Kérdés

............. Ennek a kritikus szabályozási pontja, ha a raj tényleg oda száll, ahová az anyás alkoholt cseppenti Jenő. Ugye mi csak a Geddekas-féle orbitális kudarcot ismerjük ezen a téren, ahol több száz, vagy ezer PUR habos Geddekasból egybe sem ment be raj ahol csalogatónak anyaferomon volt. ..................

Én már azt a készítményt amit Geddekas alkalmazott sok évvel korábban kipróbáltam. Na nem az Antiéknál, hanem a saját rajaimat akartam vele könnyen befogható helyre csábítani. Nagyatádon lehetett egy időben vásárolni. Olyan illata volt, hogy a fagyasztóban a zsacskóból is kiszökött és a vargánya is rajzó család illatát adta főzéskor. Viszont a rajok elkerülték. Még a közelébe sem szálltak le. Ezt ezerszer elmondtam Geddekanak de hiába.
Az a feromon anyás család  illata. Az az anyátlan család ahova beteszik nem is anyásítható, még egy ideig azután sem, amikor már kivették.  Anyás családra meg nem száll a raj, kivéve az őszi atkarajokat. De itt fontos tudni, hogy az atkarajok nem természetes rajok, mert azt a rajzást nem előzi meg anyanevelés, nem válik ketté  a népesség  "jogilag".

A kiszállt rajt nem az anya vagy az anyák ültetik le, hanem a fő illatosító méhek. Gyakran már teljes a gombóc, futkosnak a méhek, onnét is lehet tudni, hogy anya még nincs benne, később száll oda, addig csak kering a levegőben. Gyakran több kicsi kupacba állnak össze, és amelyikhez az anya kerül, ahhoz fognak zsongva odaköltözni. Párzatlan anyásoknál  több kupac is lehetséges, általában egybe húzódnak végül, alattuk a földön lepottyanva ilyenkor a kicsi kupacokban védik, vagy éppen támadják az anyákat, mígnem kiválasztják azt, amelyiket a legjobbnak érzik.   
Amikor ezt elmondtam (sajnos már elhunyt) barátomnak, a sásdi pálinkafőzős Végh Jenő cimborámnak, akkor megtanított arra, hogy a pálinka mindenre jó, csak egyes esetekben jóval többet kell fogyasztani a cél eléréséhez, és még akár a tibetijetivel is találkozhatunk.....   
Na szóval. A kiselejtezett anyákat a pálinkafőzősöktől beszerezhető  úgynevezett előpárlatba, vagy a gyógyszertárakban kapható alkoholba kell beleáztatni. Üdítős flakonban évekig eláll. Ebből egy kis kanálnyi egy ágra és a rajok java oda fog leszállni. Később már olyan illatosak lesznek azok a helyek, hogy kicsi töredéke fog máshova letelepedni. Tehát nem mind oda fog leülni, de évek alatt kikristályosodnak a jó helyek. Az a feromon teljesen más mint amit vásárolni lehet. Nem tudom miért de elég jól működik. Ha nincs raj, és fröccsentek egy picit a léből egy tuja ágra, akkor rajzási időszakban a méhek kupacolnak, van amikor annyi, hogy csak egy anya kell hozzá. Tehát sokat kilocsolni felesleges.
Na nálam is volt néha amikor a fa tetejére szállt a raj, mondtam is a haveromnak, hogy azok kovidosak, nem érezték a szagot. Később leszálltak. Mondjuk olyan is volt amit akkor vettem észre, amikor kitörte a 10 centiméternél vastagabb görbe akácfát, amire vastagon felkúszott  az erdei iszalag. Azt annyira megillatosították kotyvalék nélkül, hogy napokon át töltögettem róla a kaptárokat, mert folyamatosan oda ültek. A következő évben is ugyanazokat a helyeket fogják megkeresni, tehát ha már egyszer oda lettek szoktatva, akkor nagyon már illatosítani sem kell.

