Anti!
Hát nekem is hasonló gondolatok jutottak eszembe. A filmben az hangzott el, hogy a napelemgyártás CO2 kibocsátása, és a mérsékelt égövön való használata nem jelent effektív mérlegjavulást. Nagyon tanulságos volt a német példa. Irdatlan támogatási pénzek kerültek be a napelemrendszerekbe, melynek eredménye az lett, hogy az ország energia igénye 80 egység, a zöld energiával 95-öt állítanak elő, és 10 százalékkal csökkent így a CO2 kibocsátás. Ugye ez is egy számolás, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amit az erdőtelepítés kapcsán is írtam. Van egy bődületes szám. Lehet, hogy nem pontos, de az arányok látszanak. Több milliárd éve folyik a CO2 megkötése, ugye ebből lesz a kőszén, a földgáz, és az olaj. Az ember pedig 200 év alatt juttatja vissza a légkörbe. Jól számolom, hogy az arányszám tízmilliós nagyságrendű? Tehát az a CO2 mérleg, amely egyenlőt mutat, de legyen benne tévedés, és tízszeres pozitív mérleggel jár, az hol van az elegendőhöz? Mennyi erdőt kellene telepíteni a tízmilliószoros arányszámhoz? A jelenlegi területnek a tízmilliószorosát! Na jó ennyit nem , mert az óceánok vize a nagy CO2 elnyelő, nekünk a különbözetet kellene. Ezt nem tudom mennyi lehet. Az azonban látszik, hogy ez a modell egyszerűen nem tud megoldáshoz vezetni. De mindig van megoldás. Felvetődött itt is. A CO2-ből kell üzemenanyagot csinálni. Pl. metánt, mint a legtisztább szénhidrogénforrást. Azt azonban már elhallgatta a professzor úr, hogy olyan nincs, hogy ez energetikailag működőképes lenne. Ahhoz, hogy a CO2-ből metánt állítsunk elő, ahhoz sok energiára van szükség. Ennek az energiának egy részét tudjuk visszanyerni akkor, amikor beletankoljuk az autóinkba. A hatásfok alapján nagyjából a felét. Ugye a metán égetése azt hiszem lehet ugyan akár 80 százalékos hatásfokú is, de a surlódás , a légellenállás ezt nagyon leviszi. Szóval a kérdés az energia. Azt gondolom, hogy a napelemet nem lehet kihagyni. Azért, mert a professzor úr itt is kihagyott valamit. Lehet egyébként, hogy én gondolom rosszul, csak a józan paraszti eszemet használom. Tehát amikor a nap a napelemet süti, nem pedig a földet, akkor a foton energiája elektromos áramot termel, nem pedig a földet vagy a tengert melegíti. Tehát itt felvetődik egy másik szempont, mégpedig az, hogy az üvegházhatás nagyon is hatékony csökkentése történik. Hiszen a probléma az, hogy a felmelegített föld és tenger hője nem tud távozni a világűrbe a CO2 miatt. Ha abból elektromos áram lesz, az mozgási energiává alakítható a hőenergia helyett. A vízenergiában is óriási potenciál van. Egy folyó energiáját rengeteg, akár méterenként elhelyezett vízlapáttal is ki lehetne használni. Attól félek, hogy ez még a tízmilliószoros arányhoz nagyon kevés. Igazából a következő évszázadnak arról kellene szólnia, hogy metánt csinálunk a CO2-ből, és tartályokban tároljuk. Ezt pedig jelen időben egyedül az atomenergia képes megtenni. Nem kell a földön megfőni, van megoldás. Más kérdés, hogy nem létezik minden tekintetben"jó" megoldás. Mindenütt van forgács. A fúziós energia lehetne egy ilyen abszolút jó megoldás. Működőképes is, a Tokamakok már ötven éve megoldották a problémát. Csak az a baj vele, mint sok más dologgal. Több energia kell hozzá jelen pillanatban, mint amit elő lehet vele állítani. Így viszont nem sokat ér. Jelen pillanatban annyit lehetne tenni, hogy atomerőműveket építeni. A tanulságok figyelembe vételével. Csernobili típusú reaktor szerintem már sehol nem építhető, így az a fajta probléma megoldva. A fukusimai tanulság pedig az, hogy cunami veszélyes helyre nem telepíthető atomreaktor. A földrengés lehet még gond. Ezt pedig bőszen túl kell tervezni. Sokkal nagyobb biztonsági faktort kell alkalmazni. A hulladékra úgy tűnik az oroszok találtak megoldást. Reméljük, hogy így van. Ettől függetlenül szerintem sem szabad leállítani a napelemgyártást, és az erdőtelepítés is hasznos dolog. A baj az vele, hogy nem jelent megoldást.