... van akik pedig dupla annyit pergettek mint én.

Fent amiket mérnek az én családjaim annak az ötszörösét produkálják.

-logikus-

Nem tudom Jenő bával mi lehet? Lehet hogy mérgében 500 családot feldobott nógrádba, vagy már csak banánon él annyi a raj😂

No, néhány dolgot szeretnék kiemelni. Repce alatt semmiféle mászkálás nem volt, szerintem azért, mert telibe kaptak kinn valamilyen piretroidot, tehát nem volt minek mászkálnia. Ha e mászkálás a gombaölők (boszkalid, tebukonazol) hatása, akkor miért nem repce alatt történik, miért akác alatt? Tételezzük fel, hogy a dajkaméhek valójában megbetegszenek, de csak akkor lesz látványos, amikor jó hordás van. Ez így logikailag elfogadható. Korábban Mézengúz az acetamipridet jelölte meg a mászkálás okozójának, de az később került forgalomba, mint ahogyan pl. Csaba György ugyanezt a jelenséget a 80-as években  leírta. Boszkalid az EU-ban 2008 -tól van forgalomban. A tebukonazol korábbi szer, de az EU-ban 2009-től lehet használni. Vitorlás pedig azt írja, hogy 23 éve van mászkálás. Az 2003. Szerintem Attilának erre van korábbi időpontja. Mintha ő írta volna, hogy a 90-es években találkozott vele először. De én is határozottan emlékszem arra, amikor egyik méhésztársam a 90-es évek végén számolt be először nekem a mászkálásról.
Az, hogy a Nosema spóraszám emelkedése folytatódik nyáron, a mászkálás pedig eltűnik, az önmagában nem zárja ki a BQCV-t. Azért, mert akkor a BQCV-hez már meleg van. Azok a vírusok, amelyek pl. magányos méhektől, vagy poszméhektől származnak, alacsonyabb hőfokon tudnak csak szaporodni, hiszen azoknál nincs ekkora fészek hőmérséklet, mint a házi méhnél.
Az kétségtelen, hogy a K szárny formát repce virágzás idején sokkal kisebb arányban találom meg én is a mászkálók között. De ez rendben is van, mert ha a repce növényvédelmében van, ami a méheknél elősegíti a Nosemát, ahhoz idő kell, tehát akáckor kell jelentkeznie. Azt hajlamos vagyok elfogadni, hogy a gombaölők hajlamosítanak Nosemára, ezért aztán a ceranae miatt folyamatosan emelkedhet a spóraszám, hiszen a ceranae a meleghez adaptálódott, az apissal szemben. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy létezik K szárnyforma nélküli mászkálás is repce alatt. Csakhogy nekem az egyáltalán nem volt idén. Van még egy másik dolog is. Azt a tényt, hogy a mászkálás, az össznépesség hány százalékát érinti, botorság lenne figyelmen kívűl hagyni. Ha a teljes népesség jelentős részét éri egy behatás (akár vegyszer, akár Nosema), akkor  annál a korosztálynál  kellene tüneteket mutatnia. Én azonban a teljes népesség 1-2 százalékára teszem a tüneteket mutatókat. Amikor wr fiókszámot jelentő mászkálásról ír, az már megfelelhet egy korosztályt ért hatásnak. Ahogyan a Nosema spóraszám emelkedés is elsősorban az idős méheket érinti leginkább, hiszen ott volt a legnagyobb esély a szaporodásra a szaporodási ciklus hossza miatt. Tehát azzal egyetértek, hogy a Nosema spóraszám folyamatos emelkedése cáfolja azt, hogy a Nosema miatt lenne a mászkálás. De én ilyent nem is mondtam. Én pont azt állítom, hogy nem a Nosema, hanem a BQCV a ludas a K szárnyformás mászkálásért. Ami viszont függvénye a Nosemának. De csak annál lesz K szárnyforma, amelyik BQCV-vel is fertőzött. A sima Nosemás nem.
Abban viszont egyetérthetünk, hogy a repce növényvédelmének egészen biztosan van köze bármelyik típusú mászkáláshoz (akár közvetlenül, akár a Nosema szaporodásának elősegítése által). Ebből a szempontból én pl. nem értek egyet az acetamiprid korlátozással. Mert azt látom beigazolódni, hogy a neok betiltása komolyabb méhegészségügyi problémákat generál. De ezt én szigorúan csak az acetamipridre vonatkoztatva mondom. Ennek a hatóanyagnak a mennyiségi korlátozása szerintem nagyobb hiba, mint a mézek acetamiprid szintje. Azzal, hogy nagy mennyiségben volt a mézben az acetamiprid, az annak is bizonyítéka, hogy életben maradtak a méhek, ezért tudták bevinni a kaptárba nagy mennyiségben. Más neok esetében ezt nem lehet elmondani. Szerencsésebb lett volna acetamiprid esetén is a méhkímélő technológia előírása, mert állítólag a szőrzetükkel viszik be a lepermetezett méhek, mint a hektorénként megengedett acetamiprid felhasználás korlátozása.
Én az ősszel teljesen nyugodt voltam, hogy a röpkörzetben nincs repce, ezért nem is lehet gond. Nagyon úgy tűnik, hogy repce esetén a röpkörzet nem öt km. Vagy valahol mégiscsak volt egy picike repce, amit nem találtam meg. Reméltem, hogy előbb-utóbb felhagynak vele, de sajnos van egy olyan fajta (vagy hibrid), amit októberben is lehet vetni. Úgy-hogy ez gond szerintem mindig velünk marad.