Ezt írja neo:
"Az azonban nekem nagyon furcsa hozzáállás, hogy ne is engedjük őket szabadon fejlődni, korlátozzuk, azért, hogy majd ne legyenek rajaink."
Ez teljesen téves megközelítés!!!!!
Az anyakorlátozás FŐ célja a többlet termés!
Az, hogy ebben az esetben minimális lesz a rajzás (ha jól csinálja a méhész) az már egy olyan plusz hozadéka ennek a technológiának, ami örvendetes.
Nem azt állítom, hogy ebben az esetben nulla a rajzás, de az a pár család ami "megneszül", nem befolyásolja a termelést.
A tömeges rajzás nem fér bele az én szakmai gondolataimba.
Még annyi, ha szabadon bóklásznak az anyák, és akác alatt rengeteg a fias, akkor hová kerül a méz?
Jah, majd jönnek okosék, hogy úgyis kiszorítják...nagy hordásban.....aztán fiast is pergetnek, én meg nem.
De mi van, ha gyenge-közepes az év?
Akkor van a korlátozásnak óriási előnye, mert vagy az időjárás teszi röviddé a termelést, vagy fagyos a virág, lényeg, hogy nincs ideális körülmény, ekkor fényévnyivel lekörözi az ilyen család a más technológiát választó méhészeteket.
De ezen én már nem rugózok, a kísérletezésen már rég túl vagyok.
Ami pedig működik azon nem szabad változtatni.
A kaptár, vagy fészekfűtéshez annyit, hogy a vándortársamnak aki KB kereten méhészkedik, vagy 20 évvel ezelőtt tavasszal nagyon le volt gatyásodva az állománya.
A fészkek alá sima lámpa izzókat tett alufóliába betekerve, és csak éjszakára kapcsolta be.
Akácig szinte mind termelő lett.
Nagyernyei Attila

Az anyakorlátozás FŐ célja a többlet termés!

Ez sem igaz.
A korlátozás nélkül annyi mézet tudnál elvenni a ládából mint napraforgónál. Kiturkálnál belőle kevéskét, vagy pergetnéd a fiaskereteket. Ébredj már fel!!!
A többlettermelés -mert ugye mihez képest- a kétcsaládos NB 1 anyára korlátozásra igaz. Ott volt az egy kaptár, de két család = 1 kanna akácméz. De aztán rájöttek a népek (már akinek van esze) hogy a két család rakodó többet termel. Majd akáckor vagy utána ad egy szaporulatot, amit eladnak, épít egy csomó keretet, míg a kétcsaládos NB-s örülhet ha betudja telelni az induló állományát. Ne csessz ki kezdőkkel átgondolatlan írásaiddal, mert bedőlnek és ugyanúgy járnak hosszú évek alatt mint te: marad nekik a "meleg otthon, a szeretet". Mennek a bevásárlóközpontba, aztán a kasszánál mondják, hogy meleg otthon, meg szeretet.

Boldog új évet Méhésztársak!

Idei első hozzászólásommal nem szeretnék rontani az ünnepi hangulaton.
Az alábbi beszólás maradjon az Ó évnek.


B.Ú.É.K!
Nagyernyei Attila

BUÉK!
Köszönöm a tanácsokat, hozzászólásokat. Jelenleg még szaporitás a célom mézet még idén sem veszek el, igazából csak a gyenge anyatartalékok segitése a célom most. Az ünnepek alatt volt időm keresgélni a témában. Nagy Magyarországi méhészetek is alkalmazzák már.
Február környékétől vagy ahogy az idő engedi pedig a fiasitás illetve késöbbi méhtömeg elősegitése ebben  a kiszámithatatlan időjárásban.
A tartalékok 3cm 6keretes xps kaptárakban vannak még azon belül is leszükitve. Jelenleg csak sikeres teleltetést szeretnék a gyenge családokkal is mivel tartosan mutatta az esti nagyobb fagyokat az idökep. Tegnap raktam be hozzájuk a fütöfilmeket, amiket csupán 3-4 wattosra készitettem.
már azért is hogy ne kelljen kaptárt bontanom emiatt csak simán bedugtam kijáró alatt. Órákig teszteltem letakarva folyamatos üzemben 22 celsius fokos szobahőmérsékleten 35-40 fok volt a film hőmérséklete letakart állapotban, ezért is bátorkodtam betenni a kaptárba mivel ebben a hideg időben jó ha már akár 0 és + fok körülire melegiti fel a kaptár levegőjét.
Közben készitek a nagyobb családokhoz 14W teljesitményüt ami 25x25cm lessz alul hötükörfóliával mdf lappal körbezárva, valamennyiben pedig ntc szenzoros termosztátot rakok, egyenlő népü családok hoz 1 et.
Lehet többféle teljesitményü fóliát venni , én megelégszem az 55w/m teljesitményüvel ami kb 3000ft/nm2 200-300 ft/  család ami szerintem nem sok. Termosztát 1600ft ami nem mindegyik családhoz kell. Igy kb durván sallangokkal együtt 500-700ft/család +rezsi ami elenyésző
Ez csak a szaporitásra irányul hogy ha nagyobb fagyok jönnének ne legyen kárára az addig etetett melegitett fiasitasra.

