsők vannak, tehát rajanyák lesznek belőle. Ha a nem rajzókból csinálok szaporítást, amelyben van nyílt fias, akkor a tapasztalatom a következő. Hiába kapnak érett bölcsőt (anyanevelésből), akkor is húznak pótbölcsőt. Hiába párzik be az anya, ezek miatt a pótbölcsőkből kelt anyák miatt eltűnik a fiatal bepárzott anya. Ugye ilyenkor már csak zárt fias van. Tavaly jelentős számú családnál megcsináltam azt, hogy ebben az esetben beraktam egy nyílt fias keretet, hogy ha az anya elveszne, ne legyen álanyás. Az lett az eredménye, hogy megismétlődött a dolog. Anya bepárzik, és eltűnik. Mert van új szűzanya. Sok májusi szaporításomban, így csak július végén lett megmaradó petéző anya. Azt hiszitek meg tudtam ezeket idén különböztetni az eredeti rajanyásoktól? Nem. Akácra ugyanúgy 5 fiókosak lettek. Igaz, az eső utáni akácra. Egy április végi akácon biztosan látszott volna a különbség.