Megfogadtam, hogy soha többet nem írok ide, tartom is magam ehhez, pedig rengeteg marhaságra tudtam volna billentyűzetet ragadni az elmúlt pár hónapban.

Nem tudom, hogy a mászkálásos hozzászólásom segít-e valakinek bármiben is, de leírom amit első kézből tapasztaltam. Nálam mindig elég komoly mászkálás volt minden évben a repce megindulása után 1-2 héttel. Egy két évben komoly hullaszag is kísérte, úgy ropogott a lában alatt a sok méh hulla a kaptársor mögött mint ha friss havon járnék. Volt is nem egy összetűzésem a gazdákkal, amikor láttam menni a gépet délelőtt 10 óra 50-kor meg délután 14 órakor ami épp akkor hajtotta végre a "méhkimélő" technológiát.

Na az idén valami komoly változás volt, hogy mi az nem tudom, de a repce permetező gépet két alkalommal értem tetten, az egyik reggel 6 óra 10 perckor volt, a másik este 5 óra 52 perckor (onnan tudom, hogy ezeket mindig fel szoktam írni). Nem azt mondom, hogy nulla mászkálás volt az idén, mert egy icipici volt, de ég és föld az eddigiekhez képest! Máskor négyzetméterenként legalább 50-60db méh mászkált, most az egész méhesben sem volt ennyi!
És most akkor lehet azt mondani, hogy semmi köze nincs a vegyszereknek a mászkáláshoz. Nincs a lóf@szt nincs... Ha én lennék a miniszter, az első dolgom az lenne,  hogy a repcének vagy a vetését, vagy a permetezését tiltanám be végleg.

Egyébként, sokan el sem tudják képzelni, akiknek nincs a közelükben repce, hogy mekkora elképesztő nagy szopás ilyen helyen méhészkedni! És ebben úgy benne van minden, nem csak a vegyszer, hanem az is, hogy a családok nem a hagyományos okok miatt készülnek rajzásra, hanem kizárólag amiatt, mert a fészek már ideje korán elmézesedik, még mielőtt jönne a főhordás ideje. Mert ugye a méh jó hordásban hova szereti letenni a nektárt? Hát a kelő fias helyére. Akkor is ha 50 fiókot teszel rá, meg akkor is ha a fészek felett nyitsz kijárót.

Kár, hogy nem csináltam képeket az akácméz elvételéről. Ami ugye még meg is fagyott itt ott. Mert sokan azt sem tudják elképzelni, hogy milyen egy valóban népes (tehát nem népesnek gondolt, meg nem népesnek mondott), a repcén nem lerajzó, meg nem tönkremenő családdal akácon termelni. Ezekről úgy kellett lefeszegetni a menekülőteret, mert azt is telezugolták és tele is hordták ugye. Még pluszban a két méztéri fiók után... Na valami ilyesmit jelent az, hogy egy méhcsalád egészséges és ereje teljében van. Olyankor nincs, amikor fiókszám mászkálnak a fűben.

Tebukonazol és boszkalid okozza/szubletális mérgezés/  a méhek vitellogenin szint csökkenését ! Felborul a méhcsaládban a munkafolyamat és a fiatal méhek előbb lesznek kijáró dolgozók ! Lazul a tisztogató hajlam főleg a nosema miatt és a rossz baktériumok elszaporodnak ! Az első nosema járvány ami általában junius végére esik most május elején bekövetkezett ! 23 éve van mászkálás és amikor az akác hordás befejeződik eltünnek a mászkáló méhek és a nosema spóraszám tovább növekszik !