Ezt írja neo:
"Az azonban nekem nagyon furcsa hozzáállás, hogy ne is engedjük őket szabadon fejlődni, korlátozzuk, azért, hogy majd ne legyenek rajaink."
Ez teljesen téves megközelítés!!!!!
Az anyakorlátozás FŐ célja a többlet termés!

Attila!
Én arra is céloztam, hogy szinte minden évben leírod, hogy az kifejezetten jó, ha tavasszal a méhek gyengék, mert akkor nem kell majd félni a rajzástól. Ezzel szemben szerintem a cél a minél erősebb tavaszi család, amit rajzásgátlással oldunk meg. Persze itt a választóvíz a kaptár. Melyik kaptárban mit lehet a leghatékonyabban megoldani. A rajzásgátlást az osztott fészkű rakodóval. Ami majdnem egyenlő egy akác alatti anyakorlátozással.A fiast akác elején elviszem, a helyére előző évből származó pergetett keretek és műlépes keretek kerülnek.
A fenti idézetben nem az akác alatti anyakorlátozást értettem, hanem a szűkítéses technológiádat. Te magad bizonyítottad már többször, hogy a szűkítés igazából végig anyakorlátozást jelent. A nyitott fias/zárt fias aránya 9/12-ről eltolódik a kisebb nyitott/zárt arány irányába. Valószínűleg azért, mert elkésel a bővítéssel, és az anyának nincs helye hová petézni. Persze, ha a kaptár így is megtelik akácmézzel, akkor ez a jó megoldás. A számodra, mert a fekvő nem bővíthető. A rakodó viszont igen. Ha van elég fiók és keret. Nyilván az sem emelhető  a végtelenségig. Tehát ha nem lenne időjárás változás, akkor ezen kár is vitatkozni. Mindenkinek addig terjed a határa, ameddig a kaptár és keret kapacitása engedi. Ez a helyzet nem igaz arra az esetre, amikor egyre korábbra tolódik az akácvirágzás. Akkor igenis az a fontos, hogy jobb az, ha már tavasszal is erős családjaink vannak, és véletlenül sem korlátozzuk az anyákat a szűkítéssel. Csak akkor tudunk kihasználni egy korai akáchordást.

