Kérdés

  • 121 válasz
  • 29458 megtekintés
*

Koki

  • ****
  • 313
Re:Kérdés
« Válasz #120 Dátum: 2025. December 31. 13:23 »
............. Ennek a kritikus szabályozási pontja, ha a raj tényleg oda száll, ahová az anyás alkoholt cseppenti Jenő. Ugye mi csak a Geddekas-féle orbitális kudarcot ismerjük ezen a téren, ahol több száz, vagy ezer PUR habos Geddekasból egybe sem ment be raj ahol csalogatónak anyaferomon volt. ..................


Én már azt a készítményt amit Geddekas alkalmazott sok évvel korábban kipróbáltam. Na nem az Antiéknál, hanem a saját rajaimat akartam vele könnyen befogható helyre csábítani. Nagyatádon lehetett egy időben vásárolni. Olyan illata volt, hogy a fagyasztóban a zsacskóból is kiszökött és a vargánya is rajzó család illatát adta főzéskor. Viszont a rajok elkerülték. Még a közelébe sem szálltak le. Ezt ezerszer elmondtam Geddekanak de hiába.
Az a feromon anyás család  illata. Az az anyátlan család ahova beteszik nem is anyásítható, még egy ideig azután sem, amikor már kivették.  Anyás családra meg nem száll a raj, kivéve az őszi atkarajokat. De itt fontos tudni, hogy az atkarajok nem természetes rajok, mert azt a rajzást nem előzi meg anyanevelés, nem válik ketté  a népesség  "jogilag".

A kiszállt rajt nem az anya vagy az anyák ültetik le, hanem a fő illatosító méhek. Gyakran már teljes a gombóc, futkosnak a méhek, onnét is lehet tudni, hogy anya még nincs benne, később száll oda, addig csak kering a levegőben. Gyakran több kicsi kupacba állnak össze, és amelyikhez az anya kerül, ahhoz fognak zsongva odaköltözni. Párzatlan anyásoknál  több kupac is lehetséges, általában egybe húzódnak végül, alattuk a földön lepottyanva ilyenkor a kicsi kupacokban védik, vagy éppen támadják az anyákat, mígnem kiválasztják azt, amelyiket a legjobbnak érzik.   
Amikor ezt elmondtam (sajnos már elhunyt) barátomnak, a sásdi pálinkafőzős Végh Jenő cimborámnak, akkor megtanított arra, hogy a pálinka mindenre jó, csak egyes esetekben jóval többet kell fogyasztani a cél eléréséhez, és még akár a tibetijetivel is találkozhatunk.....   
Na szóval. A kiselejtezett anyákat a pálinkafőzősöktől beszerezhető  úgynevezett előpárlatba, vagy a gyógyszertárakban kapható alkoholba kell beleáztatni. Üdítős flakonban évekig eláll. Ebből egy kis kanálnyi egy ágra és a rajok java oda fog leszállni. Később már olyan illatosak lesznek azok a helyek, hogy kicsi töredéke fog máshova letelepedni. Tehát nem mind oda fog leülni, de évek alatt kikristályosodnak a jó helyek. Az a feromon teljesen más mint amit vásárolni lehet. Nem tudom miért de elég jól működik. Ha nincs raj, és fröccsentek egy picit a léből egy tuja ágra, akkor rajzási időszakban a méhek kupacolnak, van amikor annyi, hogy csak egy anya kell hozzá. Tehát sokat kilocsolni felesleges.
Na nálam is volt néha amikor a fa tetejére szállt a raj, mondtam is a haveromnak, hogy azok kovidosak, nem érezték a szagot. Később leszálltak. Mondjuk olyan is volt amit akkor vettem észre, amikor kitörte a 10 centiméternél vastagabb görbe akácfát, amire vastagon felkúszott  az erdei iszalag. Azt annyira megillatosították kotyvalék nélkül, hogy napokon át töltögettem róla a kaptárokat, mert folyamatosan oda ültek. A következő évben is ugyanazokat a helyeket fogják megkeresni, tehát ha már egyszer oda lettek szoktatva, akkor nagyon már illatosítani sem kell.

Re:Kérdés
« Válasz #121 Dátum: 2025. December 31. 15:15 »
Ezt írja neo:
"Az azonban nekem nagyon furcsa hozzáállás, hogy ne is engedjük őket szabadon fejlődni, korlátozzuk, azért, hogy majd ne legyenek rajaink."
Ez teljesen téves megközelítés!!!!!
Az anyakorlátozás FŐ célja a többlet termés!
Az, hogy ebben az esetben minimális lesz a rajzás (ha jól csinálja a méhész) az már egy olyan plusz hozadéka ennek a technológiának, ami örvendetes.
Nem azt állítom, hogy ebben az esetben nulla a rajzás, de az a pár család ami "megneszül", nem befolyásolja a termelést.
A tömeges rajzás nem fér bele az én szakmai gondolataimba.
Még annyi, ha szabadon bóklásznak az anyák, és akác alatt rengeteg a fias, akkor hová kerül a méz?
Jah, majd jönnek okosék, hogy úgyis kiszorítják...nagy hordásban.....aztán fiast is pergetnek, én meg nem.
De mi van, ha gyenge-közepes az év?
Akkor van a korlátozásnak óriási előnye, mert vagy az időjárás teszi röviddé a termelést, vagy fagyos a virág, lényeg, hogy nincs ideális körülmény, ekkor fényévnyivel lekörözi az ilyen család a más technológiát választó méhészeteket.
De ezen én már nem rugózok, a kísérletezésen már rég túl vagyok.
Ami pedig működik azon nem szabad változtatni.
A kaptár, vagy fészekfűtéshez annyit, hogy a vándortársamnak aki KB kereten méhészkedik, vagy 20 évvel ezelőtt tavasszal nagyon le volt gatyásodva az állománya.
A fészkek alá sima lámpa izzókat tett alufóliába betekerve, és csak éjszakára kapcsolta be.
Akácig szinte mind termelő lett.
Nagyernyei Attila