Írtam, hogy eredetileg wr egyik nyári kérdésére akartam válaszolni. Ezt most megteszem. Nem találtam olyan topicot, amelyikben a fedelezőgépről lehetne értekezni, ezért írom ide. Nos Nekem van egy Rácz féle melegvízzel működő fedelezőgépem. Ez alá tud vágni a keretnek, nagyon precízen beállítható. Noha évek óta megvan, csak egy szezonban használtam. Pontosan azért, amit Jenő is írt már a fedelezőgépekről. Iszonyatosan sok méz kerül a fedelezésbe. Gyakorlatilag egy új problémát generálunk vele. A Königinnek van egy csigás viaszprése, de szerintem az még csak jobban összemaszatolja a mézet a viasszal. No nem ezzel a géppel van konkrét tapasztalatom, hanem a technológiával. Préseléssel fedelezésből én a töredékét tudom annak a méznek kinyerni, mint ami a feleségem kaparásos fedelezése során a hordóba kerül. Tehát a fedelezővillával nem a szokásos módon nyisziteli le a sejtfedelet, hanem a villával csak megkaparja a fedett sejteket. Az igaz, hogy így sok viasz kerül a hordóba, de én azt már több fokozatú szűréssel, és sok-sok szűrőcserével oldom meg. Utálom a viaszt a hordó tetjéről meregetni, ezért választottam inkább ezt a megoldást.
Nyilván a viaszelválasztás lenne a legjobb módszer. Ami elválasztó itthon kapható, az a viasz olvasztásán alapul a mézzel együtt. Na pont emiatt ezt én inkább nem szeretném használni. Van rá megoldás azonban. Annak idején a Méhész voltam Amerikában című videofilmben Bross Péter szépen bemutatta azt a gépet, amelyik mechanikai alapon választja szét a viaszt a méztől. Ez lenne az: https://cooknbeals.com/product/spin-float-honey-wax-separator/
Nos egy ilyen gép mellé már lehet fedelezőgépet is használni. De akkor már nem a Rácz-féle alávágóst, hanem inkább a Königin féle automata adagolásút. De ugye ez nem vág alá, következésképpen akkor van értelme, ha keskeny keretekkel használjuk. Mennyire keskeny? Szerintem inkább 20 mm-es, mint 22-es. Azt biztosan nem kell utána fedelezni. A sok viaszos méz pedig ilyen elválasztóval nem lehet probléma. De hát ehhez komplett keretcsere is kell, meg kb. 10-20 Ft millió beruházás. Hiszen akkor már a gyors betáplálású horizontális pergető is dukál hozzá (néhány). Jót mosolyogtam a zselici hársfilmben látható megoldáson,amikor egy ilyen automata fedelezőhöz egy néhány keretes pergetőt használt a méhész. Hát sajnos a legkisebb keresztmetszet határozza meg a teljes folyamat hatékonyságát. Ilyen elrendezésben ennél a méhésznél a folyamatok nemigen vannak szinkronban, kapacitásokat illetően.

Attila!
Én arra is céloztam, hogy szinte minden évben leírod, hogy az kifejezetten jó, ha tavasszal a méhek gyengék, mert akkor nem kell majd félni a rajzástól.

Nehogy elaltasson a süketeléssel Zoli!!! Mindig nagyon jók, csak egy évvel később derül ki, hogy mégsem, de nincsenek rajok az meg azért jó. A vándorlás és az óriási eredmény teszi gyengévé a családjait. Nézd csak!

Én intenzíven vándorolok, és a vándorméhészetek sosem lesznek olyan erőben mint mondjuk a tied, aki nem hagyja el a portát.
Egy 15 kilós repce, egy közel 50 kilós akác, egy 13 kilós hárs, majd egy 27 kilós napraforgó után megnézném a méheidet.

Lépjünk tovább! Jól figyelj! Ugyanebben a hozzászólásában. Látod (?) mindjárt idézem. Ez még hunoros idejében volt, tehát valószínűleg a mai napig kihat. Beidézem mert sokan átszaladnak olyan tények felett, amiket nem tartanak fontosnak, miközben nagyon is lényegesek.

No ez az eredményem még a Hunoros időben volt, és azóta csak megközelíteni sem tudom!

Sokan úgy, amennyitől pergetnek.....persze, mert így szebb számok jönnek össze, de a méz az ugyanannyi.
Én pedig úgy, hogy amennyit ősszel a méheü. felelős felmért!
Tehát amennyivel betelelek, az a következő évben az akácon a pergetési átlagszámításom alapja.

Nagyernyei Attila

Erre reagálva kérdeztem, hogy azokat a családokat amiket minden tavasszal vásárol, azok hol szerepelnek az átlagszámításban. Ha meg csak erősítésre lettek vásárolva, akkor ez miért van:

Az idén emiatt is lett rossz az átlagom, mert le volt gatyásodva az állományom.

Na de menjünk tovább!
Rakodóban anyakeresés akác előtt??? Talán WR-nek írhatta.

Na nézzük ezt az állítást!
"Az anyakeresés akácra készülve egy emberfeletti küzdelem."
A pakolós rendszerben ez igaz.
Ott ezt egy szem seduxennel illik kezdeni.
Fekvőben ez sokkal hamarabb megy!


Csináltam 27 évig!!!!!!!!!!!
És csak 10 keretes Hunor rakodóim voltak!

Következő...........
Ha 10 keretesek voltak, amiket még akácra szűkített is, és ennyi lépfelület közötti különbség,:

Akkor egy kicsit méhészkedjünk, Izso60 úgyis ezt kifogásolta.
...........
Akkor olyan 6-7NB-lépre.(Ne feledjük, 7 NB lép 10 Hunornak felel meg!)

akkor most a 6 NB keretre szűkítés az nem szűkítés EMBEREK, az csak korlátozás. Nem?

Január 1-én ne komolytalankodj neo!
Ugyanis ezt állítod:
"Attila!
Én arra is céloztam, hogy szinte minden évben leírod, hogy az kifejezetten jó, ha tavasszal a méhek gyengék,.."
Ha pedig ezt állítod légy szíves idézd is tőlem, mert ez nem igaz!
Nem erről van szó!
A lényeg, hogy IDŐ ELŐTT ne fejlődjenek túl, tehát a kiugróan jókat (amelyek valószínű bölcsőt húznának, vagy megrajzanának) folyamatosan fejem, és a lemaradókhoz teszem a plusz fiasaikat.
A végeredmény, hogy IDŐBEN legyenek termelők, ez pedig a repce virágzás kezdte.
A végső cél, hogy az akác dandárra legyenek bombák, úgy hogy ne azzal keljen foglalkoznom, hogy hová csalogassam a rajokat, hanem keményen nyomják a családok a termelést, és a 2. akácon is!
A szűkítés tavasszal pedig arra való, hogy ne sok keretben legyen pics@nyi fiasok, hanem a szűk fészek lépjeiben, valóban léctől-lécig.
Ezért szoktam azokkal vitatkozni akik már a Hunor fiókot teszik fel, én pedig még "CSAK" 7-8 lépen "tökölődök az NB-ben.
Igen ám, de  a 7-8 lépből minimum 6NB léctől-lécig fias, de sokszor még a szélső lépek is, de legalább az egyik.
Hunorban is ekkor 7-8 KERETBEN van fias, de ez messze elmarad FELÜLETBEN a szűk fészekben lévő NB lépektől.
És ha az NB-ben kikel a 6-7 fias akkor már nagyon oda kell figyelni.
Arról nem is beszélve, hogy a kikeltek helyét azonnal visszapetézik az anyák, de ez igaz a Hunorra is, csak sajna kisebb felületen, ami a 9 cm mínusz rovására is írható, mínusz a mézkoszorú.
Rengetegszer írtam, hogy Hunorban nyomtam 27 évig, látom a különbséget.
Igen Kokinak is válaszolok, hogy a kiugróan jó eredményeim a Hunor időszakban voltak, de ez nem a kaptárrendszer váltása miatt van, hanem főként az időjárási körülmények.
Azért az NB-ben is voltak irigylésre méltó pergetéseim, de ez nem dicsekvésről szóljon.
Napra után pedig egy mérsékelt szűkítés van, melynek célja, hogy ne pacsázzák szét ekkor már az élelmet.
De ezekről mind írtam.
Ismét Kokinak.
Igen, 44 évi pályafutásom alatt volta sajnos nagyon kemény tavaszaim, gyenge állományom, de mindig felálltam.
Egyszer az atka, máskor a nozema, de volt amikor a favágók a Hunor kaptáraimon kuglizták a tűzifát.
Kívánom nektek, hogy mindig legyenek olyanok a méheitek mint Kokinak, és akkor csak a rajokkal kell foglalkozni.
Ezt is többször írtam már, hogy én itt nem az álmaimat fogalmazom meg, a kőkemény valóságról írok.
Részben a saját méhészetemről, részben amit másoknál látok.
Azért azt elgondolkodtatónak tartom, hogy 6-700 családos méhészek, sőőőőőt több 1.000 családos méhészek is szűkítenek, ti pedig ennek termelésben való jótékony hatását kétségbe vonjátok.
Persze jobb a karosszékből nagy dumát elnyomni, hogy ezek a módszerek a ráérős méhészeké.
Nem kell itt szűkíteni, majd ha kinövik a fészket dobok rájuk egy fiókot, aztán jöhet a pergetés...ha addig nem rajzik le a fele.
Atkavédekezés ilyenkor?
Már szeptemberben kész.
Ettől én is kész vagyok.
A kaptárfűtést ilyenkor teljesen károsnak tartom!
Nagyernyei Attila